Hy darlings! ♥ \m/

Végre érkezhetek egy újabb koncertbeszámolóval. Már nagyon rég nem voltam úgy koncerten, hogy minden negatív gondolattól meg tudok szabadulni, és szerencsére, azon a péntek estén sikerült. De hogy milyen jó is volt az a péntek este, atya Úristen.

4-kor indultam, mert szerettem volna első soros lenni – mint úgy általában, csak most nem volt velem a koncertes pajtim, mert sehogy se bírom rávenni, hogy menjen oltásra, már csak emiatt is, de mindegy, voltak ott velem azért még ismerős arcok, úgyhogy nem aggódtam annyira.
Egyetlen dolog volt, ami miatt aggódtam, hogy honnan szerzek mobilnetet addig, amíg bemutatom, hogy megvan mindkét oltásom, mert a kártyámat csak ma kaptam meg…
De szerencsére be tudtam jutni, úgyhogy onnantól kezdve nem volt több kérdésem, és vártam a bulikat.

Mondhatni, pontos kezdés volt, ugyanis a számomra már nem ismeretlen Down for Whatever időben kezdett. Mindig is kíváncsi voltam, milyenek élőben, mert főleg a magyar lemez hihetetlenül bejött számomra. Nem csalódtam.
Nem vagyok szakértője a zenének, de minden bitang jól szólt, érteni lehetett a szövegeket is (voltam már úgy bulin, hogy nem lehetett, és ez nem azért, mert nem ismertem az adott előadó munkásságát), Kikiék olyan színvonalat nyújtottak, amire az ember csak függeni tud. Én speciel nagyon élveztem, és remélem, minél előbb el tudok jutni a következő bulijukra. Egyelőre úgy néz ki, van rá esély, mert Anyum úgyis szeretne elmenni velem koncertre, és mivel ő meg szereti a Hooliganst, kettőt ütnénk egy csapásra. Csak kérdés, hogy ő hajlandó lenne-e velem jönni első sorba, amíg a Down for Whatever leadja a műsorát… nem szereti ugyanis a hörgést, mint oly sokan :(.

Számlista:
01. Művilág
02. Ennyi volt
03. Visszaút
04. Megfagytál
05. Talán
06. Hogy lesz tovább?
07. Ide szúrjatok
=== Ráadás ===
08. Zuhanás ❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️
09. Nincs helyed

Galériát most sajnos nem tudok beilleszteni, telefonról nem megy, így Facebookra tettem fel a képeket, az alábbi linket követve nézhetitek meg.

Azt tudom, hogy a Zuhanást felvettem végig videóra. Az volt úgymond az első, amit hallottam tőlük, így nagyon sokat jelent nekem. Főleg azért, mert az, és a Hogy lesz tovább? segítettek túl októberben a pánikrohamaimon.

Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy nem adtam fel az első soros helyem, mert különben most lenne teljes bandafotóm velük, nem csak Robival az est végén, de ebből is tanultam. Így is nagyon örültem a fotónak, mert mert. Mert csak XD.
Bocsi fiúk (ha ezt esetleg olvassátok valamikor…), legközelebb ott leszek >:)=

Következett az est fénypontja, a Depresszió, akiknek már 10+ éve követtem a munkásságát, 10+ koncerten voltam, többnyire első sorban (főleg, hogy egyszer viszont láttam magam a Barba Negra reklámjában a koncertes pajtimmal!!! :O). Így nem először mondom azt, hogy nincs két egyforma Depi-koncert, őket tényleg meg kell nézni, mert messzemenően túl mennek még a CD minőségen is. És bizony, néhány dal koncertes verziója jobb, mint maga az eredeti. És ez ritka a legtöbb bandánál. Még talán a Lacrimasra mondom ezt, de ezt inkább köszönjük Juliannak XD
Na de, vissza a lényegre.
Szokott színvonalat kaptam. Most kivételesen két dalt vettem fel videóra (Embernek maradni, Néha), mert ha engem kérdeztek, ezt a kettőt legalább egyszer mindenkinek hallania kellene, és nem fotóztam annyit. Volt mit kiadnom magamból, és meg is fájdult a derekam, mikor együtt üvöltöttem a közönség soraiban a többiekkel… öregszem, ez van.

Számlista:
01. Te vagy a szerem
02. Ha te is akarod
03. Kezdjük el!
04. A mi forradalmunk
05. Életfogytig
06. Elmozdíthatatlan
07. Teérted
08. Embernek maradni
09. Rajtad áll
10. Sokkold a rendszert!
11. Néha ❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️
12. Kettőből egy
13. Hagyjatok bízni!
14. Csak a zene
15. Védem az igazam
=== Ráadás ===
16. A kés hegye
17. Lásd (amit nektek szántak)
18. Nem akarok elszakadni

Galéria pedig az alábbi linken található.

