Főoldal Amy Regények Carrd Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2024/01/04
Írta: Amy | Hozzászólások: 6 | Kategóriák: Blog

Hy darlings! \m/ ♥

2024 második posztja egy történet lesz, ami még 2023. szeptemberében indult. Történt ugyanis, hogy nagyon-nagyon-nagyon-NAGYON régóta szerettem volna lakásfelújítást eszközölni, és megszabadulni az összes szomorú emléktől, amitől nem tudtam jóra gondolni. Jó, akkor jó volt, mikor szükségem volt rá, de mostanra már csak nyűg volt, és nagyon sokszor semmit se tudtam a hatalmas szekrénytől csinálni, mert nehéz volt, és kevesek voltunk mi csajok, hogy bármit is intézhessünk.

Szóval, miután elintéztem minden kötelezőt, nem online ügyintéztem, hanem személyesen. Meglepetésemre (mivel ez egy pénteki nap volt), még aznap délelőtt sikerrel jártam tervileg, úgyhogy az első percekben alig hittem el, hogy sikerült. El is mentettem az sms-t róla. Azt hittem, hogy kell egy pár nap, mire tényleg jóváhagyás történik, de álmomban se gondoltam volna, hogy ennyire gyorsak… na de.
Első utunk a H&M-be vezetett, ahol én nem sok mindent találtam… nem az én ízlésemnek megfelelő az a bolt. Ott talán csak pár dolgot vettem. Arra emlékszem, hogy ez volt az, ami a kezem ügyébe került azonnal először:

Igen, végignéztem az eddig megjelent évadokat a Stranger Thingsből. Nem tehetek róla, nagyon beszippantott ez a világ.

Tovább olvasom »

2024/01/03
Írta: Amy | Hozzászólások: 2 | Kategóriák: Cikkeim Lacrimas Profundere Metal is Religion

Hy darlings! ♥ \m/

Eljött az új év, és most szokatlanul hamar, már ennyire az év elején meg tudom nektek mutatni, mennyire is voltam metal 2023-ban (is). Amúgy pont tavaly volt 20 éve, hogy metalt hallgatok. Jesszus, tökre ki is ment a fejemből az évforduló! =O

» 2023-ban 18.199 dalt hallgattam, ez a szám 2022-ben egyébként 11.679 volt. Lényegesebben új rekord, 6520 dallal több. Jej.

» Legtöbbet hallgatott előadók:

  • Előadók közül abszolút aranyérmes lett a Lacrimas Profundere – már megint. Nem tudom miért, de a fiúk harmadjára is zsinórban az első helyen végeztek. 959 alkalommal hallgattam őket.
  • Második helyre helyre ismételten feljött a Down for Whatever, akik csak 639 alkalommal szóltak. Látszik, hogy több zenekart is elkezdtem hallgatni, na.
  • Bronzérmes a Nox Arcana lett, 638 alkalommal. Az igen, egy hellyel csúszott le Mr. Vargo Kikiéktől. Upsz.
  • Negyedik lett a Depresszió, 623 alkalommal, és feljövőben van a From the Sky az ötödik helyen, akik 531 alkalommal muzsikáltak nekem.
  • Látszik, hogy Areh miatt szükségem volt rájuk, bocsi.

    » Leghallgatottabb albumok:

    Itt már megtört a Lacrimas varázsa. Jé, mi történt?

  • A From the Sky lett az első, a Rex című lemezük forgott nagyon sokszor, összesen 361 alkalommal.
  • Második helyezett lett a Mondd el Kikiéktől 288 alkalommal.
  • A harmadik helyezett szintén egy Down for Whatever szerzemény, a Zuhanás c. című albumuk, 262 alkalommal ment le.
  • Negyedik helyezett lett a From the Sky Antarktika c. lemeze 169 alkalommal, ötödik helyen pedig egy klasszikus album, a Poisonblack Escapexstacy albuma, 137 alkalommal.
  • » Leghallgatottabb dalok:
    A legtöbbet hallgatott dalok kategóriájában is megtört a Lacrimas varázsa. Enyje már no.

