Hy darlings! ♥ \m/

Na gyerekek, erre a posztra pont a drágalátos piedesztálon tartott zenekar miatt kellett várni ennyit, de tisztában voltam vele, hogy a késésnek oka van – mégha nem is tudtuk meg a valódi okot, mindegy is, maga a videó megérkezett végre, úgyhogy addig előtte gyorsan megírtam a posztot, ha már ennyi ideje várattak minket/engem. De jaaaj, már nagyon rég szükség volt erre. Főleg rájuk. Kicsit kezdem sajnálni a többi előadót, mert amint augusztusban a kezembe akad a box, akkor csak a nagyon nagyok (pl.: Down for Whatever itthonról) fog tudni bekerülni a hallgatási listára. De 2022 már most elkényeztetett engem.
A poszt csúszásért pedig elnézést kérek, Geralt a bűnös.

Lacrimas Profundere: A Cloak Woven of Stars

Ott voltam a premiernél, és ATYA.ÚR.ISTEN. Eszemet eldobom, ez annyira menő!
Ha ez a dal ilyen, akkor milyen lehet a többi? Már tudom dúdolni a refrént, az egyik sort szeretném magamra varratni, valahol a Madness Returns tetkóm közelébe (segítek: Don’t even look at me and call me insane « ez az a sor). Igaz, azóta már tudom, hogy jönni fog a következő klip, ezt első kézből tudom, de én meg annyira benne vagyok a dologban, hogy azt is tudom, melyik fog jönni, és azt is, hogy az utánalévők, de engedelmeskedem a mindenkori Bossnak, és nem, nem lövöm le a poént. Plusz, akitől az infót tudom, az is megkért rá, hogy ne rontsam el az örömüket.
Úgy nézek én ki, mint aki a legkedvesebb zenekara kérését semmibe veszi?
Inkább kapjatok ti is Lacrimas-mérgezést. Enjoy! 😉

Pedig elsőre nem is ez volt a bónuszok közül a kiszemeltem, hogy szétrázom rá a fejem.

Ladies and leeches, welcome to the game
Everyone’s invited cause everybody plays
All you’ve gotta do is sign away the things you love the most
One day they’re beating down your door, the next they’re pissing on your ghost

And while you’re building it up, I’ll be out here tearing it down

While you’re trying to come up, I’m making monsters
(I’m just a monster) Making monsters

Everyone knows it but no one does a thing
You’ve gotta get dirty to ever get clean
I’m a bona fide pirate, the best of the worst
Kicking and screaming, scorch the fucking earth!

And while you’re ripping shit up, I’m out here breaking new ground

What the hell do I know?
I’m just a monster
Making monsters!

You called me a disease, treat me like an infection

You hoped I’d fade away, that is my motivation
This isn’t bending knee, this isn’t self reflection
What did you think I’d do? This is retaliation!

[Instrumental Break]

I’m just a monster

Making monsters!

Hy darlings! ♥ \m/

Magamat is meglepve, de most közvetlen a koncert másnap megkapjátok a beszámolót, mert ezt nem lehet egész egyszerűen szó nélkül hagyni.

Annyit elöljáróban, hogy veszettül felhúzott, hogy a kordonnal különemelték az állókat, emiatt sincs annyi kép, mint amennyit alapjáraton szoktam készíteni, és a minőség sem a legjobb, de nem fogok más tollával ékeskedni, meg nem is hozok el egyetlen más oldalról sem.

Kicsit később indultunk testvéremmel, mint amúgy terveztem, és ahogy számítani lehetett, tömeg volt. A tömeget értsétek úgy, hogy az Aréna bejáratától egészen le a metrómegállóig álltak a metalarcok, várva a kapunyitást. A járókelők kérdezgették is a népet, hogy mi történik itt, de nem néztek ránk olyan rossz szemmel, mint vártam. Tessék, élő bizonyíték, hogy a metalhead tud türelmesen várakozni.
Sokat mi sem vártunk, talán 20 perc, ha volt, akkor jól saccoltam.

Nagy nehezen belyukadtunk a küzdőtérre, ahol nem tudtam előrébb jutni a kordonhoz, mert valaki tökéletesen beállta a képet, és egyik zenekarnál sem mozdult meg, csak állt, mint egy faszent. Néha-néha 1-2 5FDP dalnál ugyan megingatta a fejét, de könyörgöm, az ilyen minek vesz jegyet? Jó, a Bad Wolves-t talán nem ismerte, a Megadeth amúgy is megosztó manapság, de hogy egy Five Finger Death Punch-on ne mozduljon meg, az mi?!

Az előzenekar Bad Wolves még újoncnak számít a metal világában, de annál nagyobbat szólnak. Az amerikaiak nagy szerencséjére, sokan hallottak már róluk, és ha valóban igaz, hogy decemberben visszajönnek hozzánk, hülye leszek nem rohanni, mert kegyetlen jó bulit csináltak – mégha csak egyedül a zárótétel, Zombie-t ismertem, és az se érdekel, hogy a Cranberries énekesnőjének halála után adták ki. És az sem érdekel, ha megint arénás lesz a helyszín.

