Főoldal Amy Regények Carrd Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2014/08/29
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Elephant Games HOG Reviews Mystery Trackers

Megjelenés: 2014. augusztus 29.
Fejlesztők: Elephant Games
Történet:
Rejtélyes pestisdoktornak álcázott emberek elrabolják a feltörekvőben lévő színésznőt, és egy karanténba viszik. Csakhogy a karantént 200 éve hozták létre.

Tovább olvasom »

2014/08/25
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Polyvore

2014/08/24
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Videos

Helena egy istennő, ezt sosem tagadtam. És ha kihívta Timet, akkor ő ki fogja hívni Johnny Deppet, és akkor… ;).

2014/08/24
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Mások cikkei

Rátok hány mondat igaz? Rám a 17-ből 14 :).

[Forrás]

  1. Ismered a „csak még egy fejezetet” érzést? Amikor annyira jó egy könyv, hogy nem tudod letenni, pedig muszáj lenne – mégis képtelen vagy rá, és azzal nyugtatod magad, hogy egy fejezet, aztán irány aludni, dolgozni, főzni, tanulni!
  2. Bárhol és bármikor képes vagy elnevetni magad, ha eszedbe jut egy vicces rész valamelyik kedvenc könyvedből.
  3. Szerinted a könyv MINDIG jobb, mint a film.
  4. A legkedvesebb regényeidet újra és újra elolvasod, hogy ismét átélhesd azokat a csodákat, kellemes és kellemetlen pillanatokat, amelyeket először megtapasztaltál. És ez így fog menni az idők végezetéig…
  5. Ha eltervezed, hogy lefekvés előtt olvasol egy kicsit, abból a kicsiből biztos, hogy hosszú-hosszú órák lesznek.
  6. Ha kifizetted a számlákat, vettél a családnak és magadnak ennivalót, valamint beszereztél minden más elengedhetetlen dolgot, a maradék pénzt egy az egyben könyvekre költöd.
  7. Úgy tervezed meg a hétvégét, hogy mindenképpen maradjon időd az olvasásra.
  8. Számtalan könyvklubhoz csatlakozol, csak azért, hogy annyit beszélhess imádatod tárgyairól, amennyit csak akarsz.
  9. Hétfőn másnapos vagy – de nem a rengeteg italtól, hanem a mértéktelen olvasástól.
  10. Soha de soha nem vagy elégedett azzal, hogy hány könyvet olvastál már el – de azzal sem, hogy hány könyvet őrzöl otthon, a polcaidon.
  11. Imádod a könyvesboltokat, antikváriumokat, könyvtárakat. Neked maga a mennyország, ha temérdek régi és új könyv sorakozik körülötted. Az illatukról pedig már ne is beszéljünk…
  12. Teljesen átérzed azt, ami az adott könyvben történik – a szereplőkkel együtt örülsz, de minden szégyenérzet nélkül sírsz, ha a helyzet úgy hozza.
  13. A könyveid az első számú és legfontosabb tulajdonaid.
  14. A regényekben használt szavakat beépíted a szókincsedbe.
  15. Az ideális nyaralás számodra az, ha nyugodt környezetben, megszakítás nélkül olvashatsz.
  16. A szobádban, vagy lakásodban a polcok uralkodnak, hiszen annyi könyved van, – még akkor is, ha mindig úgy fogod gondolni, kevés – hogy alig férsz már el tőlük.
  17. Amikor egy könyv véget ér, úgy érzed, nincs miért tovább élni. Természetesen ez csak addig tart, míg kezedbe nem veszed a következő kötetet, és kezdetét nem veszi egy újabb hihetetlen kaland a betűk világában.
2014/08/23
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Cikkeim

Igazából bárki, aki úgy dönt, hogy weblapot akar, annak mindig megfordul a fejében, hogy milyen designt tegyen fel már elsőre, mivel fontos az első benyomás.

Manapság két véglet van: a lecsupaszított designok, amik:

  • maximum 3-4, néha 5 színből állnak, amik még harmonizálnak is egymással
  • nincsen agyoncsicsázva
  • szép, igényes képek díszítik az oldalt, amik gyakran a szerkesztő saját keze munkája
  • olvashatóak a betűk megfelelő sortávolsággal
  • itt-ott néhány extra is felbukkan, mint például ötletes táblázatkezelés, amiben még több modulra lehet bukkanni.

Ezek a jobbik dolgok.

Sajnos nem egyszer tapasztalok ún. fogkrémtubusos és/vagy csillámhányós designt (az előbbi elnevezés az egyik barátom kreálmánya, a másikat én és anyu találtuk ki). Sajnos erről több mindent tudnék írni, mit lehetne leszedni az ilyenekről, és nem is mutatok példákat, egyre több lapon találni ilyet. Viszont az ilyenektől én már nem egyszer kaptam majdnem szemrákot, mert egyszerűen bántó a szemnek. Mint kiadványszerkesztő, én minden weblapot egy még ki nem nyomtatott oldalnak látok, és szakmai szemmel nézve nem egybe bele tudnék nyúlni. Szakmai ártalom, sajnálom :D.

