2012-ig nem is hallottam a zenekarról, így aztán, mikor volt a Depi-Alvin-Road koncerthármas, úgy mentem oda az első alkalommal, hogy egyetlen dalukat sem ismertem, de akkor ott pozitívan csalódtam; az áprilisi buli után már novemberben úgy mentem a következő pesti felvonásra, hogy már ismertem a dalokat, és bármikor kapható vagyok egy önálló estjükre is.

Az új lemezt még eddig nem hallottam (még van pár nap a megjelenésig), de biztos, hogy bitang erős albumra számíthatunk. A Road számomra a 2. olyan csapat, akiket jó hallgatni, és szeretem magam magyarnak érezni tőlük ^^.

Az alábbi dal pedig egyetlen szó kivételével úgy igaz rám, ahogy csak van.

Itt az ideje, hogy leírjam ezt az überfantasztikus tegnapi napom, amire már a szülinapom óta vártam *_*. Igyekszem káromkodás nélkül leírni, de nem ígérem, hogy menni fog, tekintve, hogy Alvinéknál többször előfordult x”D.

Tegnap reggel teljesen úgy voltam vele, hogy fogalmam sem volt, mit veszek fel. Abban biztos voltam, hogy farmert és bakancsot, amivel megtörtem azt a hagyományomat, hogy Depi-Road bulikra feketében járok. Nem baj, nem lehet mindig ugyanúgy kinézni, csak rontja a hatást ^^”. Alig mertem enni, hogy ne kelljen vécére mennem, de a harmadik kávé mégiscsak csintalankodott velem egy kicsit. Végül aztán felöltöztem, sál-sapka, nagykabát, ami végül is elkélt, mert este 5 körül már igencsak hideg volt a Stadionoknál. Odáig csak egy jegyet használtam el, és később el is felejtettem, hogy kéne.

Úgy beza, végre egy kis ereszd-el-a-hajam féle dolog lesz. És szerintem ugyanakkora teltház, mint ami volt áprilisban. Hajaj, fel kell készülnöm még rá ^^.