Számlista (köszönet a setlist.fm-nek):
01. No Messiah
02. Foe or Friend
03. Remember When
04. No Masters
05. Killing Me Slowly
06. I’ll Be There
07. Zombie (The Cranberries cover)

Galéria:

2020 » 2020.02.20. Bad Wolves @ Puskás Ferenc Aréna

Sokan kiakadtak, hogy miért nem a Megadeth a húzónév, miért a Death Punch. Őszintén megmondom, én a múltkori Rockmaratonos balhéja után kételkedtem abban, hogy Dave kiáll-e a színpadra. Jó, mondjuk nem hallgatom őket (igen, létezik ilyen zenekar), de úgy voltam vele, ha már ennyi időt vártam a FFDP-re, az a laza egy óra semmi sem lesz már.
A daloknál volt pogó, meg miért is ne, meg egyetlen dalt felismertem, azt is csak azért, mert hallottam anno a volt munkahelyemen, egy héten legalább háromszor, de valahogy nem éreztem azt a késztetést, mint a Bad Wolves-nál, hogy kell tőlük valami zene, vagy megbolondulok. Azt is elmesélte, hogyan győzte le a rákot, amiért tényleg tiszteletet érdemel, mert minden rákgyógyult ember egy hős a szememben. Emiatt tisztelem a kitartását, de a zenéjét meghagyom másoknak.

Számlista (setlist.fm szerzemény):
01. Hangar 18
02. The Threat is Real
03. Dread and the Fugitive Mind
04. Sweating Bullets
05. Conquer or Die!
06. Trust
07. Angry Again
08. Dystopia
09. Symphony of Destruction
10. Peace Sells
11. Holy Wars… The Punishment Due

Galéria

2020 » 2020.02.20. Megadeth @ Puskás Ferenc Aréna

Aztán, elérkeztünk az est fénypontjához, a Five Finger Death Punch-hoz, akik pici késéssel kezdtek, de a fények lassú, fokozatos kikapcsolásánál már tudtam, hogy itt bizony nemsokára leviszik mindenki fejét, ahogy azt illik.
És úgy is volt.
Álltam, és miközben a 300 c. filmből kölcsönvettek pár szót, már készítettem magam a tombolásra, ami már igencsak rám fért az alvó január után. Amint felcsendültek a Lift Me Up dallamai, azonnal éreztem szétterjedni az ereimben az adrenalint, és rögtön úgy is indítottam, hogy kiengedtem a bennem lakó Hyde-ot. Hatalmas tombolás volt, és alig hittem el, hogy ennyi év várakozás után volt lehetőségem látni ezt a bandát.

Szemléltetésként: Amy és testvére így örültek a FFDP-nek.

Minden rendben is volt, megállás nélkül volt pörgés a Sham Pain-ig, amit én nyugisabbnak tartok, mint a többit, de annyi baj legyen. Közben persze volt rendes kontakt is a közönséggel, Ivan megadta a módját rendesen. A Ria-Ria-Hungária pedig alap dolog nálunk. Legközelebb senki se itasson szegénnyel pálinkát, már így is tudjuk Joakim (Sabaton) óta, hogy mi magyarok nem vagyunk normálisak ^^”
Ami még nagyobb büszkeséggel töltött el, hogy imádtam látni Zolit meg Ivant magyaros mezben, Zolit hallani magyarul – úgy, hogy 25 év után először járt nálunk újra! – igazán jó érzés volt.
Lehetne itt vitatkozni, hogy tulajdonképpen csak miatta kapták fel ennyire a zenekart itthon nálunk, de a FFDP nélküle is ugyanúgy befutott volna. Persze, ezzel nem azt mondtam, hogy nem kedvelem, mint zenészt, de így kell egy álmot valóra váltani. Respect.

Volt egy akusztikus rész is, ahol viszont semmit nem láttam a rengeteg fényképezőn kívül, meg egy idióta miatt, aki teljesen elállta a látványt. Amúgy sem szabad ilyen eseményeken senkit nyakba kapni, csak pár perc erejéig, mert mögötted kurvára nem lát senki semmit, úgyhogy remélem, legközelebb a biztonságiak erre jobban fognak figyelni… mert ez így nem volt jó. De, hogy jó dolgokat is írjak, akkor kaptunk két dalrészletet, amit együtt énekeltünk Ivannal, és atyaég, még most is libabőrös a karom, ha csak rágondolok.

Semmit sem szereztem egy istentelen jó élményen kívül, és tanultam a dolgokból: Arénába csakis kiemelt álló. Nincs több lehetőség, én többet nem játszok ilyet. Így is jó volt, így is volt lehetőségem látni ezt a három nagyszerű zenekart (mégha egyet nem is terveztem, hogy látom), de az biztos, ha lesz második alkalom, én érkezem. És viszem magammal a tesómat is.