  • Nem meglepő, de az Orbit Culture Carvings című dala hatalmas előnyt (és favorizálást) élvezett nálam, 106 alkalommal varázsoltak a svédek a dzsungelbe (meg egy bizonyos jelenet erejéig az erdő mélyére, de az spoiler alert).
  • A második szerelemdalom 2023-ban pedig az Finisterra volt, megint csak a From the Sky előadásában, 105 alkalommal ment le.
  • Halló?! Szabiéknak nem sikerült megugraniuk Niklas Karlsson szintjét? Ezen idén változtatni kell, de nagyon…

  • Harmadik helyre feljött az All Else is Hollow Poisonblack klasszikus, 95 alkalommal.
  • Ebben csak az a vicces, hogy ezek a dalok egy-egy jelenet írásakor mentek le forever on repeat-en, nyilván, hogy megugrott a számuk…

  • És ha már előbb említettem, lecsúszott a negyedik helyre a Libera Me, 69 alkalommal.
  • Ötödik helyezett lett az Ennyi volt, 45 alkalommal.
  • Azt hiszem elmondhatjuk, hogy minél többször hallgatok egy dalt, annál ütősebben dolgozom egy jeleneten.

    Tovább olvasom »

    2024/01/02
    Írta: Amy | Hozzászólások: 4 | Kategóriák: Amy Loves Metal

    Egy régi ismerőssel indítjuk az évet, minden keddenként visszatérnek a zenekari bemutatók! :3 Elsőként egy nagyon ígéretes zenekarral szeretnék kezdeni, akik számomra 2023 legnagyobb felfedezései voltak a lent beágyazott videóval. Meghallottam, és egyszerűen szerelem volt első hallásra. A svédek jöttek-láttak-letaroltak és győztek.

    A svéd zenekar 2013 óta létezik, tehát tavaly voltak 10 évesek. Négy albummal, öt EP-vel, számtalan videóval és maxival rendelkeznek már. Nagyon kreatív csapat, és a hörgés mellett van tiszta ének is. A zenén kívül nyilván nagyon fontos számomra a normális énekhang, nagyon sokan kiesnek, ha a hangjuk egy perc után sem képes megbarátkozni a fülemmel. Az Orbit Culture-nek ez már elég régóta sikeresen működött, és már majdnem azt mondom, hogy úgy mentek át a rostán, mint a finnek szoktak. De valóban, a többi daluk is annyira fülbemászó nekem, hogy már várom, hogy jöjjenek hozzánk, mert instant veszem a jegyet. Az alábbi dalra pedig már jelenetet is írtam.

    2023/12/31
    Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Sunday best of

    » Boldog újévet mindenkinek! Minden jót kívánok! » Megint felfedeztem a PosePlayert. És a fiúk is előszeretettel jelentkeznek alanynak. Areh-kel az élen. Jaj, de büszke anya vagyok én ilyenkor! » Én hiszek abban, hogy amilyen az éved utolsó napja, olyan lesz a következő éved. Úgyhogy sok olyan dolgot csináltam, ami számomra fontos. » Néha az a legegyszerűbb megoldás egy problémáról, ha nem veszel tudomást a problémáról. » Csak született még egy olyan karakterem Simsben, aki kinőtte magát egy mellékszereplőből… Xavier 2. De legalább sok mindent meg tudok magyarázni majd a jelenlétével. » Egy cipősdoboz formájú házra hogy raksz tetőt, ha nem akarsz emeletet? (amúgy végül lesz, ismerem magam). » Idén először nem vagyok sehol szilveszterkor, kivételesen itthon maradtam. Néha kell ilyen is. Túl sűrűn nem voltam itthon az év utolsó napjain, de ezt nem érzem úgy, hogy akkor nem lesz másképp 2024-ben.

    2023/12/31
    Írta: Amy | Hozzászólások: 1 | Kategóriák: Tags

    Hy darlings! \m/ ♥

    Nemrég a TAB csopiban Vivi berakta ezt a taget, én meg úgy gondoltam, úgyis ezer éve nem volt tag, nekem meg minden ilyen kell, amire lehet válaszolni. Ha röviden, ha hosszan. Egyike 2023 utolsó posztjainak, úgyhogy fogadjátok sok szeretettel! ^^

    01. Mi volt a legjobb a 2023-as évben?
    Elég sokszor láttam az egyik kedvenc magyar zenekaromat, végre megvalósíthattam a lakásfelújtást, elmondhatom magamról, hogy nem vagyok egyedül ♥, Areh és a többiek pedig végre leültek velem egy asztalhoz, és elmondtak mindent, amit le kell írnom. Igen, még a szűkszavú Dimitri is. Úgy látszik, karácsonykor megenyhült a vodkától, amit adtam neki…

    02. Mi volt a legnehezebb a 2023-as évben?
    Meghalt az egyik cicánk, elvesztettem valakit, akit láttam felnőni, és fájnak a hazugságai, a rengeteg bugyuta ember…

    03. Írj egy dalszövegrészletet/idézetet, amit sokszor hangoztattál, olvastál.

