Főoldal Amy Regények Extrák Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2020/06/26
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: HOG Reviews Mad Head Games Maze

Megjelenés: 2020. június 20.
Fejlesztők: Mad Head Games
Történet:
Sophie, Dario és JP egy kis vakációra indultak a buszukkal, de csakhamar baj történt, mikor mindhárom fiatalt két kisgyerek elrabolta.

Amanda szemszöge

Mondtam már, hogy imádom egy játékban ezt a kettősséget? Egyszerre felhívja a figyelmedet, hogy ez egy horror játék, ráadásul pszichológiai terrorral bír, mint a sorozat első része. Az se volt semmi, nem hogy most ez.

Figyelmeztetést kiraktam, úgyhogy innentől kezdve nekem ez a kis sima hidden object már most 2020. legjobb játéka. Spoilerek alább.

A két kisgyerek ikrek, hiszen az ikrek jegyét kellett összegyűjteni. A történetet ott kezdtük, hogy ez a három fiatal horror történetekről beszélnek, és úgy tűnt, mintha az ikrek ezeket keltenék valóra. De olyan köntösben, hogy úristen.

Először Sophie került Dario történetébe, aki azt mesélte el, hogy korábbi tanárnő szelleme minden este felgyújtott egy iskolát. Abigail egy valóban ijesztő idős nő volt (mint a Countess a Mystery Case Files 18-ból), és valóban az iskolát akarta Sophie-ra gyújtani, de utána kiderült, hogy Abigail csak a gonosztól akarta volna az iskolát megmenteni, de nem találta meg, melyik teremben van, akárhányszor kereste. A biológia terem mögött volt igazából egy hatalmas fekete szív, ami a fekete vérével többször megsebezte Sophie-t, ezt bal alsó sarokban láttam, mert több sérülés került az arcára. Meg egy-két utalást, hogy a srácok sem éppen Hawaii-on szürcsölgetik a kókusztejet.
Ahogy Sophie kiért az épületből, találkozott a srácokkal, és ők is elmesélték, hogy jártak.

JP története a láthatatlan gyilkosról szólt, akire semmilyen fény nem hatott, mivel egy másik világból érkezett azzal a céllal, hogy öljön. Ide került Dario, és amint megszerezte azt a szemüveget, amivel láthatta a láthatatlan gyilkost, elkezdődött az oda-vissza ugrálás, mert mintha összeért volna a két párhuzamos univerzum, át lehetett hozni valamit az egyikből a másikba. Jónak jó volt elsőre, de már a harmadik ilyennél elvesztettem a fonalat. Meg volt egy szerencsétlen noname lány is, aki annyira sokkos lett, hogy a végén konkrétan elvitte a gyilkos. Hozzátenném, hogy a szemüveg feltétele után megváltozott a környezet, minden vörös-fekete színben dominált, a háttérben különböző sikolyokat, és ijesztő hanghatásokat lehetett hallani, mintha tényleg ott lennél egy horrorfilmben, és egy meglehetősen fehér alak fekete-vörös öltözetben, egy elég éles baltával a kezében vadászik rád. Elvileg meg a sárga kígyó mérge hatásos volt ellene, de a Molotov is megtette a hatását. Itt is, mint Sophie történetében voltak döntések, amik vagy éppen oda vezettek, hogy a karakter megsérült – rosszabb esetben meg is halt, úgyhogy hatalmas piros pont a készítőknek.
Legyőzte a méreggel a gyilkost, és kijutott az útra, majd visszatértünk a többiekhez, és már csak JP maradt hátra.

