Mondjuk úgy, hogy igen, a hatodik buli az majdnem vízválasztó, de ha én így korán reggel már le tudom írni az elmúlt 12 óra eseményeit, akkor valószínűleg aludtam 3-4 órát, érzem, hogy fáj a nyakam és a lábam, de megérte ❤. Életművész vagyok, ezt az érzést, hogy ez miért jó, nem lehet megmagyarázni. De egyszer megpróbálom leírni, miért mondom azt, hogy istentelenül imádok rock/metal koncertekre járni.

Történet szerint én négykor indultam itthonról. Változatosság kedvéért Zombie-mmal mentem, és ő hozott egy srácot, akiért mennünk kellett. Olyan hat körül érhettünk a volt ZP, mostanra Barba Negra Track mellé, ahol elvileg kannás boroztunk volna, csak az én gyógyszereim nem nagyon szeretik az alkoholt (köhögésre még szedek egyet), így kihagytam, de azért egy Angry Birdsös energiaital lecsúszott 😀 A mellettünk levő csoport meghívott minket, hogy igyunk már együtt. Ezért jó ilyen bulikra menni, még ha egyedül is mész, van kivel lespanolni, és bulizni egy nagyot. Végül mi előbb mentünk be, mert mégiscsak jobban hangzott a Rómeó Vérzik, mint a Sunset (bocsi srácok!). Nagyjából a 3-4. sorig jutottunk, a szokásos „Depire-kell-járnunk” osztag már befoglalta az első sort, de így is állat volt, azonnal szerelmes lettem a RV-be ❤. Legközelebb el lehet cibálni bármelyikre, ami Pesten van, ez figyelmeztetés volt.

Aztán a Depi. Nos, először mondom azt, hogy ez volt a legdurvább pogó, amibe belekerültem akaratomon kívül. Olyan szinten volt, hogy mint amikor hullámzik a víz, dülöngélt mindenki, és valamikor el is szakadt a lánc az övemen. Még szerencse, hogy észrevettem. A Depi szokás szerint kurva nagyot szólt, most nem ugráltam annyit, a szokásos hajrázás a tömeg miatt mérséklődött (illetve több lett volna, ha nem azzal lettem volna elfoglalva, hogy védjem a cuccainkat, mint ügyeletes „nem iszok” elvtárs). Mondjuk mégis, mikor volt a szokásos mindenki ugrik-rész, akkor éreztem, hogy a lábam megint izomlázas lesz, plusz, az Én azt üvöltöm alatt sikerült kiadnom minden feszültségem, és még a hátam is belefájdult :). De akkor is, sokkal jobb így ❤.

Tracklist:
01. Minden reggel
02. Ma éjjel
03. Megyek előre
04. Nem nevet
05. A mi forradalmunk
06. Én azt üvöltöm
07. Az ébredés útján
08. Valami készül
09. Te vagy a szerem
10. Nincs vége
11. Sokkold a rendszert!
12. Néha ❤
13. Ellensúly
14. Nem akarok elszakadni
—
15. Csak a zene
16. Lásd (amit neked szántak!)

A dolgok viccesebb fele a koncert után kezdődött. Megnéztem, hogy a 909-es busz hoz haza, ezt eddig is tudtam, csak azt néztem nagyon félre, hogy a Népligetnél az nem áll meg. Lehet, hogyha előbb mentünk volna el, elértük volna a metrót meg az utolsó buszt, de sebaj, menő dolog izomlázasan éjjeli buszozni :DD.