    Don’t blame yourself for what you can’t ignore
    Don’t blame yourself for wanting more and more and more

    04. Mit tanított a 2023-as év?
    Van kire számítanom, hiszen nem vagyok egyedül.

    05. Voltak idénre kitűzött céljaid/terveid? Elérted őket?
    Az írásra nagyon akartam koncentrálni, és elmondhatom magamról, hogy ezt több-kevesebb sikerrel meg tudtam valósítani. Areh-kel talán még jobb lett a viszonyom [akkor is, ha állandóan mamának szólít, amitől szeretnék kifutni a világból, mikor ő az idősebb (NAGYON sokkal)]. De imádom azt a hülye fejét. Akkor is, ha az ő faceclaim-je is megvált a gyönyörű loboncától ; – ; *sóhajt*.

    06. Van olyan dolog, amit megbántál?
    Egy-két dolog van, amit másképp csinálnék a mostani fejemmel, ezzel így tisztában vagyok.

    07. Megváltozott valamiben az életed?
    Kevesebb vagyok egy macskával, de több vagyok valakivel. Ez talán mindent elmond.

    08. Mire vagy a legbüszkébb?
    Areh-re, hogy kitágította a határaimat, és megmutatta, hogy többre vagyok képes, mint ahogy azt annak idején a Beyond Time egyes jeleneteinél hittem.

    09. Min változtatnál, ha tehetnéd?
    Az konkrétan magánügy, nem szeretnék erre válaszolni, mi nyomja leginkább a szívem.
    De amúgy magabiztosságot nagyon is szeretnék. Hova kell sorba állni érte?

    10. Válassz három szót, ami leírja az elmúlt egy évet!
    Komfortzóna elhagyás, önfelfedezés, megújulás.

    Hét dolog 2024-ben..

    » befejezem Areh könyvét, és megnyitom Getáét, mert egyre több álomjelenetem van hozzá
    » több koncertre jutok el, mint az elmúlt években
    » a saját határaimat is feszegetni akarom, hiszen már elhagytam a komfortzónámat
    » egy régóta hiányosan álló könyvsorozatom teljes lesz (néha csak 1-2 kötet hiányzik)
    » megvalósítom a nagy családi képet a Sims 4-ben
    » megbocsátok, de nem felejtek
    » több bloggerrel találkozok

    2023/12/31
    Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blog

    2023/12/29
    Írta: Amy | Hozzászólások: 6 | Kategóriák: Blog

    Hy darlings! ♥ \m/

    Ha hiszitek, ha nem, elkezdem végre megosztani azt a rahedli posztot, amit az elmúlt napokban írtam, csak nem akartam mindent egy lapra feltenni. De így legalább lesz tartalom a blogon, és nem csak a szénaboglya fog elsuhanni, ha meglebegteti a forró sivatagi szellő.

    2023-at én az újdonságok évének tudnám összefoglalni, mert sok olyan dolog történt velem, amiket javarészt úgy tudtam megélni, hogy kiléptem a komfortzónámból. Ez nem volt ugyan betervezve, de minden jó dolog ott kezdődik, ha kint vagyok a kis biztonságot jelentő buborékomon.

