Megjelenés: 2017. július 14.
Fejlesztők: Eipix Entertainment
Történet:
20 évvel ezelőtt különös barlangrajzokra bukkantak a kutatók, a bánya egy földrengés miatt beomlott, de volt elegendő információjuk, hogy kutassanak. A professzor napjainkban Eve-t küldi a helyszínre, hogy tovább kutasson.

Amanda szemszöge

Ami egyszerű régészeti kutatásnak indult, olyan hamar kiderült, hogy jóval több annál. Egy kis papírra feljegyezték, mit jelenthetnek az ősi barlangrajzok, ami azt mutatta, hogy volt egy törzs, ami valamiért különvált. Eve talált egy tárgyat, amivel első ránézésre az őskorba utazott vissza. Ott is talált barlangrajzokat, amik megmutatták, hogy az emberek kimentek a barlangokból, találkoztak dinoszauruszokkal, megszelídítették őket, majd a törzs kettévált.

A barlangból kilépve egy páncélos fogad, akinek szintén van egy ilyen kis mütyürkéje, és kiderül, nem a múltba utaztunk, hanem egy másik világba! Eddig nem rossz. A srác neve Bordan, a Herbani törzs feje. A másik törzs, amivel korábban külön váltak a Carnis törzs, és nemsokára találkozójuk lesz. A háttérben meg rózsaszín színben játszik valami, ránézésre egy meteor. Bizony, ez az, aminek látszik.

Javarészt fent már leírtam a történetet, hogy nagyjából miért vagyunk mi ott, ahol, miért akar az egyik törzs feltétlenül találkozni a másik törzzsel. Közben kiderült, hogy az egykoron egy törzs is egy másik bolygóról érkezett, ahonnan a biztos haláltól menekültek, később a dinók természete miatt váltak ketté (az egyikük ugye csakis ragadozó, a másikuk csakis növényevő), egy medált pedig kettétörtek, aminek később nagy szerepe lesz. Ami összezavart, hogy a leírásban három különböző égitestet írnak: üstökös, meteor, és csillag. Ezek közül az első kettő az, ami nagyon nagy valószínűséggel becsapódhat egy másik bolygóba, bárhogy is agyalom. De Bordan felettese elárulta, hogy ugyanilyen baj pusztította el anno a törzset. Csak itt van egy menedékhely, amit az őseik építettek, így oda kellene mindenkinek menekülnie, hogy utána új életet kezdhessenek. Az a medál pedig, amit korábban elfeleztek, az a kulcs a menedékhez. Ja, mellékesen Bordan anyja annak a törzsnek a vezetője, de ez tényleg mellékes.

Azonban meglepetésként ért, hogy a nő, akire azt hittük, komolyan aggódik a népéért, megöli a másik törzs vezetőjét, Eve-t behajítja a raptorokhoz, hogy tessék, egyétek meg. Még jó, hogy kaptunk segítséget, mert valahogy nem akartam ennyire megnézni, hogy mennyire élesek is azok a fogak. Szerencsére a megölt főnök lánya, Idda segített rajtunk, aki tőlünk tudja meg, hogy meghalt az apja. Sajnálom, tényleg. El kell jutni egy elfeledett városba, mert hiába érünk oda a rejtekhelyhez, ha nem tudjuk, hogy kell kinyitni.

Ami tetszett itt még, hogy akárhányszor feltöltöm energiával azt a kinetikus izét, mindig kapok egy kis történetet. Másodjára azt kaptam, hogy az érkező törzs ezt a bolygót Rhoni-nak keresztelték el (az ő nyelvükön ez harmóniát jelentett), az első városuk pedig Ne’am volt. valaki adjon egy szótárt, lécci. Az építkezések lassan haladtak, ezért az idősek homok-gólemeket hívtak segítségül, amik végig a jó célt szolgálták. Mivel az idősek féltek, hogy a múlt megismételheti önmagát, az egyik gólemet kinevezték a történelmük őrzőjének, ő lett az archivista. Angolul ez a szó, hogy archivist sokkal jobban hangzik. Mikor a kér törzs különvált, megegyeztek, hogy elhagyják Ne’am városát, sajátokat alapítanak. Csakhogy az archivistát is hátrahagyták, így őt is elfelejtették… szomorú, ez igaz, de most pont jól fog jönni.

