Történt egyszer egy szép napon, úgy három évvel ezelőtt, hogy unatkoztam az irodámban, mivel éppen nem volt munkám, ezért elkezdtem az A-kategóriás zenekarok között kutatni. Sok gyöngyszem van ott. Az ő nevüket már csak azért is megjegyeztem, mert kellett egy pár hónap, mire a tranquillity-t meg bírtam jegyezni.
Svédország ilyen zenei irányzata felé sem ártana már elkezdenem kacsingatni, mert olyan melodeath gyöngyszemek vannak ott, hogy csorog az ember fiának/lányának nyála, ha szimpatizál egy kicsit is a műfajjal.
Szerintem sokatoknak ez nem fog tetszeni (bár vannak köreinkben fémzenén élők), nekem kimondottan kedvenc. Ez volt az első dal, amibe belehallgattam, és maradtam egy egésznapos ismétlésre.