Főoldal Amy Regények Extrák Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2022/04/27
Zene – My Dying Bride: One of Beauty's Daughters
Írta: Amy | Hozzászólások: 3 | Kategóriák: Blog

Hy darlings! \m/ ♥

Tudoooom, kismillió éve nem írtam semmit, nem reklámoztam semmit, életjelet sem adtam magamról azon a heti egy SBO-n kívül, de pocsék vagyok időbeosztásból. Plusz, a tavaszi fáradtsággal is küzdök, sikeresen benyaltam egy jó kis náthát, amiből még mindig nem lábaltam ki, de már jó úton haladok. Ilyen ez a tavasz.

Alapjáraton véve, jól vagyok, köszönöm. A húsvét is jól telt, bár nálunk ez az ünnep nem olyan fontos, mint másoknak, így ez kimaradt az életünkből. Meg értem én a vallási eredetét, és jó is lenne megtartani, de a dekorációk sokszor olyanok, hogy inkább kösz, nem. Előbb rakom tele művirágokkal a lakást. Magát a tavaszt szeretem, de ezt a felhajtást, amit körülötte rendeznek, azt igazán kihagyhatnák. Lehet később majd másképp gondolok rá, most egyelőre nekem csak egy ugyanolyan nap, mint a többi, annyi különbséggel, hogy plusz szabadnapokat jelent a naptárban.

A „Miért nem írsz posztokat?” kérdésre azzal tudok felelni, hogy sokszor nincs kedvem. Nemes egyszerűséggel ez a magyarázata. Sokszor volt, hogy leültem, akár nap végén is, mikor hazaértem munkából, hogy akkor összeszedem azokat a dolgokat, amiket már régóta meg akarok csinálni (a YouTube-os kalandok 23. része már nagyon esedékes lenne, mert mostanában sok előadó van, akik adtak ki új dalokat, és néhányan már régóta a kedvenceim között vannak, de várom az új Lacrimas-anyagot, mert mostanában kellene annak is kijönnie), de vagy eljátszom az időt, vagy automatikusan benyomom a Simset, és akkor totál megszűnik nekem a külvilág.

Tovább olvasom »

2022/04/02
Zene – Down for Whatever: Mindig lesz helyed
Írta: Amy | Hozzászólások: 9 | Kategóriák: Blog SiteNews

Hy darlings! \m/ ♥

Sajnos tavaly kimaradt a nagy blogszületésnap, mivel a gépem akkor mondta fel a szolgálatot, így nem tudtam méltón megünnepelni azt a legendás számot. Mert bizony, ez annak számított. De, igen, 2006-ban ezen a napon hoztam létre a blogom elődjét, a finnrock.gp-t. Pedig akkor még nem is volt egy éve internetem :D.

Nagyon sok minden történt azóta, szinte visszagondolni is nehéz. De néhány bakancslistás tételt a bloggal kapcsolatban kihúzhatok, mert ilyen-olyan módon sikerült megvalósítanom.

Az egyik nagy-nagy kívánságom ez volt: 2000 bejegyzés.
Sikerült 2000 bejegyzést létre hozni. Két ezer bejegyzést. Sőt, mai napra már több mint 2500 bejegyzésem van. Ebben vannak időzített és vázlatként mentett bejegyzések is, néhánynak még nagyon csak a váza szerepel, mert vannak ötleteim, miket szeretnék megírni, de egy-két dolog hiányzott hozzá. Nemrég megtaláltam mondjuk a faleveleimet, amiket mindig használtam különböző tárgyak bemutatásához, így előbb vagy utóbb napvilágot látnak.

Mivel a képek miatt picit hosszú a poszt, ezért aki kíváncsi, menjen tovább :D.

Tovább olvasom »

2022/03/11
Podcast – Mivel játszottunk februárban? | APUTEST Podcast - 03.10.
Írta: Amy | Hozzászólások: 1 | Kategóriák: Blog

Hy darlings! \m/ ♥

Ezeket a sorokat egy olyan időszakban akartam megírni, mikor már tudom, hogy rég túl vagyok rajta, és tényleg annyi a gondom, hogy kell itthonra tej vagy cicakaja. És el nem tudjátok hinni, hogy ez mekkora nagy szó az elmúlt hónapok után.

Eddig nem volt bátorságom erről írni, bár többször utaltam rá, hogy az élet velem nem bánt olyan kegyesen. Az első ilyen bejegyzésem még egy február 28-ai napon készült, és azóta kettő amolyan visszatérő posztom született, az egyik még tavaly június 8-án, de az igazi nagy az november 17-én íródott.

Már ezekben a posztokban utaltam rá, hogy egyszer meg fogom írni, mi történt, még ha ezzel biztos kapok hideget-meleget, de akkor még nem éreztem magam úgy, hogy erre készen állok. Főleg azért, mert ez igazából egy folyamatban levő ügy, és még nincs igazából vége. Az se biztos, hogy happy end lesz.