Ne’am városának maradványaiban kellett nyomozni, konkrétan az archivistát kellett megidéznem. Akármennyire ijesztő is volt mind hangilag, mind kinézetileg, egyáltalán nem bántott. Egy kristályt kellett neki vinnem, amivel visszanyerhette az emlékezetét, pluszban, el is szabadulhat a helytől, mivel sajna köti a város. Csóri.

Bejutva egy lezárt területre kiderült, hogy Bordan anyja hamis vádakat terjeszt a Carnis törzsről, miszerint meg akarják támadni a Herbani törzset. De miért is támadnák, mikor mindjárt mindenki megmurdel, könyörgöm?! Bah… a kinetikus bizbaz feltöltése után megtudtam, hogy Bordan és a törzsfőnök lánya között szerelem alakult ki, és yep, Bordan anyja ezt nem nézte egyáltalán jó szemmel, mert nem akarta egyesíteni a törzseket, ezért primitívnek állította be a Carnis törzset, félt a dinóiktól stb. Ezért kezdett el utálatot szítani. De hülye vagy te nő, istenem.

Elrepülve a menedékhez, ki kellett nyitni a menedék ajtaját, ahol meg kellett küzdenem Bordan anyjával. Sajnos az őrületsége a fia életébe került, amiért igencsak fújtam rá, mivel kb. a semmiért halt meg. Az emberei hiába élhetnek tovább… értitek. Túl sok a veszteség egy hülyeség miatt. Még szerencse, hogy az anyja magához tért, mikor rájött, hogy nem a törzsét kéne szeretni annyira, hanem a családját, ami… nos, ami nem maradt. A két törzs bemenekült, a meteor becsapódott, és megszületett a béke.

A bónuszban visszautazunk azokba az időkbe, ahol még a törzs egy volt. Valaki betört a templomba, és értékes tárgyat vitt el. A templomban láthatjuk is a maszkost, akit egy nő „próbál” meg megállítani, de nem sikerül. Később találtam egy papírt, miszerint egy oldalon állnak. Ahhá, tégla. Az a relikvia, ami meg kell neki, fontos, mert korábban meg akarta ölni a jelenlegi vezetőt, csak akkor nem sikerült neki. Nem derült ki akkor, ki volt, és mi volt a szándéka.

Az erdőbe menve meg is találtam az utolsó kiközösített remete házát, aki korábban meg akarta ölni a vezetőt, és úgy néz ki, most megint meg akarja próbálni. A relikvia megtalálása után szembesülhettem is vele, és gyávának nevezte a vezetőt, hogy engem küldött maga helyett. Pluszban, szerinte nem elég erős, hogy ő legyen a vezető. Jaj, mert egy magadfajta öreg biztos jobban irányít egy törzset… hiába akart homok-gólemeket idézni.

Egy kisebb epic battle után a nőt és a remetét bebörtönözték, a vezetőt pedig foglyul ejtette a relikvia. Az idősek hiába szabadították ki onnan, a mágia miatt homok-gólem lett belőle, ő lett az archivista.

Szerintem

Amilyen bonyolultnak hangzik, annyira nem volt az. Csak az a bosszantó szerintem, hogy a felénél elkezdtem unni, pedig nagyon jó a történet, és még kapunk némi dinó-történelmet is. Meg csak szerintem vicces a címe magyarul? Az égő ég. Akár kijelentő mondat is lehetne.

Grafika: 07/10 – megtaláltam a legrondább karaktereket Eipix-ék történelmében, egyedül a tájak voltak lenyűgözőek
Teljesítmény: 10/10 – semmi fagyás, semmi baj, minden van, mi nekem megfelel
Történet: 10/10 – kíváncsi lennék azért, hogy mi lett velük azok után, hogy egyesült a két törzs.

2017. 07. 21.    Amy      Amaranthine Voyage, Eipix Entertainment, HOG Reviews     0 comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük