dátum: Minden kedden
dátum: Minden pénteken | 1-3 / nap | Spoileres
dátum: Esemény utáni napokban | Jár hozzá fotógaléria
Disdained - svéd gothic
Mist of Misery - svéd symphoblackHy darlings! \m/ ♥
Egyik bloggertársam posztja miatt jött meg az ihlet, hogy én erről írjak, mert hasonló tag volt egyszer még évekkel ezelőtt, de azóta sok víz lefolyt a Dunán, trendek jöttek és mentek, úgyhogy igazából kellett már egy frissítés. De kezdjük az elején.
4 éves voltam, mikor már tudtam írni és olvasni, igaz, hogy nem sokat, de apróságokat, alapokat tudtam. Az első könyvemre már nem emlékszem, amit el kellett olvasnom sajnos, olyan öreg vagyok már :D. Az Egri csillagok volt az első, amiből kellett nyári olvasónaplót írni, de nem fejeztem be, emlékszem, mert bár szerettem a témáját, később kifutottam a nyári programok miatt a határidőből, ezért egy könyvből összegeztem a végén. A legtöbb kötelezőt elolvastam, A két Lotti is kedvencem volt. Jókai Mór nagyon leszívott, és mai napig azt mondom, hogy az ő írásai nagyon nyomasztóak egy tizenévesnek. A Pál utcai fiúk volt az, ami elvette a kedvemet az olvasástól egy pár évre. Megjött a Sims 1, majd a Sims 2, úgyhogy akkor úgy jogosan elveszett az érdeklődésem.
Kölcsönben volt meg anno a Harry Potter és a Bölcsek köve. Az volt a jutalmam, amiért a szomszédban ügyesen teljesítettem matek korrepetáción (már akkor sem voltam hozzá elég okos), és az a lány aranyosan kölcsönadta, hogy olvassam el, ez a generációm csodája. Előbb láttam a filmet mondjuk, de igen, a könyv jobb volt. Csak tavaly volt szerencsém nekem is mind a hét könyvet a polcomra költöztetni, úgyhogy igenis Potter-generációs vagyok, és nekem ez a világ úgymond szent és sérthetetlen. Nem véletlen gyűjtöm a Kinder Joy figurákat sem. Ez a világ olyan nekem és a korosztályomnak, mint a szüleinknek a Star Wars.
Eltelt pár év, és ahogy alakultak a dolgok, betértem egy könyvesboltba még 2008-ban. Már akkor volt egy kezdetleges fantasy regényem (amit sikerült befejeznem rá fél évre, amúúúúgy…), és már akkor is azt vallottam, hogy másoktól olvasni remek forrás ihletet kapni, mert sosem plágium, ha egy-egy szó vagy mondat megihlet annyira, hogy másképp tudom átadni. Ez a könyv volt Darren Shantól a Vámpírok hegye, a sorozat 4. része, amiről már írtam itt a blogban is. A fantasy világa ekkor nyílt meg számomra végérvényesen. Tetszett, hogy mi mindent lehet megtenni, hogy mennyi szabadságot ad az írás.
A vámpírokhoz fűződő irodalmi kötődésem is innen indult, de kellett hozzá a Fekete Tőr Testvériség is, hogy elköteleződjek a műfaj mellett.
Nem ítélek könyvet borítóról, bár volt olyan, amit csak azért vettem meg, mert gyönyörű volt a borítója, és kellemes csalódás ért, mert a tartalma is jó volt. Trendből sose olvastam semmit, és vannak olyanok, amiknek nem értem a hype-ját, mert nagyobb a füstje, mint a lángja. Bevallom, láttam az első két Alkonyat filmet, de nem értettem semmit belőle, mi olyan nagy szám rajta. Számomra inkább nevetséges volt az elgondolás. Jobban szeretek úgy véleményt nyilvánítani, hogy legalább fogalmam van arról, hogy miről van szó. A könyveket nem vagyok hajlandó a kezembe venni, az összes vámpíros könyv kiutálná szerencsétleneket a polcomról, a két Drakula könyvem pedig… hagyjuk :D.
A skandináv krimiket pedig eleinte nem szerettem, mert akkor még nem érdekelt annyira az a fajta világ, amit azok a könyvek tudnak adni. Később, mikor megnéztem a Nyomtalanul c. filmet, akkor úgy valahogy más lett a világ, pedig azt előtte olvastam. Mindig is óvatos voltam a világgal szemben, és amióta az ID csatornán létezek, megmásíthatatlanul hiszem, hogy az embernél gonoszabb állat nem létezik a földön, és a könyvekben leírtak is egy formája ennek. De ott legalább mindig megvan az elkövető.
Most nem akarok beszélni arról a hülyeségről, amit a könyvek fóliázásáról gondolok, mert nem való ide, nem politizálok, és már előttem volt erről egy poszt, ahol már előttem is elmondták a véleményemet.
