» Miközben utazott a gerlepár megint egy szigetre, már tudtam, hogy a negyedik Bridgeport lesz, ahova mennek – hogy együtt vagy külön, azt még nem döntöttem el. Már megfordult a fejemben, hogyha Xavier az ügyeletes Playboy, mi lenne, ha színész lenne belőle.
» Már az első nap fogadott egy kihívás: a lakásban hemzsegnek a rovarok. Brrr!!! Még jó, hogy van egy erős, mindenre elszánt udvarlója a lánykámnak… nem mintha a rovarirtó nem lenne jó segítség (nem, nem mellőztem a kihívást).
Ilyen költözés után indokolt a relaxáció, ugye?
» A párost úgy döntöttem, a nagy filmes kihívásig egyben tartom, amolyan barátság extrákkal szinten. Xavier maradt egyelőre a gasztronómia területén, mialatt a lánykámnak azt a feladatot adtam, próbálja ki magát vízimentőként.
» A 32. hét 2. napján a lánykám végre nyert a lottón: 150.000 § lett a jutalma.
» A 32. hét 4. napjára megbántam, hogy idejöttünk, de mivel már elkezdtem a vízimentő karriert, reméltem, hogy nem 16 hétig kell itt rostokolnunk.
» A 32. hét 7. napjára beköszöntött a telihold, aztán Xavier képes volt az alábbit mondani a lánykámnak.
Ezért mentettelek meg a másik szigeten, te hímringyó?
Oké, hogy nem csalta meg a lányom, de ezek után biztos, hogy Bridgeportban hagyom. Majd megrészegíti a hírnév, és mivel a lány valamilyen szinten engem reprezentál, biztos, hogy a hírnévtől menekülni fog – egyúttal Xavier Alvaro-tól is.
» Elég hamar ráuntam erre a trópusi környezetre. Készítettem néhány képet, úgyhogy rövid időt töltöttek ebben a városban. Konkrétan nem volt egy teljes hét. A vízi mentősség annyira nem jött be, semmi megmentés nem volt, csak állandó megfigyelés.
A páros egy hétnyi „nyaralás” után elhagyta a várost, hogy a nyüzsgő nagyvárosba, Bridgeportba menjenek szerencsét próbálni.