Én egy dologban vagyok biztos, hogy amit leírok most, az mind saját „élmény”, tapasztalat, és igen, egy külső szemlélő szerint ez elkerülhető lett volna. De nem fogok bocsánatot kérni senkitől azért, hogy miért történtek ezek a dolgok, és egy kissé nyers leszek a legnagyobb kérdésre a válaszommal, de abban a helyzetben szembeköptem volna magam, ha képes lettem volna elfordulni a családomtól. Mert bőven elegen fordultak el tőlünk 2011 óta, úgyhogy ez a dolog nem új keletű.

Az előzményeket nem szeretném újra leírni, arról volt már egyszer külön poszt. És vannak benne olyan kifejezések, amiket sosem gondoltam volna, hogy egyszer a blogon fogok viszontlátni, de ez az életem része, sajnos olyan dolog, ami ugyan elkerülhető lett volna, de különböző nehezítő elemek miatt nem volt más megoldás.

Tovább olvasom »

2022/01/16
Zene – Beast in Black: Highway to Mars
Írta: Amy | Hozzászólások: 10 | Kategóriák: Blog

Hy darlings! \m/ ♥

Mostanában több blogon olvastam már évösszesítőket, és mivel nekem eddig 1-2 évet leszámítva nem volt kimaradásom, ezért most sem szeretnék ettől a hagyománytól eltekinteni.
Hogy mi történt 2021-ben? Ha egy szóval kellene kifejeznem, akkor számomra az újrakezdést jelentette. Tele volt reményekkel, számtalan izgalommal, kevesebb rossz dologgal, mint jóval, abból viszont számtalan jó volt, és bízom benne, hogy ez az energia kitart 2022-re is.

Hatalmas változás volt, mikor márciusban hosszú nehézségek leküzdése után egy olyan életkörülménybe kerültem, ami a normálisnak felel meg, és megszűnt az a félelem, ami korábban a heteimet kísértette: nem kell lopástól, erőszaktól tartanom többet. Azóta nem éreztem semmi ilyet, és bár időnként stagnált a felfelé menetel, nem történt visszacsúszás. És ez egy hatalmas pozitívum.
Mivel tavaly nem volt szerencsém írni egy 2020-as összesítőt, így most nem is tenném. Inkább azt szeretném kiemelni, ami fontos volt, de már sokra nem emlékszem azokból az időkből, az év végét leszámítva. Az a három hónap borzalmas volt, és voltak olyan napok, amikor nem láttam egyáltalán az út végén a fényt. Ehhez hozzájárult az is, hogy pánikbetegségre utaló jelek alakultak ki nálam, és igazából nem múlt el teljesen, csak a probléma forrását sikerült gyökerestül megszüntetnem. Az utóhatásoktól még szenvedek egy kicsit, de azok inkább csak rossz emlékek, amik el fognak múlni, ahogy az idő megy előre. Hozománya talán az alacsony vérnyomás maradt, és az, hogy összerezzenek, ha a szintünkön becsapódik a lift ajtaja. És ez még csak egy enyhe dolog. Nem jelentkezik mindig, úgyhogy szerencsésnek mondhatom magam, hogy ennyivel megúsztam.

Tovább olvasom »

2022/01/09
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blog

» Eddig szépen alakul a gyerekekkel téli városom. Durván a fele karaktertábla „él” már.» Úgy keltem, hogy át akarom rendezni a szobát, hogy egy kicsit szellősebb legyen. Úgy néz ki, sikerült. Apróságok hiányoznak, de majd idővel az is megjön. » Hosszú idő óta elmondhatom magamról, hogy nincs rettegés már a tömegközlekedésen. És nem azért, mert egyenruha van rajtam. » Azért is vicces a Sims, mert néha olyan dolgokat művelnek a gyerekek, hogy nehéz nem azt gondolni, hogy ezt bármikor tovább tudnám írni. És már három ilyen klassz ötletem támadt. » Már most sok órám van a Witcher 1-ben. Vajon mi lesz akkor, ha eljutok végre a 3. részhez? Szerintem akkor senki sem fog látni belőlem semmit X”D. » Visszatért a héten az emberekbe a hitem, de még sok mindennek kell történnie, hogy ez állandó legyen. » Vannak terveim a bloggal, csak fotózni kellene először hozzá a tartalmat. Úgyhogy jövő héten azt kellene csinálnom, de mire hazaérek, már sötétedik… úgyhogy marad a hétvége. » Jó lesz majd a jövő hét, ebben biztos vagyok.