Buli után most nem sikerült semmit szereznem, kivéve a Robival közös képet, de nekem már inkább az számít. Most az lesz a célkitűzésem, hogy találkozhassak mindenkivel, akit láttam színpadon. Az élmények számítanak, és ez egy olyan élmény, amire ha lehetőség adódik, nem szabad elszalasztani.

Július 10. a következő Down for Whatever buli Pesten, a következő Depi pedig augusztus 21. Végre nem Anyum szülinapján XD.
Reméljük, ott lehetek mindkettőn, semmi sem akadályoz meg, főleg nem egy esetleges negyedik hullám…

Havi kollázsunk következik ismét, kicsi csúszással, mert szinte mindenki október elejére ígért valami újdonságot, úgyhogy a hónapban két posztot kaptok a témában. Részemről öröm, hogy bár a műfaj még mindig kemény, mégsem egyezik a hangzás sehol. Legalábbis, most nem találkoztam olyannal, amivel fogtam, és leállítottam a lejátszást, mert nagyon tetszett.

Schwarzer Engel: Kreuziget Mich

2018 rég volt, mikor fekete angyalom – aka Dave Jason – valami újdonsággal lépett elő. De tudtuk, hogy lesz új album, azt is, hogy a Sieben csúszik jövőre a koronavírus miatt, de a tervekhez tartja magát, és az albumok közötti EP időben kijön. És pont itt is van ez a csoda, aminek már a részlete is a fülembe mászott. Az alábbi képről pedig lett egy jelenetötletem, és legalább Julian is méltón bemutatkozhat a Beyond Time keretein belül.

Depresszió: Életfogytig

Tisztában vagyok azzal, hogy lesz új album, már most előrendelném, ha tehetném – de előtte ezt még egy Best of anyag fogja megelőzni, és az egy jövőre megjelenő kiadvány lesz. Igen, elő fogom rendelni, mint kb. az összes Depi anyagot A folyamat zajlik… c. albumuk óta. Még anno a „ronda karácsonyi póló” akcióban is részt vettem, és van egy „ronda” Depi-pólóm, de olyan szép az, hogy már jó.
A dalról nekem olyan érzésem van, mintha egy korábbi albumról maradt volna le, de ezzel nincs bajom. Nem tudni, Feri mikor írta ezt, de nekem nagyon bejön ez a hangzás. Másfajta énektechnikát is használ, amivel eddig 9 album után nem találkoztam, de ez az irány jó. Hallom azt a tipikus Depresszió-hangzást, de mégis van benne valami új.

Az ehavi metal válogatás kicsit különlegesebb megjelenésben lesz látható, mint az átlagos hóvégi felhozatal, ugyanis kivételes alkalommal az Amy Loves Metal rovattal „együttműködve” bemutatja hazánk metal és rockzenészeit. A lista szubjektív, elég sokan ki is maradtak róla, pedig már pár napja gyűjtögettem a videókat és a zenekarokat a nagy névsorolvasáshoz.
A dalok sem a legfrissebbek, leginkább az aktuális kedvenceket osztottam meg, vagy azokat, amik többet jelentenek nekem mint egy szimpla dalt egy lemezen.

Depresszió: Embernek maradni

A jövőre 20 éves Depresszió megkerülhetetlenül hazánk egyik legnépszerűbb zenekara, és talán az, amelyik a leginkább betalált nálam. Számtalan koncertjükön voltam már, menni is fogok, előrendelt új lemezem is van… mit is kell még róluk mondanom? Azt hiszem, tökéletes volt arra, hogy a srácok megnyissák az államalapításunk ünnepére tervezett felvonulást.

Ez a hónap zene szempontjából igazán ütős volt, hiszen a legtöbb hozzám közelebb álló zenekar mutatott be friss videót, vagy egy új dalt, és naná, hogy azok szépen idekerültek. Vegyesfelvágott van, de még így se tettem be mindent. Főleg a NSFW videókat, mert abból akadt azért egy pár… na de, nézzük!

Lacrimas Profundere: Like Screams in Empty Halls

Mi mással kezdhetnénk a listát, mint a fiaimmal? #SILPPinaction
Első pár ütemre egy másik dal jutott eszembe, de nem tőlük. Viszont, ami jó hír, hogy ezzel a hangszereléssel, amivel ebben a dalban dolgoznak, valami olyat mutattak, amit ennyi lemez után még egyáltalán nem hallottam. Ja, és figyeljetek, nem Chris hallható a dalban, hanem Julian, aki még a videót is rendezte.
Messze van még az a fránya július, de kegyetlenül… bah, már így is nehezen bírom, de ezek után már nagyon kíváncsi vagyok, mit tudnak kihozni a többiből, amit még nem hallottam. Srácok, véletlenül nem olvassátok a blogom?