Megjelenés: 2021. december 28.
Fejlesztők: Elephant Games
Történet:
Létezik egy hely, ami mindenhol és sehol sincs, a Crossroads bár. És általában ezt a bárt azok találják meg, akik éppen választás előtt állnak, pont akkor, mikor a legjobban szükségük van rá.

Amanda szemszöge

Imádom, ha egy játékban van következménye a döntéseknek. És itt sincs most másképp, ugyanis a három történetnek nem egy végkimenetele van, mint ahogy az előre be van programozva, hanem bizony másképp is alakulhat a sorsuk. Hol jól, hol rosszul.
Ja, és ha így kezdődik egy game, akkor nálam biztos, hogy garantált a plusz csillag.

Főhősünk szociális dolgozóként dolgozik, és főleg a gyerekekkel szeret foglalkozni. Néha azonban a döntései a munkájában nem a legjobban alakulnak, és emiatt bűntudata is van. Pont emiatt téved el, és többször elmegy a Crossroads bár mellett, mire úgy dönt, hogy bemegy végre. Bent Mistress Eve fogadja őt, aki aznap este a csapos. Egy játékot ajánl fel, amivel egy időre el tudjuk terelni a gondolatainkat. Nem rossz ötlet, minden csapos ezt teszi némi alkohollal, de Eve mást tartogat. Konkrétan, három képregényt mutat meg nekünk, mindegyik egy-egy olyan történettel, aminek mi befolyásoljuk a lefolyását. Ha nyerünk, akkor Eve segít főhősünk problémáját megoldani.

Az első képregény címe Hide and Seek. Kicsit horrorisztikusan hangzik, tudjuk. A fülszövege is az volt, hogy Christopher felébred egy bezárt szobában, amnéziás. Ja, és az életéért kell küzdenie.
Christopher ugyan kijut a cellából, és hamar belefut még másik három személybe, akik mindegyike egy-egy számot birtokol. Innentől kezdve mindannyiuknak ki kellene jutnia a házból, de persze, van egy csavar: valaki irányítja őket, beteges fantáziájának adva hangot azzal, hogy különféle módokon próbálja rájuk hozni a szívbajt. És persze, a döntések! Nagyban befolyásolták, ki jut ki élve a helyszínről. Én azt választottam, hogy Christopher feláldozza magát a többiekért. Viszont, az elrabló szerint mindenki bűnös valamiért, és bűnhődniük kellene.

Mistress Eve egy kék filctollat tett egy pohárba, és szerinte nem tettünk meg mindent. Sőt, egy táblán még azt is láthattuk, hogy a döntéseink milyen irányba mentek tovább, de azzal nem foglalkoztam, mert a három történet sosem függ össze.

A második történet az In the Shadows volt (semmi köze a Rasmusnak hála az égnek), és egy Angela nevű nő a főszereplője. Valami furcsa dolog történik azon a környéken, ahol él, és a dolgunk az lenne, hogy élve kijusson. De milyen áron?
Először elment az áram, majd az utcára érve kint azt láttuk, hogy valami az égből jön lefelé egy örvény kíséretében. A növények is furcsák, mintha önálló tudatra ébredtek volna, emiatt mindenkit megtámadnak, aki csak a közelükbe jön.
Tanulva az előző esetből, most inkább azzal foglalkoztam, hogy Angelát mentsük, meg szemmel láthatóan Kevint, akivel akár több is lehetett volna, de a dolgok másképp alakultak. Ugyanis kb. mindenki ugyanaz a szörny lett, ami a várost terrorizálta, és esély sem volt elbújni sehova. A lehető legrosszabb véget hoztam össze, Angela életben maradt, de mindenki körülötte meghalt.

A harmadik történet előtt Mistress Eve még egy kék tollat tett a pohárba. Ezek a történetek már főhősünket is felzaklatják, de a befejezetlen dolgok egyáltalán nem jók, így úgy dönt, hogy befejezi ezt a játékot.
A harmadik történet Kai története, Night of Whispers a címe, miben egy gazdag ember vagyonát örökli, feltéve, ha egy éjszakát eltölt a házban. Egyszerűnek tűnik, de nem az.
Voltak itt is rajta kívül hárman, de semmi sem volt ám ennyire egyszerű. Először is, minden furcsa lesz, ráadásul a „No one will survive” felirat megjelenése után nem számítottam semmi jóra. Nagyon úgy tűnt, hogy a ház elevenen akarja felfalni a résztvevőket, és össze kellett volna dolgozni, de én nem bíztam egyikben sem. Főleg azok után nem, hogy az egyik résztvevő a szemem előtt ölte meg a másikat, majd úgy tett, mintha nem is emlékezne rá. Hiába kötöztük le a székre, pár előrehaladás után eltűnt! Pedig, ahogy rávittem az egeret a fotelre, azt írta, hogy ott van… igazából ez is egy döntés volt, amit elrontottam.