De akkor ha már itt tartunk, szerintem, hogy kellene kinéznie egy designnak? Let’s see:

  • Egyáltalán nincs benne színátmenet. A legtöbb színátmenet nem mutat jól, kivéve, ha egyetlen egy szín árnyalataival óhajtunk játszani.
  • A sötét-világos színek egy arányban vannak. A túl sötét designok sem jók, igen, én, aki imádja a feketét, mint színt, soknak tartom, ha nincs több szín mellette. Bátran lehet próbálkozni, a fekete az egyik univerzális színünk, mert tényleg minden megy hozzá.
  • A túl világos designok sem jók, mert mindennek van árnyéka, még neked is. Fénytörési szempontok alapján kizártnak tartom, hogy ne legyen valahol sötétebb szín. Ha úgy párosítasz mondjuk színeket, hogy világos-sötét-világos, mindjárt barátságosabb, harmonikusabb színeket kaphatsz.
  • Biggest nope ever: a neon színek. Ne haragudjatok, de egyszerűen undorítónak tartom ezeket a színeket, és komolyan, ott a szememben levő pálcikák kezdenek együttes tüntetésbe, hogy azonnal hagyjam ott az adott lapot, vagy öngyilkosok lesznek. Szóval, bárki, aki jót akar a saját maga szemvilágának is, kerülje el a neonszíneket.
  • Lehet egy-egy harsány színt belecsempészni, de a citromsárga a lime-zölddel NAGYON felejtős.
  • A pasztell-, krémszínek ugyanolyanok, mint a monokróm színek: sosem mennek ki a divatból.
  • Próbáld megtalálni az aranyközéputat: ne zsúfold tele a fejléced, de ne is hagyd üresen. Tény, vannak kivételek, mikor látok egy képet fejlécnek, de az üresnek hat. A jelenlegi (41.) fejlécem is ugyan egy képből áll, de ráraktam a logóm, a portálom címét, és különböző effekteket alkalmaztam.
  • Számomra a második legnagyobb probléma az oldalakon: a kicsi betűtípus. Ezt tényleg rákenem a szakmámra, és nem az ízlésemre, mert valóban, minél kisebb a betű, annál jelentéktelenebbnek hat, ezért a 10-es és a nála kisebb szedést ne a főbb mondandónkra használjuk. Például alcímnek belefér, vagy dátumok jelölésére, de hosszú, összefüggő szövegben igencsak ártalmas.
  • A kézírást utánzó stílusokat sem lehet túl sok szövegen alkalmazni. A legelfogadottabb szedés többnyire 12 pontos és 13-as vagy 14-es sortáv követi.
  • Az egyedi fontok tényleg szépek, és bár a legtöbb nem alkalmazkodik drága jó anyanyelvünkhöz, igenis lehet találni olyan betűtípusokat, amikben létezik az összes ékezetes betű.
  • 11 különböző módú betűtípust különböztetünk meg, a leggyorsabban elfáradás nélkül mindenképpen talpas betűket érdemes használni, a fentebb említett megfelelő sortávval.

Így röviden ennyi, amit erről a témáról el szerettem volna mondani. Ezek csak az én szempontjaim, amiket figyelembe szoktam venni design készítéskor, vagy css-kódoláskor.

2014/08/22
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Mások cikkei

Jómagam is introvertált vagyok, és több pontban magamra ismertem. Viszont a hetedik pont nem teljesen igaz. Ha olyan programot mondanak le, ahova amúgy sem szívesen mentem volna, akkor totál nincs vele baj.

[Forrás] [Forrás]

Furának, hallgatagnak, félénknek tűnnek. Valóban kívülállók? Valóban közömbösek? – Nem így van, nagyon sokszor értjük félre az introvertált személyek viselkedését.

Megvan az, amikor valaki kilóg a társaságból, mert szótlan, nagyon félénknek tűnik? Rettentő fura alak, kicsit lassú is, olyan, mintha mindig egy-két lépéssel a többiek után járna. Nagyon ritkán szólal meg, akkor is kissé szertartásosan. Elvarázsolt figura, néha meg kell bökni, hogy fölébredjen éber álmából… – Azt introvertált személyiségű emberek ezt a benyomást kelti az extrovertáltak körében. De jobb ha tudjuk, hogy a legtöbbször félreértjük őket.

01. Szükség van az egyedüllétre
Az introvertált emberek teljesen kifáradnak abban, hogy társaságban vannak. Van, aki éppen ekkor tud föltöltődni, de az introvertáltaknak szükségük van olyan időre, amikor egyedül lehetnek, számukra ez jelenti az igazi feltöltődést. Ezt jelenti végső soron az, hogy introvertált valaki.