Szuper bejegyzés lett. Azt hiszem nekem is az Egri csillagok volt az első olvasónaplós könyv, és bár én a legrosszabb könyveket is elolvastam (nekem ilyen volt a Gyertyák csonkig égnek, nagyon unalmas volt, és vártam, hogy vége legyen) az Egri csillagoknak én sem jutottam a végére, pedig nagyon jó egyébként 🙈
A Harry Potter könyveket én is nagyon szeretem, minden részt többször olvastam, a filmeket is imádom.
Az Alkonyatot pedig nagyon szerettem, fogalmam sincs miért, mert a múltkor belenéztem, ahogy a TV-ben volt, és jesszusom. Fiatal voltam, na 🤣
A könyvek is tetszettek, de azt nem olvasnám el újra, mint például a Potter könyveket.
Nagyon jó bejegyzést lett. Én nem is tudom, mikor kezdtem el érdeklődni a könyvekért. Nekünk is az Egri csillagok kötelező olvasmány volt, de naplót nem kellett belőle írni, hál isten. De abból volt egy dolgozat 🤣 Nem nagyon örültem neki, mert nem olvastam el a könyvet😂 Amit szerettem az a Abigél, Pál utcai fiúk c.könyvek🥰 Aztán olvastam a 16 leszek c. Könyv sorozatot, azt is faltam rendesen. A HP sosem olvastam el, de mivel már láttam a filmet🤷♀️ ezért nem fogom elolvasni🤣
Jaj de jó, anno valamikor lehet én is írtam hasonlót. 😀 Mivel mi anyuval a történelemért rajongtunk, megvette nekem Lengyel Dénes – Régi magyar mondák c. könyvét, és amikor már én is jól olvastam, akkor olvasgattam, mert imádtam a történeteket benne. Aztán jött a Két Lotti – nekem nem volt kedvenc, majd a Pál utcai fiúk, szintén nem volt best. – Én tulajdonképpen majdnem minden kötelezőt elolvastam, holott sokat utáltam. A Robinson-t pl 2 nap alatt, mert imádtam az utolsó pillanatra hagyni mindent 😀
A kedvenc kötelezőm a Kőszívű ember fiai voltak. Tuuuuudom mennyien utálják, de én imádom a mai napig.
Ami viszont nekem az olvasás fav-ja volt az Alkonyat Saga, azzal igazi moly lettem. HP-t én a férjem mellett szerettem meg, mert valahogy anno nem szippantott be a HP világa. Alkonyattal meg jöttek a vámpíros sztorik, pedig addigra már a 10 Bűbájos boszik kötet is megvolt, amiket szintén olvastam. Húúú órákig tudnék erről írni, bocsii 😀 Nagyon szuper bejegyzés lett és köszönjük szépen. 🙂
Woow, de jó poszt lett, nagyon érdekes dolgokat tudhattunk meg rólad:3 Nekem egy könyv maradt meg, az Édes Anna. Az brutál volt. Azt hiszem a Rómeó és Júlia volt, amig kiolvastam, meg talán a Két Lotti és a Vuk. Haha. Az Egri csillagokat, de utáltam ^^”
Jaj, de cukor vagy, hogy megemlítettél, nagyon örülök neki! 🥰 És annak is, hogy Te is szeretsz olvasni!
A vámpíros tematikájú könyvek nem tartoznak bele az én világomba sem, illetve én is láttam az Alkonyatot, de egyáltalán nem tetszett. 😬
Szuper, hogy megosztottad velünk a történeted, jó volt olvasni! 🥰
Nekem is szinte ezek voltak a kötelezők. Hasonlóan érzem a Pál utcai fiúk elvette a kedvem nekem is. És a Kincskereső Kisködmön is. Lelkileg bántott, és nem volt jó olvasni. Én szinte egyik kötelezőt sem szerettem. Mindíg valami más ifjúsági könyvért mentem a könyvtárba. A Harry Potter könyvek nagyon jók.
Jajjj ez a bejegyzés nagyon jó lett. Kicsit veled nosztalgiáztam olvasás téren 😁😀 Én középsuliban nem szerettem olvasni 😔 akkor még a Diszlexia nagyon beleszolt plusz inkább a vereseket szerettem 😍 első könyv amit elolvastam és beindította az olvasás íránti szerelmemet, az a Vámpírnaplók volt 🥰😍 Azóta viszont falom a könyveket 😁😆
Én is nagyjàbol 4-5 évesen tudtam olvasni, szüleim tanítgattak. A legelső könyv, amit önálloan olvastam, az a Harry Potter és a bölcsek köve volt 6 évesen 😀 azóta is falok mindenféle könyvet, ha nem szipolyoznak ki teljesen munkában 🙂
Én altalanosban sosem olvastam kötelezőket. Később közép iskolában kezdtem el megszeretni az olvasást. A. Kisherceget 18 évesen olvastam először. Es szerintem egy kisgyerek meg nem errtheti meg miről is szól igazán. A harry potter sorozatot nem olvastam ki, viszont az első kettő konyvet tavaly a kórházban töltött időszak alatt olvastam el 😀