Itt az ideje, hogy leírjam ezt az überfantasztikus tegnapi napom, amire már a szülinapom óta vártam *_*. Igyekszem káromkodás nélkül leírni, de nem ígérem, hogy menni fog, tekintve, hogy Alvinéknál többször előfordult x”D.

Tegnap reggel teljesen úgy voltam vele, hogy fogalmam sem volt, mit veszek fel. Abban biztos voltam, hogy farmert és bakancsot, amivel megtörtem azt a hagyományomat, hogy Depi-Road bulikra feketében járok. Nem baj, nem lehet mindig ugyanúgy kinézni, csak rontja a hatást ^^”. Alig mertem enni, hogy ne kelljen vécére mennem, de a harmadik kávé mégiscsak csintalankodott velem egy kicsit. Végül aztán felöltöztem, sál-sapka, nagykabát, ami végül is elkélt, mert este 5 körül már igencsak hideg volt a Stadionoknál. Odáig csak egy jegyet használtam el, és később el is felejtettem, hogy kéne.

Megjelenés: 2011. június 23.
Fejlesztők: ERS Game Studios
Történet:
Velence városában tombol a pestis, Silvio feleségét meg lányát elrabolják egy álarcosbálról. A rendőrség a pestisre hivatkozva nem intézkedik, így Silvio a detektívhez fordul családja megtalálásáért.

Augusztus volt, majd szeptember, aztán október, és november 15… erre ismerősömnél látom: 2013. május 15. FEL VAGYOK HÁBORODVA!!!!

Folytatódik J. R. Wardnak a Fekete Tőr Testvériségről szóló regénysorozata: az egyik vámpír harcos átlépi az életet a haláltól elválasztó határvonalat, ezzel a sötét fantáziák és még sötétebb vágyak erotikus világába kerül.

Várandós felének tragikus halála óta Tohrment csak árnyéka önmagának. Testileg megtörve, lelkileg szinte megsemmisülve kerül vissza a testvériség házába, egy bukott angyal, Lassiter segítségével. Miután kicsit megerősödik, újult erővel veti bele magát a harcba, és nem sejti, hogy ismét szörnyű végzet leselkedik rá.

Álmában Tohr egyre többször pillantja meg elvesztett szeretteit, akik egy hideg, elszigetelt világban, a Köztesben vegetálnak. Megmentőjéhez, a bukott angyalhoz fordul, hogy segítsen nekik végre az Árnyékba jutni. Amikor azonban Lassiter elmondja neki, hogy az egyetlen megoldás az, ha újra beleszeret valakibe, Tohr biztosan tudja, hogy mindnyájukra szörnyű vég vár…

Ekkor azonban találkozik egy nővel, akinek hozzá hasonlóan keservesen alakult az élete. Tohr naponta vívja élet-halál harcát az alantasokkal, ráadásul felbukkan egy új ellenség is, aki a király életére tör, mindeközben pedig igyekszik ellenállni a lassan-lassan kialakuló szerelemnek és szenvedélynek… Vajon képes lesz megbékélni, és végleg elengedni a felét, hogy mindannyian nyugalomra találhassanak?

[Forrás]

Olyan változat nincs, hogy meg lehet tartani az msn-t?

MSN: megszűnik a népszerű chatszoftver

A hivatalosan már évek óta Windows Live Messenger itthon is népszerű, sokan még régi nevén, MSN-nek hívják. Friss sajtóinformációk szerint már nem sokáig él a szoftver.

Nyugdíjba küldi a Windows Live Messenger szoftvert a Microsoft – értesült több forrásból is a The Verge. A lap szerint a sokak által még mindig MSN-nek nevezett programnak és a mögötte lévő szolgáltatásnak már csak néhány hónapja van hátra, utána már csak a Skype-ból lesz elérhető a Microsoft azonnali üzenetküldésre alkalmas szolgáltatása.

Az integráció már megkezdődött: a Skype legújabb verziójából már lehet emesenelni, azaz a Windows Live Messenger szolgáltatásban lévő kontaktjainkkal chatelni, de egyelőre csak szövegben.

[Forrás]

Miket nem talál az ember…

[Forrás]

Őrzi titkát a középkori angol „vámpír”

Vaskarókat szúrtak annak a vámpírnak vélt férfi testébe, akinek csontjait még 1959-ben találták meg Southwellben (Notts). A földi maradványokat nem sikerült kiemelni, de valószínű, hogy az áldozat egy deviánsnak tartott, a társadalomból kitaszított személy lehetett.