Számlista (saját):

01. Lift Me Up
02. Trouble
03. Wash It All Away
04. Jekyll and Hyde
05. Sham Pain
06. Bad Company (Bad Company cover)
07. Burn It Down
08. Got Your Six
09. The Tragic Truth (acoustic, kis rész)
10. Wrong Side of Heaven (acoustic)
11. Battle Born
12. Blue on Black (Kenny Wayne Shepherd cover)
13. Coming Down
14. Never Enough
15. dobszóló
16. Burn MF
Encore:
17. Inside Out
18. Under and Over It
19. Far from Home (a capella, kis rész)
20. The Bleeding
21. The House of the Rising Sun (felvételről)

Galéria:

2020 » 2020.02.20. Five Finger Death Punch @ Puskás Ferenc Aréna

Tavaly augusztusban volt utoljára ilyen csodás zenei montázs, amiben kivételesen a magyar metal/rock zenei élet nagyjait pakoltam össze (nagyjából). A mostaninak is igazából csak januárról kellene szólnia, de mivel volt egy negyedéves kimaradás, szeptembertől januárig válogattam.

Lacrimas Profundere: I Knew and Will Forever Know

Nem volt váratlan az érkezése, mert még a tavaly év végi turnén volt szerencsém értesülni, hogy ebből videó lesz, csak arra nem számoltunk, hogy január elejéig kell rá várni. Magát a dalt szeretem, de őszinte leszek: én nem ilyen videót készítettem volna rá. Persze, vannak benne jó pillanatok, amik megérnének egy screenshotot, de akkor ugrik az egész varázsa.
Mivel van benne valami kezdetszerű érzés (és ha már A Sleeping Throne olyan lezárásszerű érzést kelt), én kapásból nem egy koncerthelyszínen forgattam volna (alacsony költségvetés, pls).
De azért még mindig maximális imádás mind a lemez, mind a zenekar, de tudtok ti ennél jobbat is ♥ ^^

Azt hiszem, kitaláltam, milyen jó lesz itt muzsikákat mutogatni havonta, amik teljesen elvarázsolták a hallójárataimat, így most is kaptok pár előadók, akikre május hónapban felfigyeltem. Nem fog mindenkinek tetszeni, de ez van :D.

Powerwolf: Demons Are a Girl’s Best Friend

Rengeteg idő eltelt a legutolsó, Blessed & Possessed album óta. Első hallásra nagyon emlékeztett valamelyik korábbi dalukra, de így most konkrétan nem tudom, melyikre. A klip nekem nagyon bugyutácska, Mattǝo VDiva Fabbiani volt az egyik rendezője, akit ismerhettek a Hell Boulevard zenekarból. Tudna jobbat is, bár azt leszögezném, nagyon tetszett a vége. Nem lőném le, spoilert rakok! xD. Remélem csinálnak egy háromrészes sorozatot, mint a Paddy legutóbb.

SadDoLLs: Creep It Into You

Rendhagyó módon két videó lesz úgymond címoldalon, mert a két zenekar egy napon jelentette meg friss videóját, bár őszinte leszek, a görögökét jobban vártam egy picivel.
Bár még mindig a Zombie Love-hoz várok videót (de szerintem már ne várjak), még mindig az egyik legkiemelkedőbb csapat gothic metal téren a SadDoLLs. Most nézzétek már azt a hátteret, pls! Annyira emlékeztett a Dracula 3-ban a gróf kastélyára, hogy jhaj.

Ismét eltelt egy kis idő, és ismét jó néhány zenekar akadt fent a hálómon, akik közül sokan még nekem is újak, néhányan új dallal jelentkeztek. És eme sorozat(?) történelmében először megemlítem azokat is, akik nekem a háromkörös válogatón nem jutottak be, de kiírom a nevüket, hátha valaki másnak tetszeni fognak.

Five Finger Death Punch: Sham Pain

Először picit vonakodtam, hogy nyissak-e ezzel, mert ez a daluk nekem annyira nem jött át, mint az előző, a Fake, de FFDP sose csinál rossz zenét :D. Csak érlelni kell egy kicsit a fülemben, és valószínű, hogyha kijön a lemez, akkor számtalanszor le fog futni, és azon fogom kapni magam, hogy megy a bólogatás ezerrel.

Öcsém nagy-nagy kedvenc csapata, és sokáig érleltem, mire beköltöztettem őket a lemeztáramba. Az FFDP zenéje volt az, ami miatt végül is több groove és melodic death-et kezdtem hallgatni, de nem bánom.

A felfedezésük úgymondd friss, pedig nem mai csapat. Nemsokára új lemez is lesz, szóval még jobban örül most a fejünk. És ha minden igaz, nyáron lesz szerencsénk tombolni is rájuk. Ilyen jó kis testvéri fesztiválszezonban. Norbinak úgyis régi álma eljutni egy koncertjükre, én meg minden követ megmozgatok, hogy eljussunk. Egyszer ballag az ember öccse, nem?

Kedvenc album igazából nincs. Én magamnak összeraktam a kedvencek dalokból egyet, amikre edzeni is szoktam, vagy csak felcsavarva a hangerőt a szomszédoknak is megmutatni, hogy Báthory Zoliék csapata milyen kurva jól szól :). Tessék csak meghallgatni!

Ui.: Rob Halford itt is – mint mindig – egy isten.