Főoldal Amy Regények Carrd Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2023/10/20
Írta: Amy | Hozzászólások: 8 | Kategóriák: YouTube-kalandjaim

Hy darlings! ♥ \m/

Hagytam időt arra, hogy több újdonság szülessen, hiszen általában az őszi/téli megjelenések az erősebbek (mert a metalhoz nagyon jól illik a borongós hangulat, ugye), így aztán hoztam némi friss hallgatnivalót az elmúlt napokból, hetekből. Javarészt olyanok, akiket szívesen hallgatok itthon is, menet közben is. Mert hát miért ne?

Lacrimas Profundere: Breathing Souls

Nekem ez a dal abszolút nem volt újdonság, mivel van egy gyönyörű fan deluxe edition kiadvány a polcon… de a srácok gondoltak azokra, akik csak a natúr verzióval rendelkeznek, így kiadták ezt a csodát. Akkor már beszéltem róla, mikor kijött a lemez, úgyhogy most nem kommentálnám újra. Csak nem gondoljátok, hogy majd pont őket nem teszem a lista élére? 😀

The Alligator Wine: Power of Love

Na, hát na… hát hogy is felejthetném el, mikor VÉGRE hallhatok tőle valami újat?! Még vadászom az anyagot, mert ez a fajta meszkalin kell nekem. Főleg az övé. Hogy is álltunk amúgy a Beyond Time-mal, Maestro? *elvonul a laptopasztaltól, hogy megkeresse Maestro-t*

Lessdmv: Keep It Alive

Őt csak tiszteletből hagyom itt, képviseltesse magát már a múlt és a jövő egy helyen. Jó, ez fájt. Amúgy a szóló munkásságát nem követem aktívan, már patreonon se vagyok. Kicsit úgy vagyok vele jelenleg, hogy irtó cuki jelenség, de az online jelenléte sok. Pszichológiai szempontból viszont tökéletes karakter alapanyag.
Írtam ezeket a meghallgatás előtt.
Meghallgatás után:
Oké, Slipknot hatások átjönnek, de ennek a srácnak aranybánya van a torkában. Sőt… ezerszer jobb, mint a hatás. Legalábbis nekem. Nem kell emiatt csúnyán nézni rám, szeretem a hatást is, halló.

Igen, tisztában vagyok vele, hogy az előző három hangja KÍSÉRTETIESEN hasonlít egymásra. Ezt hívjuk Lacrimas-varázsnak. #silppinaction #sorrynotsorry
Nem érdekel, hogy Slipknot hatása van.

Tovább olvasom »

2023/01/10
Írta: Amy | Hozzászólások: 8 | Kategóriák: YouTube-kalandjaim

Hy darlings! ♥ \m/

Tavaly októberben volt egy ilyen lista, és itt volt az ideje, hogy megint körbenézzünk, mi minden történt rock/metal fronton. Plusz, az idei évben minden hónapban muszáj, hogy megszülessen egy Top 10-es lista, ahol csak annyit kötöttem ki magamnak, hogyha régóta kedvenc előadó is szerepel a listán, akkor lehetőleg ne egy 2006-os felvétele legyen forever on repeatre állítva, hanem újabb zene legyen. A bullet journalom, az első külső vinyóm, a hallójáratom, az iTunes-om, a YouTube is örül ennek. Meg remélem azok is, akik követnek, hehe 😀
Nem számoltam össze, hány előadót szedtem össze, de október óta sok jött ki, így csak annyit kellett tennem, hogy egyre mélyebbre süllyedek a Feliratkozások fülön… voltak meglepetések, az biztos.

The Silverblack: One Last Nail

Azt mondják róluk, hogy industrial vonalon mozognak, és így azonnal arra gondoltam, hogy egy jó kis Rammstein-Deathstars vonalra kell gondolni… ahha… picit tévedtem. Azt mondják, hogy vannak elemek benne a gothic metalból is, bár én meg nem mondom igazából, hogy milyen :D. Az biztos, hogy van, ami tetszett venne, úgyhogy ezt az ötödik lemezt megnézem magamnak jobban egy kicsit.

Tovább olvasom »

2019/02/28
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Metal is Religion YouTube-kalandjaim

Február megfelelhetne az újdonságok hónapjának is, hiszen annyi, de annyi zenekar adott ki új lemezt, hogy alig győztem őket meghallgatni, és feljegyezni. Rövidke hónapunkban viszont szép számmal kaptok videókat.

Starkill: The Real Enemy

Feel free to hate me: elegem van Sarah-ból. Nem, nem azért, mert féltékeny lennék, már elfogadtam, hogy beszopta magát a bandába. Azt is, hogy amúgy jó a hangja [csak nem ide], de mi a jó édes fenének kell Simone Simonst utánozni?
Mi a jó abban, hogy tulajdonképpen Epica-klónná változtatta a bandát, és ezt Parkerék meg hagyják… oh, bocsi, Parker másképp is rákacsint a nőre, így igazából észre sem veszi a rózsaszín ködtől, hogy ez a zenekar nem olyan, ami volt. Több a szimfónikus elem, és ez így nem Nightwish-Epica divízió, ahogy azt Parker akarja… ez valami új, amiért őt dicsérem, nem plasztikszőkét. Tudom, már unjátok, hogy állandóan ezen picsogok, de fáj látnom, hogy az egykori nagy melodeath csillag leáldozóban van, mert ez az idióta nem képes felfogni, hogy szerelem és munka nem fér meg egymás mellett. Majd szétmennek, mint Mark meg Simone anno.
Amúgy tök jó a klip, amolyan session-féleség, csak plasztikszőkét távolítsák el onnan, és eskü, feljebb tornáztatom Last.fm-en őket. Jó, ott lesz nekem az első három lemez.