Szerencsétlen mintha az Északi-sarkon lyukadt ki, ahol egy szörnyeteg ólálkodott a sötétben, mert azt a bázist egyetlen térkép sem mutatta. Sophie, honnan szedtél ilyeneket? Egy Barry nevű fickó van a bázison, aki segített bejutni az épületbe – de a köcsög ikrek először szegény JP-t lerúgták a nagyon magas létráról, mikor egy chipet kellett keresnie a bejárati ajtóhoz, így szegénynek kitört a bokája. Amilyen magasról esett, nem csoda. Nem elég a fagy, a szörnyeteg, akkor még egy laza bokatörés is…
Mikor bejutott, szegényt már a fagyhalál fenyegette, pluszban megjelent a szörnyeteg is. Nem a jeti, de csúnya volt, az biztos. Amúgy az a Barry sem tűnt valami egészséges alaknak, és mindenáron a garázsba akarta vinni JP-t, mert egyedül nem tudott volna kijutni, hogy a szörnyeteg ne találja meg. Gondoltam, oké. Essünk túl rajta, és húzzunk el innen.
Kétszer még azért beeresztette a lény a fagyot az épületbe, így párszor muszáj volt megszüntetni a szellőztetést, majd akkor lett nekem gyanús a helyzet, mikor JP eljutott a garázsig, de Barry nem felelt. Konkrétan Barry volt a szörny, és azért csalta el JP-t, hogy a többi ne lakmározhasson belőle. Brrr…

Ami még gyanús volt, hogy a történetben mindhárman megsérültek a bénázásaim miatt, de a segítség nem érkezett meg a történetek végére. Sophie is megjegyezte, hogy gyanús, hogy Dario ki tudott csak úgy sétálni a házból, JP pedig a csodával határos módon talált a shotgunba töltényeket, mikor éppen a szellőztetőrendszeren akart kimenekülni. Erre Dario közölte, hogy egy „bizonyos szinten meghaltak” a történeteik végén.
Ekkor megjelentek az ikrek, és gratuláltak, mert Sophie meg túlélte a sajátját. Még merték azt mondani, hogy a barátai nem voltak ennyire szerencsések, és ne is próbálja meg megérteni… de ha én akarom?
Szegény Sophie összeomolva sírt az úton, mire vége lett a főjátéknak.

A bónuszban maradtunk Sophie oldalán, aki az eset óta keresi a barátait, sikertelenül. Sophie közben férjhez ment, és már ő is mondta, hogy hagyja ezt annyiban, a nő hajthatatlan volt. Egyik nap aztán a rádión a srácok bejelentkeztek nála, így volt némi remény, hogy kiszabadulhatnak.
Sophie egy másik világba került, ami a rádióhullámokon keresztül történhetett. Az ikrek írják a történetet, így mindenki ide kerül. Abigail is ide került, de már gonosz volt, volt egy nagyon ijesztő bohóc, ami folyamatosan közeledett, de volt rá lehetőség, hogy az ikreket legyőzzük. Hogy mitől kattantak be, nem tudom, elvileg babakorukban tört meg valami bennük, ahogy meséltek nekik.
Közben Sophie férje is átkerült erre a világra, így nem csak őt kellett kimenteni innen. A végén Sophie legyőzte az ikreket, és nekem úgy tűnt, hogy a barátai valóban halottak maradtak… Sophie a kórházban ébredt, és úgy tűnt, a történetben szereplő édesanya ő lenne, hiszen a doktor örömmel jelentette be, hogy ikreket vár.

Szerintem

Ne tévesszen meg senkit, hogy egy kicsit lassabbnak érződött a tempó Dario történeténél, igazából én rendkívül élveztem. Nem egy sablonos történet, ahol neked kell megmentened egy másik szereplőt, hanem saját magadat kell megmenteni. Jó, néha ott volt az érzés, hogy kinyomom a játékot, mikor néha egy-két jumpscare betalált, és hangos nemek hagyták el a számat, mikor először megláttam a vörös lufival vigyorgó gyilkos bohócot. Értitek, a másvilágból érkezett gyilkos nem annyira rémiszt meg, de egy vigyorgó bohóc kapásból.

Grafika: 10*/10 – minden egyes kis részlete
Teljesítmény: 9,75/10 – miért? mert 1-2 jelenetnél beszaggatott a hang
Történet: 10*/10 – rémisztő, jumpscare-es, és tényleg óvatosan annak, aki ezeket nem annyira bírja, mert 1-2 jumpscare még nekem is kicsit felvitte a vérnyomásomat.


Comment below