Hy darlings! ♥ \m/

Tavaly októberben volt egy ilyen lista, és itt volt az ideje, hogy megint körbenézzünk, mi minden történt rock/metal fronton. Plusz, az idei évben minden hónapban muszáj, hogy megszülessen egy Top 10-es lista, ahol csak annyit kötöttem ki magamnak, hogyha régóta kedvenc előadó is szerepel a listán, akkor lehetőleg ne egy 2006-os felvétele legyen forever on repeatre állítva, hanem újabb zene legyen. A bullet journalom, az első külső vinyóm, a hallójáratom, az iTunes-om, a YouTube is örül ennek. Meg remélem azok is, akik követnek, hehe 😀
Nem számoltam össze, hány előadót szedtem össze, de október óta sok jött ki, így csak annyit kellett tennem, hogy egyre mélyebbre süllyedek a Feliratkozások fülön… voltak meglepetések, az biztos.

The Silverblack: One Last Nail

Azt mondják róluk, hogy industrial vonalon mozognak, és így azonnal arra gondoltam, hogy egy jó kis Rammstein-Deathstars vonalra kell gondolni… ahha… picit tévedtem. Azt mondják, hogy vannak elemek benne a gothic metalból is, bár én meg nem mondom igazából, hogy milyen :D. Az biztos, hogy van, ami tetszett venne, úgyhogy ezt az ötödik lemezt megnézem magamnak jobban egy kicsit.

Hy darlings! ♥ \m/

Na gyerekek, erre a posztra pont a drágalátos piedesztálon tartott zenekar miatt kellett várni ennyit, de tisztában voltam vele, hogy a késésnek oka van – mégha nem is tudtuk meg a valódi okot, mindegy is, maga a videó megérkezett végre, úgyhogy addig előtte gyorsan megírtam a posztot, ha már ennyi ideje várattak minket/engem. De jaaaj, már nagyon rég szükség volt erre. Főleg rájuk. Kicsit kezdem sajnálni a többi előadót, mert amint augusztusban a kezembe akad a box, akkor csak a nagyon nagyok (pl.: Down for Whatever itthonról) fog tudni bekerülni a hallgatási listára. De 2022 már most elkényeztetett engem.
A poszt csúszásért pedig elnézést kérek, Geralt a bűnös.

Lacrimas Profundere: A Cloak Woven of Stars

Ott voltam a premiernél, és ATYA.ÚR.ISTEN. Eszemet eldobom, ez annyira menő!
Ha ez a dal ilyen, akkor milyen lehet a többi? Már tudom dúdolni a refrént, az egyik sort szeretném magamra varratni, valahol a Madness Returns tetkóm közelébe (segítek: Don’t even look at me and call me insane « ez az a sor). Igaz, azóta már tudom, hogy jönni fog a következő klip, ezt első kézből tudom, de én meg annyira benne vagyok a dologban, hogy azt is tudom, melyik fog jönni, és azt is, hogy az utánalévők, de engedelmeskedem a mindenkori Bossnak, és nem, nem lövöm le a poént. Plusz, akitől az infót tudom, az is megkért rá, hogy ne rontsam el az örömüket.
Úgy nézek én ki, mint aki a legkedvesebb zenekara kérését semmibe veszi?
Inkább kapjatok ti is Lacrimas-mérgezést. Enjoy! 😉

Az egyik olyan női csapat, akikről már nem tudom, mikor fedeztem fel, de valamikor a Valentine klip megjelenése körüli hónapokra tenném. Valahogy első hallás után azt mondtam, hogy van egy kicsi Tarjás beütése a zenekarnak, és ezzel ennyiben maradt. Aztán történt egy énekesnő váltás, és valahogy Dianne hangja is olyan tökéletes, hogy jaj.

Ráadásul nemsokára új lemez, amire kíváncsi vagyok, mert az előző is igencsak meggyőző volt. Ha már el akarom rabolni a ruhatárát, nem árt, hogyha a hangját is imádom, ugye? 😀