Főoldal Amy Regények Extrák Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2021/11/20
Írta: Amy | Hozzászólások: 2 | Kategóriák: YouTube-kalandjaim

Hy darlings! ♥ \m/

2021 sok jóval örvendeztette meg a keményzene rajongóit, és a hiatus alatt egész sok remekmű érkezett, ezekből szerkesztettem össze egy újabb csokor ajánlót. Próbáltam aktuális lenni, úgyhogy nagyjából 3 hónappal (augusztusig) megyek csak vissza az időben, ha egy újabb dalt nézek. Azért akadnak szép számmal :D.
Ez a jó abban, ha az embernek több stílus is tetszik a metalon belül, lehet találni sok jó dalt. Így aztán kezdjük is az elején

Down for Whatever: Porszemek a fényben

Házi feladat magamnak magamtól: nem ártana ezt a dalt teljesen tudni kívülről, ha már volt szerencsém a srácokat eddig kétszer látni idén (ezekről már korábban írtam), és már van jegyem a decemberi koncertre a Depresszióval karöltve. Gyerekek, én nem bírok magammal, na :D
Őszintén megmondom, kicsit kijöttem a gyakorlatból, mármint ami a friss kiadványokat jelenti, de már első blikkre azon kaptam magam, hogy tetszik ez a dal (furcsa is lenne, ha nem, mert jelenleg a srácok a másik szívem csücskei a Road és a Depi mellett). Még egy párszor le fogom futtatni, hogy biztos megtanuljam ;). Aztán a többit meg majd decemberben meglátjuk.

Road: Senki kedvéért nem fékezünk

Én voltam sokszor a hülye, hogy nem figyeltem rájuk jobban, mert nem csak az ismertebb dalok között vannak jók, sőt. Ráadásul képes voltam megvenni a különszámot (tőlük is), csak azért, mert akartam az új felállással egy posztert a Roof of Fame-embe. Most is fent van egyébként, a lemezt pedig kincsként kezelem a többi lemezes relikviáim között.
Egyébként ez az irány, amit most képviselnek, nekem sokkal jobban bejön, mint az, amit az előző lemezen hoztak, de ez csak az én véleményem. A M.A.T.T. szintje azonban eddig aranyérmes, és amint leteszem a fenekem végre ez a lemez mellé is, szerintem esélyes ezüstérmes lehet, ha nem aranyérmes.

Tovább olvasom »

2018/05/25
Zene – Avatar: The King Welcomes You to Avatar Country
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Metal is Religion YouTube-kalandjaim

Azt hiszem, kitaláltam, milyen jó lesz itt muzsikákat mutogatni havonta, amik teljesen elvarázsolták a hallójárataimat, így most is kaptok pár előadók, akikre május hónapban felfigyeltem. Nem fog mindenkinek tetszeni, de ez van :D.

Powerwolf: Demons Are a Girl’s Best Friend

Rengeteg idő eltelt a legutolsó, Blessed & Possessed album óta. Első hallásra nagyon emlékeztett valamelyik korábbi dalukra, de így most konkrétan nem tudom, melyikre. A klip nekem nagyon bugyutácska, Mattǝo VDiva Fabbiani volt az egyik rendezője, akit ismerhettek a Hell Boulevard zenekarból. Tudna jobbat is, bár azt leszögezném, nagyon tetszett a vége. Nem lőném le, spoilert rakok! xD. Remélem csinálnak egy háromrészes sorozatot, mint a Paddy legutóbb.

SadDoLLs: Creep It Into You

Rendhagyó módon két videó lesz úgymond címoldalon, mert a két zenekar egy napon jelentette meg friss videóját, bár őszinte leszek, a görögökét jobban vártam egy picivel.
Bár még mindig a Zombie Love-hoz várok videót (de szerintem már ne várjak), még mindig az egyik legkiemelkedőbb csapat gothic metal téren a SadDoLLs. Most nézzétek már azt a hátteret, pls! Annyira emlékeztett a Dracula 3-ban a gróf kastélyára, hogy jhaj.

Tovább olvasom »

2018/05/15
Zene – Schwarzer Engel: Ritt der Toten
Írta: Amy | Hozzászólások: 10 | Kategóriák: Blog Cikkeim

Visszaemlékezős posztot akartam írni erről a témáról, amolyan ünneplésként. Előre szólok, lehet hosszú lesz, de megpróbálom összefoglalni, mit jelent nekem ez az életforma, valamikor később hozom a Büszkeségfalat, avagy A Gyűjteményt, amit eddig szereztem. Lesz kívánságlista is, az életemet megváltoztató lemezek sora, kedvenc videoklip, és egyéb ilyen triviális tény. Nekem is nagy kihívást jelentett, és már május elseje óta írtam ezt a bejegyzést.

Tovább olvasom »

2015/08/04
Zene – Lordi: Hard Rock Hallelujah
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Amy Loves Metal

Úgy kezdődött ez a kapcsolat köztem és a Lordi között, hogy nagyon aktív finnmániás korszakomat éltem (ez mai napig megvan xD), és hallottam, hogy egy finn metalcsapat nyerte meg a 2006-os Eurovíziós Dalfesztivált. A nevüket akkor még nem ismertem, mivel akkor még nem ugrott az eszünkbe Finnországról a Lordi. De aztán mikor meghallottam a győztes dalt, egyszerűen büszkeséggel töltött el, hogy egy metalcsapat egyszerűen megnyerhet egy ekkora volumenű versenyt. 

Maradjunk továbbra is a Lordinál. A tagcseréket nem követem, Mr. Lordi hangjára figyelek többnyire, mert az többnyire nem változik. Hozzájuk kell csatolnom a Dark Floors c. filmet, amit mindenkinek ajánlok. Elsőre nem fogod megérteni a történetet, és már csak a Lordi miatt is érdemes ezt megnézni. Szinkronosan sosem jött ki, de felirattal vagy nélküle is élvezhető, nem nehéz a szövege. Bővebben erről majd később.

Kedvenc albumot nem tudok kiemelni, mert egy-egy dalt szeretek mindegyikről, kedvenc pedig nem véletlenül a Hard Rock Hallelujah. Az részben nekünk, fémvérűeknek is egy diadal volt, mert végre a szeretett műfajunkat olyanokat is hallhatták, akik már temették a műfajt, és végre nem csak a tucatzenék csöpögtek a rádiókból. Bár Finnországban teljesen normális dolog metalt hallani a rádióban…