Úgy beza, végre egy kis ereszd-el-a-hajam féle dolog lesz. És szerintem ugyanakkora teltház, mint ami volt áprilisban. Hajaj, fel kell készülnöm még rá ^^.

Előre látom, szép kis kommentek lesznek, de legalább lesz élet a blogban.

Ma elhatároztam, hogy nem nézek X-Faktort. Komolyan, ez minden, csak nem tehetségkutató! Ez tehetség? Hol vannak itt tehetségek? Celebeket gyártunk, vagy mi a szösz? Adélkától a szőr is feláll a hátamon, Zámbót csak az apja miatt tolják ennyire, a többiek szimplán nem jönnek be (elnézést a rajongóktól!!!). Nem értem, mire jó ez. Eleinte reménykedtem, hátha lesz valaki, aki elkap. Na, ez volt múlt pénteken a Voice-ban. Kitaláljátok, kire kaptam fel a fejem? Nanáhogy a Petire! Nem a haja miatt, bár az sem utolsó, de a hangja bejött. Ennyi. Lehet, hogy elmászok Tűzmadárra valamikor, de nem vagyok hajlandó megkockáztatni, hogy a múlt sebeit újra meg újra feltépdessem…

Inkább visszamegyek Getáékhoz Memphiszbe (nem az amerikaiba, az ókori egyiptomiba), és lemészárolunk pár embert. Igen, ez jó megoldás lesz. Arehék úgyis örökké éhesek.

Qhuinn – ismeretlen apa fia – hozzászokott, hogy egyedül van. A családja kitagadta, az arisztokrácia hátat fordított neki, ő azonban végül megtalálta az útját: az Alantasok Társasága ellen vívott háború egyik legbrutálisabb harcosa lett. Az élete mégsem teljes. Lehetősége nyílik rá, hogy saját családot alapítson, mélyen legbelül mégis ürességet érez, mert a szívét valaki másnak adta…

Blay a hosszú éveken át táplált viszonzatlan szerelem után továbblépett a Qhuinn iránti érzéseiből. Itt volt már az ideje:  Qhuinn rátalált a tökéletes párra egy kiválasztott nő személyében, akitől hamarosan gyermeke fog születni – épp úgy, ahogy mindig is tervezte. Blaynek nagyon fáj együtt látnia őket, ha viszont egy elérhetetlen álomra építi az életét, biztosan csalódni fog. Ahogy első kézből már meg is tapasztalta.

A sors különböző útra tereli ezt a két vámpírharcost… ám miközben a faj trónjáért vívott harc fokozódik, és új játékosok bukkannak fel Caldwellben, akik halálos veszélyt jelentenek a testvériségre, Qhuinn végre megtapasztalja, mi is az igazi bátorság, és a két szív, amelyet egymásnak szánt a végzet… végül eggyé válik.

[Forrás]

Szóval most überboldogságomban körbeugrálom a szobát.

Egy friss amerikai tanulmány szerint alaptalanok voltak azok a félelmek, melyek szerint a Facebook-generáció teljesen lemondott volna a könyvekről. A Pew Research Center munkatársa az amerikai NPR-nek elmondta, hogy tízből nyolc 30 év alatti fiatal arról számolt be, hogy olvasott valamilyen könyvet az elmúlt egy évben. A felnőtteknél tízből heten mondták ugyanezt.

Amikor az okokat firtatták, a harminc év alattiak nagy többsége azt mondta, hogy elsősorban a tanulmányai miatt olvas, vagy azért, mert különösen szeretne elmélyedni valamely témában, de szintén sokan voltak, akiknek egyszerűen örömet okoz az olvasás.

Érdekesség még, hogy a fiatalok még mindig elsősorban nyomtatott könyveket vesznek a kezükbe, az e-könyvek tehát egyelőre nem szorították ki a print alapú kiadványokat. A 16-17 év közötti amerikaiak 77 százaléka például nyomtatott könyvet olvasott, az e-könyveket pedig a jelek szerint a leginkább a 30-39 év közöttiek kedvelik. 

Sok olvasó számára azonban a két formátum egyáltalán nem zárja ki egymást, és helyzettől függően válogatják meg, hogy elektronikus vagy „hagyományos” könyvet vesznek-e a kezükbe. Sőt, a felmérés készítői beszéltek olyan olvasóval, aki kedvenc könyveit mindkét formátumban beszerzi.

A 30 év alattiak 60 százaléka járt könyvtárban az elmúlt egy évben. A felmérés készítői szerint a könyvtárak is egyre többet tesznek azért, hogy felkeltsék a fiatal olvasók figyelmét, akár azzal, hogy már e-könyveket is szerepeltetnek a kínálatukban, akár azzal, hogy olyan helyiségeket, társalgókat alakítanak ki, ahol a fiatalok szívesen töltik el együtt az idejüket.

[Forrás]

Höhö, figyelitek, mit talált egy lilamániás? Lila lakkokat 😀 Majd pont én nem kapom fel erre a fejem x).