A végén kiderült, hogy valaki emberáldozatot mutat be, és ezért nem örökölt soha senki semmit.
Az egyik résztvevő, Candice gazdag családban nőtt fel, de a pénz elfogyott, és mivel nem akarta elveszteni a luxust, a kapzsisága hajszolta az örökség után.
A másik résztvevő, Margaux egész életében küzdött mindenért, és nem csoda, hogy őt is megcsapta a kapzsiság szele, mikor megkapta a levelet az örökségről. Azt hitte, hogy az minden gondját megoldja.
A harmadik résztvevő, Terrence mindenben a topon élt. Sikeres atléta volt, imádta a közönség, és még pénze is volt. De egy sérülés elvett tőle mindent, és a lehetőségbe fejest ugorva megpróbálta visszaszerezni a régi életét.
Kai pedig csak… Kai volt. És gonosz.
Én ezt a részt nem értettem, de azzal a mondattal lett befejezve a történet, hogy jobban kellett volna bíznom a társaimban.

Végeztünk a játékkal, Mistress Eve pedig most sem volt elragadtatva. Megint azt mondta, hogy nem tettünk meg mindent. Ezúttal egy fekete filctollat kaptunk. Ezek a filctollak a saját gondunk megoldására alkalmasak. Ha lett volna piros filcünk, akkor azok a helyes utat jelezték volna, a kék segített közös kompromisszumra jutni, a fekete a legrosszabbat jelentette. Még meg is jegyezte Eve, hogyha nem vagyok elégedett az eredménnyel, újra mehetek a képregényekben, hogy a lehető legjobbat hozzam ki belőlük. Hiszen a legjobb döntések hozzák a legjobb eredményeket.
Nem csináltam visszavágót. Hiszen sokszor nincs visszajátszás, ha elrontottunk valamit.
A főhősünk megpróbálta megjavítani a bajt, és beszélt a főnökével, hogy ezt hogy oldják meg. Mivel nem sikerült eléggé, ezért kénytelen volt felmondani – ami szerintem nem megoldás.
Viszont tetszett, hogy ennek a végén ott volt a játék címe: „… because now I know what it means to be on a just path…”
Mistress Eve elköszönt tőlünk, és remélte, minden kérdésünkre választ kaptunk. Szegény főhősnek tönkretettem az életét, emiatt nem vagyok boldog, de újra fogom játszani mindenképpen, mert érdekel, hogy lehet a legjobbat kihozni belőle.

A bónuszban Mistress Eve bőrébe bújunk, akinek a képregényei között valami gebasz alakult ki, és ezt szeretné megtudni, miért. Egy toll eltűnt, amivel ő képes minden történetet újraírni, mivel neki megvan a szükséges varázsereje. Kai lopta el, mert ugye, neki nem volt rendes befejezése a történetének, ezért szerette volna, ha kap egy rendes befejezést.
Eve-nek végig kellett követnie őt, és elérnie, hogy magától adja vissza a tollat. Közben néhány szereplőt megmentettünk, mert ha ebben a sztoriban meghalnak, a sajátjukból törlődnek, és az senkinek sem jó. Viszont, mikor megkapta a tollat, Kai elmondta, hogy valaki azt mondta neki, vegye el a tollat. De hogy ki? Azt egy legközelebbi részből tudjuk meg.

Szerintem

Majdnem annyira tetszett ez a rész, mint a Maze 5. De komolyan, annyira jók ezek a játékok, mikor úgy érzed, te írod az egészet, neked van hatalmad mindenre… igaz, kicsit csalódott vagyok, hogy nem sikerült elsőre összehozni a jó döntéseket, és bár a játék azt sugallja, mindent meg lehet javítani, ezt vétóznám. Mert vannak dolgok, amiket nem lehet megvétózni.

Grafika: 10/10 – pont ott durva, ahol kell, bár a karakterek nem voltak annyira szépek
Teljesítmény: 10/10 – még lehetett volna kicsivel több ijesztés is, de ez most nem halloweenre készült
Történet: 10*/10 – akkor is csillagos, ha nem jól mozgattam a szálakat. De mindig van lehetőség a javításra, ezt mint író mondom nektek.