Tovább olvasom »

2019/02/27
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: 10 pont Albumkritika

Számlista:
CD1
01. On This Rock I Will Build My Church
02. Loreley
03. Black Halo
04. In Our Hands
05. Morgana
06. Haythor
07. Naxxar
08. Cut Me Out
09. The Mortarian
10. Under The Sun
11. In Darkness, In Light
12. Forevermore
13. Ruins

CD2
01. Abracadabra (feat. Dero Goi)
02. Voodoo Doll
03. The Art of Love
04. Lily of the Vale
05. Penta
06. Free Radicals
07. Live Pray Die Repeat

Tovább olvasom »

2018/08/30
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Metal is Religion YouTube-kalandjaim

Gyerekek, visszatérő sorozatunk hatodik tagjához érkeztünk, és íme azok a zenekarok, akiket cirka egy hét alatt fedeztem fel – fenéket, a hónapban! Olyanok is vannak, akiket koncerten találtam, meg hát úristen. Kellenek nekem :D.

Starkill: Until We Fall

Első hallásra (remélem, Parker, ezt most nem olvasod), Fires of Life-os beütésem volt. Az pedig a csapat legbitangabb albuma. Egyetlen bajom van csak ezzel: Sarah hangja rontja az összképet. Kimondom, nem érdekel. Epica-klón lesz a banda, és nem akarom. Az Arch Enemys hatás jó, értékelem, imádom is az AE-t, csak… na. A Starkill csaj nélkül Starkill, így meg… hááát. Egyéni szoc.problem, tudom. De sajnos volt már rá példa, hogy ez plusz hang elvette azt a varázst, amiért imádtam, de hátha csak felesleges pánik, egy dal miatt ne ítéljek.

Tovább olvasom »

2018/05/25
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Metal is Religion YouTube-kalandjaim

Azt hiszem, kitaláltam, milyen jó lesz itt muzsikákat mutogatni havonta, amik teljesen elvarázsolták a hallójárataimat, így most is kaptok pár előadók, akikre május hónapban felfigyeltem. Nem fog mindenkinek tetszeni, de ez van :D.

Powerwolf: Demons Are a Girl’s Best Friend

Rengeteg idő eltelt a legutolsó, Blessed & Possessed album óta. Első hallásra nagyon emlékeztett valamelyik korábbi dalukra, de így most konkrétan nem tudom, melyikre. A klip nekem nagyon bugyutácska, Mattǝo VDiva Fabbiani volt az egyik rendezője, akit ismerhettek a Hell Boulevard zenekarból. Tudna jobbat is, bár azt leszögezném, nagyon tetszett a vége. Nem lőném le, spoilert rakok! xD. Remélem csinálnak egy háromrészes sorozatot, mint a Paddy legutóbb.

SadDoLLs: Creep It Into You

Rendhagyó módon két videó lesz úgymond címoldalon, mert a két zenekar egy napon jelentette meg friss videóját, bár őszinte leszek, a görögökét jobban vártam egy picivel.
Bár még mindig a Zombie Love-hoz várok videót (de szerintem már ne várjak), még mindig az egyik legkiemelkedőbb csapat gothic metal téren a SadDoLLs. Most nézzétek már azt a hátteret, pls! Annyira emlékeztett a Dracula 3-ban a gróf kastélyára, hogy jhaj.

Tovább olvasom »

2015/03/10
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Amy Loves Metal

Emlékszem, éppen a Last.fm Discovert használtam, ugyanis a gothic metal fül alatt igazi kincsekre lehet bukkani. A LotL az egyik olyan, amit ennek a portálnak köszönhetek. Akkoriban még csak a Fears volt kint, és sokáig bántott, hogy a Last Words elejét valami galád elrontotta. Ez a nap 2010. szeptemberében volt, és később, rá három hónapra megtudtam, hogy a legeslegkedvencebb német bandám (Lacrimas) meghívta őket előzenekarnak.

A Fears egy jó album. Olyan, mintha a The 69 Eyesnak és a Deathstarsnak lenne egy közös gyereke, és ez kétséget kizáróan a Lord of the Lost. Csak hallgassátok végig az alábbi dalt, és rájöttök, hogy igazán fülbemászó német gothic metal, mert ebben a németek egész ügyesek.

Azóta eltelt négy év, a csapat idén adta ki a 4. albumát, amit megelőzött egy koncertes anyag, meg egy EP. Most is éppen zajlik a szerencsés németeknek egy turné, és reménykedni tudok, hogy valamikor egyszer meghívják ide hozzánk is őket. Négy lemezből egy egész cuki koncertet össze lehetne hozni.