2022/01/02
Írta: Amy | Hozzászólások: 1 | Kategóriák: Blog

» Boldog új évet mindenkinek, aki csak erre jár! :* » Izgalmas lesz ez az év, én úgy érzem. Főleg, hogy annyi minden történt velem az elmúlt hónapokban. Csak az alapot kell stabilabbá tenni. » Oké, hogy a kívánságom bejött, de most tanácstalan vagyok egy kicsit. Ráadásul nincs kedvem magyarázkodni sem. » Kíváncsi vagyok, mikor lesz előrelépés, amit nem irányítok, és főleg, honnan várjam. Mert eddig akárhogy néztem, nem vette a lapot egyik sem. » Az biztos, hogy nagyon jó volt moziba menni, ráadásul egy héten kétszer is. De az egyik még akkor is tavaly volt. » Nem tudom, miért volt a hétvégén 11-15 fok, de jól esett nagyon. Végre nem kellett cipelni a vastag kabátom. » Elkezdtem használni a határidőnaplót végre, és szerencsére, eddig sok program van beleírva. Van, ami még ceruzával, de idővel az is válthat.» Én csak azt nem értem, hogy a mai világban hogy élhetnek még agyilag sötét emberek.

2022/01/01
Zene – Depresszió: Kezdjük el!
Írta: Amy | Hozzászólások: 9 | Kategóriák: Blog

Hy darlings! \m/ ♥

Ezt a posztot igazából nagyon régen meg szerettem volna már írni, de a hetem eddigi napjai elég mozgalmasan teltek, nem volt panaszkodásra okom. Leginkább csak fáradt voltam a nap végére, ami teljesen normális, de ez nem olyan fáradtság, mint mikor még kereskedelmi dolgozó voltam. Ez kellemes fáradtság, ráadásul nem éreztem úgy, hogy a napjaim csak telnek, és semmi izgalmas dolog nem történik.

Mint tudjátok, pont a két ünnep közötti héten kezdtem az új munkahelyemen, amivel teljesen rendben is vagyok, mert nem megterhelő, nem érzem úgy magam, hogy van egy számomra kellemetlen aurájú ember a közelemben, és nem olyan szinten fáradok el, hogy azt sem tudom, hogy hívnak, és melyik bolygón élek. Van benne ugyan egyetlen rizikófaktor, de három oltás után nem érzem magam úgy, hogy bármi bajom is lehetne. Igen, ilyen ez a kórházszolgálat.

Úgyhogy javarészt egy teljesen normális beosztásban dolgozom – hivatalosan ezt nekem szolgálatnak kell hívni, úgyhogy megpróbálok így is hivatkozni rá a későbbiekben – csak egyetlen bajom van: messze van, és legalább egy órával előbb el kell indulnom. Nem egy jó élmény végigmenni azokon a helyeken, ahol rossz dolgok történtek velem, de ilyenkor mindig próbálom arra terelni a gondolataimat, hogy túl vagyok rajta, mert legyőztem, és az életem százszor, ha nem ezerszer jobb, mint amilyen egy évvel ezelőtt volt. Számos jó dolog történt velem 2021-ben, de annak is inkább a vége felé, amiért tényleg tarthatom magam szerencsésnek.
De ez az utazás is változhat, mert csak január 9-éig vagyok beosztva oda, utána még képlékeny a dolog, de van egy terv, miszerint Szentendrére kell majd járnom. Ennek részleteit csak a jövő héten tudom meg, egyelőre ez a biztos. Még a kontakt nem lépett velem kapcsolatba, gondolom a szabadságolások miatt, de majd okosabb leszek jövő héten ^^.

Számos tervem van a bloggal is egyébként, csak a sűrű programnaptár miatt egy csöppet le vagyok maradva, de azt mondom, végre van egy olyan életem, amire már hosszú évek óta vágytam. Ugyanis végre kialakult egy olyan baráti társaság a sok koncertre járásnak hála, hogy akárkivel elmehetek akárhova, még ha nagyon muszáj, kocsmába is, pedig nem vagyok barátságban az alkohollal.
(Amúgy szívem szerint most listázva írnék, de próbálok leszokni róla X”DD)

