Random shopping-napot tartottam munka után. Ugyanis a múltkori bejegyzésemben olyan táskát vettem, ami nem volt valami jó, így gyakorlatilag a nyári ruháim felét tárolhatja valahol a szekrény mélyén. Ezek a kis cukiságok itt alább viszont nagyon megérettek már, hogy hazaköltözzenek, és ha hiszitek, ha nem, de csak 2600 forintba(!) kerültek! Azt hiszem, most jó vételt csináltam. Tehát, haladjunk sorban.

Íme a drága babám, amiért én nem megyek október 13-án Bécsbe HIM-re. Jövő hónapban nem a metallal akarok foglalkozni, hanem a másik nagy mániámmal, a könyvekkel.

1. Kezdjük ott a történetet, hogy magamhoz illően normálisan öltöztem fel (lapos talpú cipő, nadrág). Aztán bementünk Mamával CBA-ba, mert eredetileg kinéztem ott egy táskát. Szerintettek ott volt? Nem -.-„. Így aztán csak ez a virágmintás szoknya került haza. Szerintem nagyon nőies, és azonnal agyaltam, mit vehetnék fel hozzá. Persze, nincs semmi hozzá illő felsőm, de ez az én formám. Amúgy a helyi CBA-ban most van egy akciós kosárka, 200 Ft/db a felsők, úgyhogy uzsgyi!
2. Második cselekményem a mai kalandom végterméke. Végül ez a hawaii-mintás bizbaz került haza, és már kezdem bánni, hogy akkor nem vettem észre a lényeget rajta: neon rózsaszín. A probléma ott kezdődik, hogy neon rózsaszín. Gyűlölöm a neon színeket. Ma is, ahogy néztem a WestEndet anyura várva, minden harmadik csajon volt valami neonszín. Vagy a körme, vagy a ruhája, vagy valamilyen kiegészítője. Mi ez a neonmánia, gyerekek? Éljenek a 80-as évek, vagy mi? Szóval, ezen táskaféle 2800-ért költözött haza.
3. Ez az a notesz, amit még hétfőn szereztem be az Ikeában.
4. Ez a valami, ami nem látszik jól, egy körömlakk. A 15. lila lakkom. Pechemre olyan szaga van, ami jelzi, hogy higították. És ezt hol vettem 200 Ft-ért? HairClubban. Ami elvileg egy márkás bolt… na mindegy.
5. Lássuk be, Alice-függő vagyok. És az Alice-függőségnek vannak kellékei. Az AMR részben úgyis van egy sütis részleg, és ez pont jól illik oda. A teadélutánhoz meg aztán pláne. 400 ft-ért pedig megérte.

Megérkeztek a drágáim *.*

Egész héten arra vártam, mikor megyünk már ki végre a Négy tigris nevezetű piacra. Igen tudom, mindenhol kínaiak, kisebbségiek meg sok rossz ember, de na, ha az ember egyszer olcsón akar egy ruhatár cserét megoldani, akkor bizony nem árt körbenézni. Anya pedig évek óta tudja, mit hol lehet megtalálni.

Reggel csináltam melegszenyát indulás előtt, és 10 körül indultunk. Gyalogoltunk kicsit, majd villamossal mentünk a kapuig. Utána elkezdődött az okos vásárlás, a legolcsóbb áron. Mihez képest olcsó. Mindegyik végéhez odaírom az árakat, és viszonyítsatok, megérte-e. Szerintem igen. Inkább járok kínai piacra meg turkálóba, mint plázákba.

Csak nem fizetésnapod volt? o.o

Nyet, csak megkaptam a cafatériámat, amiért megdolgoztam. Vic szavaival élve: a tökéletes csendélet. Amúgy is, ingyé’ volt az egész!

Azon gondolkodom éppen, hogyha elkezdődik a turis korszakom, – a halál fog plázákba mászkálni – akkor jelentőségteljesen le akarom cserélni a ruhatáram 80%-át. Emellett szeretnék jópár dolgot, elvégre, dolgozó nőként friss rucikban bejárni nem jobb? Ha már a falam olyan jópofa. És természetesen, mindennel igyekszem a legolcsóbban kijönni… az a legjobb, nem?