    2023/1 – január, február, március
    Az év tragédiával indult: elvesztettük Encit, családunk második cicáját. Sajnos nem tudta túlélni az alattomos kórt, és nem hagytuk szenvedni… elengedtük. Ezt megnehezítette egy olyan munkahely, ami egyszerűen kiváltotta belőlem az undort, és addig-addig tűrtem, hogy a próbaidő lejártakor közöltem, hogy nem élnék a hosszabbítás lehetőségével. Volt, hogy konkrétan olyanért is leszúrtak, amiről nem tehettem, hiszen gyorsnak kellett lenni. Ezt mai napig nem értem, még úgy is, hogy van benne rutinom. Nem gépek vagyunk, az Isten áldja meg az összes hülyét.
    Pár héttel a tragédia után már sikerült annyira dűlőre jutnunk, hogy a családunk nem lehet hiányos, ezért örökbe fogadtuk Szofit, aki a legvirgoncabb macska, akivel eddig találkoztam.
    Voltam olyan helyen, ahol előjött a szorongásom a pincéktől, nagyon későn jártam haza egy olyan helyről, ahol meg se fizettek rendesen, nemhogy arról álmodozzak, hogy még a tb-m is rendben van… próbálkoztam több helyen, voltam próbanapokon, de az igazi áttörés még váratott magára.

    2023/2 – április, május, június
    Április közepe volt, hogy voltam egy olyan interjún, ahol szimpatikusak voltunk egymásnak az illetővel, és másnap már jó hírekkel hívott, felvettek, így orvosi és tüdőszűrő után kezdhettem május elején.
    Kereskedelmi egységről van/volt szó, így megint hozzá kellett szoknom, hogy két műszakom van, utaznom kell, egy új rendszert kellett megtanulnom. A munkatársak jófejek, egész elviselhető még az is, ha 6 darab ötforintosból álló visszajáróért elküldenek anyámba.
    Volt egy kisebb családi vitánk is, aminél kénytelenek voltunk szakemberhez fordulni, és eddig úgy néz ki, hogy jó irányba történtek változások. Meg még egy valami, amit én tragédiának éltem meg, és mai napig fájó pont az életemben. Ekkortájt jött ki a Kinder Joy Harry Potter kollekciója, így cserebere üzemmódban sikerült mind a 24 darabot összeszednem. Igaz, azóta a keret nincs meg, mert szépen lepakoltam a figurákat a könyvek elé, de egy szép élmény volt.

    2023/3 – július, augusztus, szeptember
    A nyaram tulajdonképpen úgy telt, hogy nem volt életem. Szinte állandóan délutánra voltam beosztva, sokszor heti hat napokat, így olyanokról, hogy találkozás barátokkal, strandolás, koncertezés, nem is álmodhattam, nemhogy a randizásról.
    Ezek mellé át kellett értékelnem a saját határaimat is, mert el kellett döntenem, hogy vagy reggel korán kelek, és akkor szabad a délutánom, vagy ott szabad a délelőttöm, és este nem kell megdögleni a 36 fokban hazafelé, viszont az összes sunyi alak megtalálható volt az úton.
    Viszont, én nem akartam feladni, nem vagyok olyan típus, úsztam az árral, akkor is, ha kaptam a csesztetést, ha lassú voltam, ha valamit nem jól csináltam, kétszer burkoltan még fenyegetést is varrtak a nyakamba, de az éltetett, hogy jó volt a társaság. És azzal mai napig nem értek egyet, hogy nem lehet mókázni munkahelyen. Ezerszer jobb, ha mosolyognak egymásra a munkatársak, semmint mindenki gyilkos, „minek keltem ma fel?” tekintettel néz a másikra, és már az is baj, ha a másik levegőt vesz.
    De a legjobb mégis névnapom után öt nappal történt, elkezdhettem tervezni a nagyszabású lakásfelújítás projektet, amit én inkább életmegújító változásnak könyveltem el. Festettünk, bútorokat cseréltünk, az összes bútort én raktam össze, úgyhogy egy citromsárga csavarhúzó lett az egyik legjobb barátom. Fájt is a kézfejem annyi csavarozás után, de megérte, mondhatni, az álmomat valósítottam meg azzal, hogy belevágtam. A bútorok mellett festettünk is, szép pasztell lila lett a 1,5 szoba, a folyosó pedig pisztáciazöld vagy mentazöld. Szerintem az előbbi, mert imádom a pisztáciát. Még az ajtókat le szeretném festeni fehér lakkfestékkel, de kevés lett a festék, és szereznem kell egyet, meg egy fúrót, hogy a ház és a hold alakú polcom is a helyére kerüljön – még azt is le kell majd festenem, mert a sok fehér bútorhoz nem illik a fekete fém… (akkor is, ha szeretem a black metalt, haha).
    Ezek mellé reeeengeteg mindent szereztem be, könyveket, ruhákat, kiegészítőket. Jó, pár dolgot így is elfelejtettem, mert hátraléptem egy-két dologban, úgyhogy nincs se ebook-olvasóm, se nyomtatóm, pedig megtehettem volna. Tényleg megtehettem volna.

