Tavaly augusztusban volt utoljára ilyen csodás zenei montázs, amiben kivételesen a magyar metal/rock zenei élet nagyjait pakoltam össze (nagyjából). A mostaninak is igazából csak januárról kellene szólnia, de mivel volt egy negyedéves kimaradás, szeptembertől januárig válogattam.

Lacrimas Profundere: I Knew and Will Forever Know

Nem volt váratlan az érkezése, mert még a tavaly év végi turnén volt szerencsém értesülni, hogy ebből videó lesz, csak arra nem számoltunk, hogy január elejéig kell rá várni. Magát a dalt szeretem, de őszinte leszek: én nem ilyen videót készítettem volna rá. Persze, vannak benne jó pillanatok, amik megérnének egy screenshotot, de akkor ugrik az egész varázsa.
Mivel van benne valami kezdetszerű érzés (és ha már A Sleeping Throne olyan lezárásszerű érzést kelt), én kapásból nem egy koncerthelyszínen forgattam volna (alacsony költségvetés, pls).
De azért még mindig maximális imádás mind a lemez, mind a zenekar, de tudtok ti ennél jobbat is ♥ ^^

Tudom, sok idő kimaradt, de legalább volt ideje a zenészeknek új anyagokat kiadni a kezükből, így én is tudtam miből válogatni. A zenékben annyi a közös, hogy valamilyen metalra végződik, különben igazából változatos a műfaj. Van itt sympho, Neue Deutsche Härte, melodeath, meg amit akartok.

Delain: Masters of Destiny

Bár az ezt megelőző albumukat nem éreztem annyira magaménak, ezzel idáig úgy néz ki, a hollandok telibetalálták a szívemet. Kicsit magasabb ugyan Charlotte hangja, de az pont kiemelkedő. Eddig is az ő különleges hangja miatt szerettem annyira a Delaint, így még különlegesebb. Plusz, olyan gyönyörű ez a nő így szöszin. Mint valami istennő.

Valamikor még az April Rain idején figyeltem fel rájuk, de akkor úgy voltam vele, hogy még egy csajos metalcsapat, és nem foglalkoztam velük különösebben. Aztán kellett egy We are the Others, hogy felkapjam a fejem.

Utánaolvastam, mi a dal története, és egyrészt ezért is vált a csapat szimpatikussá. Nem szégyen goth-nak lenni, meg másnak sem, csak a sok hülye nem fér meg egymás mellett… Meg szerintem hülye felfogás azért elítélni valakit, mert nem azt a zenét szereti, amit te. Volt ismerősöm, aki nem volt metalhead, mégis szót értettünk. Na de vissza az eredeti témánkhoz.

Volt szerencsém eljutni a legutóbbi magyar bulijukra, és teljesen megvettek maguknak. Charlotte egy tündér, a többiek is extrém cukik. A közvetlen csapatokat amúgy is szeretem, azokat meg főleg, akik nem szálltak el maguktól, mint vurstliban a kisgyerek lufija. Ősszel szerintem biztos megyek a bulijukra, és öcsémet is veszem, mert szimpatizál Charlotte-tal :D.