Néhány elmaradott kelet-európai falusi közösségben a vámpírok létezése a mai napig valós fenyegetettséget jelent. A misztikus, vérszívó, ember formájú kreatúráktól való félelem egyes kultúrákban több ezer évre nyúlik vissza. Ezt mutatja például az a legutóbb Csehországban megtalált háromezer temetkezési hely is, ahol az elhunytakra sziklákat helyeztek, megakadályozva ezzel, hogy a halottak kimásszanak sírjaikból.

A kereszténység eljövetele tovább erősítette a vámpírok legendáját, mivel ezeket a lényeket Krisztus antitézisének hitték. A népszerű vélekedés szerint a vámpírok az utcákat járták annak reményében, hogy olyan embereket találjanak, akiknek vérét kiszívhatják, biztosítva ezzel fennmaradásukat. A középkorban, amikor a fekete halálnak is nevezett pestis az örök kárhozat tanát elérhető közelségbe hozta a parasztok számára, a vámpíroktól való félelem tovább erősödött.

Néhány esetben az eltemetett, vámpírnak vélt halottak szájába téglát helyeztek, hogy felkelve ne tudja megenni a pestisben elhunytakat. A közhiedelem szerint a járványban meghaltak mellé temetett „vámpírok” szomszédjaikból táplálkoztak, amíg elég erősek nem lettek ahhoz, hogy kimásszanak a föld alól, és újra megtámadják az élőket. A vámpírok azonosítása a halottak között a sírásók feladata volt; a munka során nagyon gondosan vizsgálták meg a tetemeket, és amelyiket gyanúsnak vélték, annak téglát tettek a szájába.

Nem tudott békében nyugodni az az 550 és 700 között élt „vámpír” sem, akinek csontjait Charles Daniels még 1959-ben találta meg Southwellban, a Church Streetnél folyó ásatások során, amelyről a Southwell Archaeology című folyóirat számolt be legutóbb. A szerző, Matthew Beresford szerint Daniels a felfedezést követően legelőször azt vizsgálta meg, hogy van-e tépőfoga az áldozatnak. A feltételezések szerint az áldozat csontjai ugyanott lehetnek eltemetve, mivel Daniels nem tudta kiemelni a maradványokat a földből.

A korszakban tartotta magát a „vámpírokkal” kapcsolatos közkeletű nézet, s mindent elkövettek annak érdekében, hogy a halott ne tudjon kimászni sírjából. A valóságban azonban a vámpírok olyan, a társadalom peremén elhelyezkedő személyek voltak, akik szokatlan viselkedésükkel félelmet keltettek a polgárokban. Érdekesség, hogy ugyan a halottakkal való kegyetlen bánásmód a középkorban bevett gyakorlat volt, de csak néhány eset vált ismertté Nagy-Britannia területéről, a kutatást ráadásul megnehezíti, hogy a csontok holléte ismeretlen.

Az angolszász időben a vámpírok büntetése igen változatos volt: az elhunytakat vizenyős területeken temették el, arccal a földnek, néha fejüket vették vagy vasakat szúrtak a testükbe. A tolvajok és gyilkosok mellett hasonló sors várt a házasságtörőkre, az istentagadókra és a hitszegőkre is. Azt, hogy a southwelli áldozat ezek közül melyik kategóriába esett, valószínűleg már soha nem fogjuk megtudni – summázta írásában Beresford.

… mindenki meglepetésére nem könyvre, nem pasira (bár tudnék kikből válogatni), nem is albumra. Hanem parfümre! Úgy bizony!

Aki beleolvasott már a moduljaimba (vagy találkozott már velem), biztos érezhette, hogy elég erős vanília illatom van. Mikor először mondtam a márka nevét (Star Nature), nem is tudták, mi az. Eleinte én is csak két illatáról tudtam, de aztán Ella blogján olvastam róla egy cikket, és ma rákerestem… hát gyerekek, egy ültemben majdnem hanyatt estem a székből! Nem az a pár illat van, amiket találtam a sok kínaiban, áh, dehogy… van legalább 10-20 másfajta is! Most összeszedtem, melyikekre tartanék igényt…

És lehagytam a rágógumi, a cappuccino és a fahéj illatút, meg még egy csomó másikat is…