02. Társaság: igen, tömeg: nem
Nem igaz, hogy az introvertált emberek nem szeretik a társaságot, az azonban annál inkább, hogy a nagy tömegben rosszul érzik magukat. Amikor egy introvertált személyiség egy hatalmas tömeg közepébe csöppen, valószínűleg magányosnak és láthatatlannak érzi majd magát. Ez igen kellemetlen érzés, úgyhogy igyekszik az ilyen helyzeteket elkerülni. Szóval, ha meghívjuk egy introvertált személyiségű barátunkat egy tömegrendezvényre, és ő visszautasítja a meghívásunkat, az nem azt jelenti, hogy nem akar velünk lenni, hanem csupán azt, hogy nem akarja rosszul érezni magát.

03. Nem zavar a csönd
Egy introvertált személy képes csöndben ülni valaki mellett anélkül, hogy rosszul érezné magát. Ez például egy hosszabb utazás alkalmával kicsit fura, akár zavaró lehet az extravertált társak szemében. Az introvertált szereti az olyan programokat, amint a közös mozizás, amikor kifejezetten illetlen dolog fecsegni. Azt azonban nem szeretik, ha azt mondják nekik: „jaj, de csöndes vagy”.

04. Az introvertált nem feltétlenül félénk
Sokan gondolják, hogy introvertáltnak lenni annyit tesz, hogy az ember félénk. Ez azonban nincs feltétlenül így. Vannak félénk introvertált emberek, de nem mindnyájan azok!

05. Az extrovertált viselkedés fárasztó
Egy introvertált személyiségű ember ki tud állni akár nagyon közönség elé is, és meg tud tartani egy előadást. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy az előadás utáni kérdések vagy a vita zavarba hoznák. Viszont egy-egy ilyen alkalom a számára sokkal fárasztóbb, mint egy extrovertált ember számára, így több ideig tart, amíg ezt kipiheni. Tehát ha egy konferencia-előadás után elhívunk egy introvertált személyt vacsorázni, ne lepődjünk meg, ha csöndesebb lesz, és a szokottnál kevesebbet beszél majd.

06. Nem ítél el
Ha valaki egy társaságban nem szólal meg, könnyen azt a benyomást kelti, hogy kívül akar maradni, mert nem tetszik neki a társaság vagy annak némely tagja. Amikor valaki csak csöndben ül, anélkül, hogy erőfeszítést tenne arra, hogy kapcsolatot teremtsen, könnyen azt feltételezzük, hogy elítél minket: lesújtó véleménye miatt nem akar velünk közösködni. Az introvertált emberek nem ilyenek: nem azért nem társalognak, mert magukban akarják tartani lenézésüket.

07. Titokban örülnek, ha lemondanak egy programot
Hirtelen közbejön valami és le kell mondanunk egy tervezett programot egy introvertált személlyel? – Ne aggódjunk, nem fog megharagudni, sőt, örülni fog neki. Annak ugyanis mindig örül, ha nem kell társaságban lennie, és végre egy olyan alkalom, amikor nem ő mondta le a találkozót!

08. Nagyon el tudnak mélyülni a gondolataikba
Az introvertált személyek kifelé keveset beszélnek, de a belső monológjuk annál intenzívebb. Ilyen esetben könnyű csak úgy leülni és visszahúzódni anélkül, hogy unatkoznának. Egy-egy döntés meghozása egy-egy új helyzetre való reagálás így akár több percet is igénybe vehet. Viszont amikor meghozzák a döntést, akkor az elég biztos.

09. A kapcsolatteremtésben elég rosszak
Ismerős az az érzés, amikor egy nagyon nehéz nap után nem vágyunk semmi másra, csakis arra, hogy hazaérve fölemeljük a telefont, és elmeséljük a történteket egy barátnak? – Az introvertált személyeknek ez igen nehezen megy. Ők inkább arra várnak, hogy az extravertáltak bevonják őket valamilyen társalgásba, maguktól nemigen kezdeményeznek.

10. Utálják a smúzolást
Általában egy-egy fontosabb esemény, például konferencia, workshop után az emberek imádnak még ottmaradni, és egy kicsit beszélgetni. Sok lényeges dolog zajlik ilyenkor: új emberekkel lehet megismerni, lehet ápolni a kapcsolatokat, új terveket lehet szőni stb. Egyszóval: egy smúzolás igen hasznos tud lenni. Az introvertált személyek azonban nagyon utálják az ilyesmit, és persze elég rosszak is benne.

11. Határozott véleményük van
Az, hogy az introvertált emberek hallgatagok, sokszor kelti azt a benyomást, hogy nincs véleményük, hogy érdektelenek, közömbösek. Ez azonban nincs így: határozott véleményük van, és ha adunk nekik pár percet, hogy végiggondolják, és fölkészüljenek az elmondására, meg is teszik ezt.

2014/08/22
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blue Tea Games HOG Reviews Macabre Mysteries

Megjelenés: 2011. november 29.
Fejlesztők: Blue Tea Games
Történet:
1971. május 14-én Mr. Wilson meghívja unokáját egy előadásra a Nightingale Színházba. Csakhogy az még 1960-ban leégett egy balesetben, és a hatóságok Wilsont gyanúsították.

Tovább olvasom »