Elég rég nem írtam egyáltalán semmit arról, hol tartok az én nagy fogyásomban. Igaz, hogy mostanában csak kevesebbet tudok mozogni, és csak pár egyszerűbb rutinfeladatra vagyok képes még lefekvés előtt és ébredés után, mégis szépen haladok.

November óta ugyanis már 10 kilótól szabadultam meg. Az eredmény már a ruháimon is látszik, de egyelőre még mindig nem akarok újakat szerezni. Amik idáig akárcsak egy kicsit is feszültek rajtam, mostanra úgy ahogy tökéletesen állnak rajtam. A karjaimmal még mindig nem vagyok megelégedve, pedig gyakorlatilag az egér helyett súlyzó nőtt ki a tenyeremből. Mondjuk lehet, hogy nemsokára egy másik edzéstervet kell keresnem, mert kezdenek látszódni azok a területek, ahova még több energiát kell ölnöm. Főleg a derék-csípő-has-comb négyes, és persze a karjaim. Ajánlásokat szívesen veszek :).

Bár a hormonjaim még mindig rosszalkodnak velem, úgy döntöttem, elég megnézem, mi van akkor, ha gyógyszerek nélkül fogyok, és ha akkor sem változnak a dolgok, akkor fogom ismét felkeresni az orvost. Az elhízásnak nem csak a bővebb ruhák a mellékhatásai.

Viszont talán azt eddig még nem írtam le, de bizony nagyon minimális mennyiségben fogyasztok sót és cukrot is. Nem úgy, hogy egy tábla csokit vagy egy fűszeresebb ételt. Az édesítőszerrel borzasztó a kávé, ráadásul szintetikus drog, én meg arra nem akarok rászokni. A só azért is kell, hogy ne görcsöljenek az izmaim, de nem nagyon használok mást egyáltalán. Még szerencse, hogy só nélkül főzünk, mert van olyan étel, amihez nem kell egyáltalán só, mert úgy is finom, ahogy van.

Messze van még az álomsúlyom, de ha így folytatom, a végén egész hamar el fogom érni. Édességet persze kívánok ilyen téren, de egy pudinggal vagy egy túró rudival beérem, és az az összes nagyobb mennyiségű cukorbevitelem. De le is dolgozom azt rögtön, plusz egy epizódot letekerek.

Sosem gondoltam volna azonban, hogy nekem egyszerre ennyi fogyás össze fog jönni. Tudom, hogy hihetetlenül nagy lustaságra vagyok képes, és komolyan rosszul érzem magam, ha egy nap nem mozgok legalább fél órát, ha egyet nem is. Motiváció van, cél van, és a löketet is megkaptam ahhoz, hogy ne álljak le. És szerintem akkor sem fogok leállni, ha már elértem a célomat.