Kedden egyébként moziban voltam, igaz, hogy csöppet elkéstem, mert nagyon rossz időpontot választottam ki ^^”, és szolgálat után úgy menni, hogy előtte minden elment az orrom előtt, és a két ünnep közti menetrend nem éppen emberbarát, nagyon kiakasztó tud lenni számomra, mert egyszerűen utálok késni, rohanni meg aztán végképp. De nagyjából kezdés előtt odaértem, lefőve mint a reggeli kávém. Egyébként a Mátrix 4-et néztük meg, és őszintén megmondom, kellemesen csalódtam, mert bár csak az első részt láttam egyáltalán (de azt is csak félig), a 2. és a 3. részt pedig egyáltalán nem, de jó film volt. És nem, nem azért, mert jelenleg Keanu Reevesnek hosszú a haja, áh, dehogy :DD.
Szerdán is volt egy találkozóm, igaz, akkor már többedmagammal voltam a ParaNoirban, ami szintén egy kellemes hely a magam fajta sötét lelkeknek, és elkezdtem egy hagyományt, ami szerintem egy hatalmas kilépés a komfortzónámból: megpróbálom megtalálni azt a sört, ami mégsem az a kegyetlen rossz ízű, és el lehet kortyolgatni úgyis, hogy nem érzem magam rosszul. Az biztos, hogy az egyiktől hányingerem volt pár korty után, a másik pedig nem ízlett, mert még keserűbb volt, mint amire emlékeztem. De igazából tök jól beszélgettem a csapattal, lelkiztünk is, minden ilyesmi, mintha mondjuk nem találkoztunk volna nemrég egy koncerten. Olyan érzés volt, mintha már ezer éve ismertük volna egymást, pedig csak egy új tagunk van istenigazából. De ez kellett nekem, mint egy falat kenyér. Mert igen, vannak más ismerőseim is, akikkel eljártam koncertekre, csak a kialakult helyzet miatt nem találkoztunk annyiszor (mellékesen megjegyzem, eddig be sem volt oltva, de mégis elkapta ezt az átokverte vírust, így úgymond jövőre neki is szabad a pálya, de sokszor a párján is múlik, úgyhogy ez még egy nyitott végű történet), de velük nem is mászkáltunk el nagyon koncertek után, csak egy-két alkalommal.
Most úgy érzem magam, megvan a helyem, és egész kedvezőek a kilátások. Meg azért lássuk be, könnyebb elcsalni egy fiút akárhova, mint egy lányt ;D

Csütörtökön igazából nem történt semmi extra azon kívül, hogy szolgálat után bevásároltam itthonra és szilveszterre.
Pénteken aztán hivatalos voltam egy házibulira szilveszter alkalmából, ahol mindössze hatan voltunk. Nem voltak ismeretlenek számomra, általában együtt szoktunk koncertekre járni, úgyhogy igazából adta magát a dolog. Ahhoz képest, hogy eddig nem szerettem a házibulikat, ez most jól sikerült, ettünk-ittunk, szólt háttérben a metal (mi más? ;D), és kipróbáltuk a World of Warcraft világában játszódó társasjátékot, a Wrath of the Lich King-et. Személy szerint évek óta menő dolog lenne egy társasággal felfedezni a világot, de egyrészt már rég elveszett a night elf karakterem, másrészt pedig eddig nem volt hozzá gépem. Úgyhogy elképzelhető, hogy az idén egyszer csak lesz belőle poszt a Games for Amy rovaton belül.
A játéknak egyetlen hibája van: a kezdő szinten _is_ kikaptunk, mert itt nem egymás ellen játszunk, hanem evidensen a Lich King ellen, és ha három küldetést megcsinálsz, akkor mehetsz magára a főellenségre, viszont vannak benne jelentős nehezítőfaktorok, amikkel elég hamar véget tud érni a játékmenet. Persze, elsőként sikerült elvéreznem, mert ilyen az én szerencsém X”DD. Megpróbáltuk még az éjféli gyerekpezsgős koccintás után legalább háromszor, de úgy hajnali negyed 5-kor mondtuk azt az ötödik vereség után, hogy valamit nagyon nem jól csinálunk. Én már rájöttem, hogy ebben a játékban nem árt taktikát alkalmazni. Igaz, hogy minél többen vagyunk, annál nehezebb, és az már kiderült, hogy egyedül játszva egész jól lehet haladni, de az meg úgy nem poénos.
Jaj, és egyébként újév alkalmával mindenki berakhatott magának egy számot, mert hát összeköt minket a közös zeneszeretetünk. Mivel az én ötletem volt, így a házigazda után én következhettem. Nem kell kitalálni, mivel indítottam 2022-öt.

Majd tervezek egy nagyobb átfogó posztot hozni, mi mindent terveztem 2022-re, de a terveim leleplezése indokolatlan lenne, és ugrana a meglepetés :D
Annyi biztos, hogy:
» lesznek játékbeszámolók, mert új gép új lehetőségek
» maradnak a koncertbeszámolók, de a legközelebbi új az március/április környékén várható
» marad az Amanda kalandjai a YouTube-on sorozat is, melynek már vannak listázott tartalmai a 20. részre
» lesz egy új rovat is, aminek a pontos kezdését nem tudom, a szervezéstől függ
» marad természetesen a haul
» előreláthatóan a jövő héten folytatódik a HOG Reviews is, mert egy év szünet alatt elég sok kijött, úgyhogy bőven volt miből mazsoláznom