Hy darlings! \m/ ♥

Tudom, nagyon régen nem volt már koncertbeszámoló, de mentségemre legyen mondva, hatáskörömön kívüli események miatt kénytelen voltam egy évet szüneteltetni eme nagyszerű lehetőséget. De ezt nem akartam kihagyni, a világért sem. Nehogy már ne, mikor nekik köszönhetem, hogy Areh könyve olyan, amilyen. Jobban is, mint a Down for Whatever-nek, de ezt majd máskor.
A nyomós, borongós idő engem nem tántorított el, az eső sem. Felöltöztem szépen, mert miért is ne öltözhettem volna fel? Igaz, zenekaros merch-em még nincs, pedig lehetett volna, ha nem hagyom itthon a pénztárcámat… meg mondjuk egy táskát se.

Csak mert kis hamisak biztos kíváncsiak vagytok, tessék. Nem kaptok több lookbookot, főleg, hogy még mindig nem szeretem magam viszontlátni képeken. Az is más, ha vagyok valakivel, de önmagamat még mindig nem szeretem nézni. Bocs. Igen, van egy csodás mell alatti fűzőm, amivel egész jól meg tudom oldani a derekam kiemelését, csak a szemétláda nem képes egy helyben maradni, mert vagy elenged a tépőzár, vagy meghajlik. Túlságosan aláöltözhettem, talán ez lehet a baj, de ezt a ruhát már nagyon régóta fel akartam próbálni (H&M-es rendelés volt), és ennél jobb alkalmat nem is találhattam volna rá, mint egy koncert.

Nekem egy óra volt az út, most hogy a Barba elköltözött olyan messze… de igazából nem is volt olyan messze, mert a hévvel mindössze egy megállót kellett mennem, és csak egy megállóval előbb kellett leszállnom, mint a régi helynél. Úgyhogy igazából nem vészes annyira a közlekedés, főleg hétvégén nem. De azért novemberben már előbb kell menni, mert ott már picit féltem a stabil első soromat, mert azt a másik két csodát többet hallgatják. De hátha ez majd megváltozik nemsokára.

Nyitás is rendben zajlott, nem sikerült ugyan kinyomtatnom a jegyet (az egyik nyereményjegyet használtam fel végül, még akkor is, ha volt amúgy rendes vásárolt jegyem), de a telefonon elfogadták. Aztán, besétáltam először mosdóba, picit nézelődtem a merch standnál, amiért még vérzik a szívem, de szereztem lapot meg matricákat, úgyhogy az nekem amolyan elégtétel volt.

Hy darlings! ♥ \m/

Egy kicsit késve, de megérkezett a következő része a zenei csokornak, amiben hazai és külföldi előadók is felvonultak. Most kivételesen nincs benne Lacrimas, mint az előzőekben, nyugodjatok meg :D. Helyette viszont mindenféle nemzetiség képviselteti magát, így érdemes most is figyelni. Most nagyon el vagyok kényeztetve, hiszen a listaelsők közül több kedvencem is újabb anyagot adott ki a kezei közül, úgyhogy most minden öröm és boldogság.

Schwarzer Engel: Ewig Leben

Szégyenszemre, semmit nem tudok németül, de ettől függetlenül veszettül szeretem ennek a srácnak a hangját, és bár rég volt január, mikor megjelent az új albuma, a Sieben, azért nem tűnt el a süllyesztőben, hiszen itt van ez a lyric videó. Úgysem nyitott még ilyen felhozatalban, úgyhogy ennek is eljött az ideje. Nekem személyszerint ez a dal nem tartozik a szívvel ellátott dalok közé, de mégis kellemes nóta.

Hy darlings! ♥ \m/

Szinte alig volt két napos az előző, 21. poszt, mire néhány olyan új dal is érkezett, amik akkor nem fértek bele megjelenésük miatt, de mostanra már megint van 7 érdekes dal, ami miatt a csokor megszülethetett. Van köztük magyar is, akik közül kettőnek már nagyon várom a koncertjeiket, mert amiket hallgatok, azok nagyon babán szólnak, de élőben kíváncsi vagyok, messzemenően túllövik-e a szintet, mint egy számomra nagyon kedves másik hazai zenekar.

From the Sky: Lethe

Az első album engem teljesen levett a lábamról, valahogy ez a hangzás engem teljesen ki tud kapcsolni. Vagy csak mert mostanában az idegnyugtató gyógyszer helyett hörgéssel teli zenét szoktam hallgatni, és az lenyugtatja az agyam. De!, mielőtt bárki is tovább menne, ebben a dalban nincs benne. Sőt, a szövege is olyan szép, hogy az ember lánya akaratlanul is másképp éli meg. Ajánlani tudom, egy próbát megér.

New Friend Request: Többet ér

A srácokat azért követem már egy ideje, főleg azóta, hogy egyik nyáron a Depresszió előtt léptek fel. Akkor szereztem egy számlistát is tőlük, én meg utána kíváncsi voltam, hogy szólnak a dalok CD-n (akkoriban valamiért nem volt tökéletes a hangzás a Barba kisszínpadán, így aztán nem értettem sokat), és azt kell mondjam, nem csalódtam. Azóta az Előttünk szakadék és a Hiányzik amolyan NFR-himnuszok nálam, úgyhogy kíváncsi vagyok, milyen lesz a 3. lemez. Ennek lett az előfutára az alábbi dal is, és szokásos színvonal :D. Úgyhogy várólistás \m/.