    2023/4 – október, november, december
    A szülinapom jól telt, egy mini Halloween haul keretein belül ünnepeltem. Egy karórát kaptam egyébként ajándékba, amit tényleg édesritkán hordok, mert nem vagyok órás, pedig vannak óráim… kettő cicás is ráadásul, van egy lila órám is, de mindig elfelejtem a kezemre kötni, a telefon pedig kéznél van (és általában valami eszköz, ami mutatja az időt). Jó, ez mondhatni nem szép a részemről, de tényleg nem hordok karórát. Túl sok az ideiglenes kedvenc karkötőm, amit szeretnék viselni, azokhoz meg pont nem passzol a karóra.
    Ugyanakkor, még két dolog történt októberben. Az egyik előző munkahelyem megkeresett egy pozícióval, ami fényévekkel jobb, mint a kereskedelmi helyem. Használhatom az angolt, amit amúgy is fejleszteni akartam, és még meg is fizetnek érte. Kellemest a hasznossal összekötve elvállaltam, így hivatali munkarendben élek. Nem kell annyira korán kelnem, szabad a délutánom és a hétvégém, valamint pénteken két órával előbb véget ér a munkaidőm. És imádom. Tökéletes úgy, ahogy van, és szeretem ezt a kis rutint, amit kialakítottam magamnak ezzel.

    Novemberben volt egy tízmillószoros nap, így én egy ötlettől vezérelve azt mertem kijelenteni, hogy most igenis kívánok, mert most egy kis hang azt súgta, meg kell tennem, mert eljött az ideje. Nem is olyan sokára megint megpróbáltam társkeresőzni, mert oké, hogy sok idiótával futottam össze, de egyszerűen nem tudtam feladni, mert úgy éreztem, hogy kell lennie odakint valakinek, akinek mellettem a helye, és nekem is mellette. Így sodort a szél össze Vele. A kezdeti levélváltásokat felváltotta a Messenger, majd a személyes találkozók hada, amiket heti rendszerességgel ejtettünk meg eddig. Mivel nagyon erős a függetlenség iránti érzésem, mert hozzászoktam, hogy szinte mindent egyedül csinálok, próbálom ezt az életmódot összeegyeztetni vele, hiszen nem vesztem el a szabadságom azzal, hogyha van valakim. Jó, ezt nem mondtuk még ki végleg (nyilvánosan meg nem fogjuk, mert senkinek semmi köze hozzá), sőt, a mai napig nem tudom elhinni, hogy elmondhatom magamról, hogy van valakim, akire számíthatok, akinek elmondhatom, mi bánt, és elfogad úgy, ahogy vagyok, minden hibámmal együtt. Mintha egy kis ördög még mindig a vállamon ülve, és azt mondaná, hogy nem érdemlem meg. Úgyhogy igen… elmondhatom magamról, hogy nem vagyok szingli (jó, fejben igenis három vámpír felesége vagyok, de az más).

    Decemberben aztán a karácsonyi készülődés vette át a helyét, aztán mikor közölték, hogy hány napom maradt szabad (több, mint amit hittem), megterveztem, hogy december 22. és január 5. között szabadságon vagyok, így nekem az első munkanapom 2024. január 8-án lesz. December 22-én elsétáltam szépen From the Sky koncertre (mert oda kötelező menni). Sikerült végre úgy közös képet csinálnom a fiúkkal, hogy annak keretben a helye. Szuper, a hallgatott magyar bandák közül már csak három hiányzik: a Depresszió, a Road és a New Friend Request. Hátha jövőre az egyiket ki tudom húzni, de ahhoz csoda kell… vagy szerencsésnek kell lennem.
    És eddig úgy néz ki, hogy pár év után itthon fogom tölteni a szilvesztert, mert az eddigi társaságomból senki sem ér rá. Úgyis rég volt ilyen, én meg nem bánom. Simsezni fogok, mert most, hogy kint a For Rent, végre megcsinálhatom könyvhűen a Beyond Time-beli családomat.

    A jövő évi terveimet még nem írtam össze, de ahogy látszik, úgy kell gondolkodnom, hogy nem vagyok egyedül :3.