Alaric volt az első, akinek megírtam a történetét anno novellakorában, viszont kissé gyermeteg cipőben íródott, de már akkor úgy éreztem, hogy maga az alapötlet úgy tökéletes, ahogy van, csak minden miértre kell egy magyarázat, és hihető lesz a történet. Warden anyám aranyszabálya 7. pont.

Mikor először megmutatta magát nekem, kicsoda valójában, és mivel foglalkozik, akaratlanul is megjelent a karaktere a fejemben. Sajnos, nem sajnos, pontosan tudom, kicsoda a mi világunkban, de sose lesz ebből film, vagy sorozat, úgyhogy nem aggódom :D. Az utókor meg majd eldönti, mit csinál.

Alaric Throen a vámpírok világában legalább akkora hírnévvel rendelkezik, mint Gordon Ramsay – minden megvan benne, még az a stílus is, amit a sztárséf megenged magának. Teszem hozzá, Alaric is ugyanúgy lepakolt valamit az asztalra, igaz, sportsérülés nélkül, de igen, van neve. Amúgy is, de a szakmája miatt előbb gondolnak rá, mint a származása miatt.
A mindig jókedvű fickó, aki képtelen a hízásra boldog ugyan, de gyakran látom a szemein, hogy valami igencsak hiányzik az életéből.
Igen, a nő.

De legalább elmondhatom, hogy a párja szintén zenész, de nem olyan ismert, mint Alaric, és sokan azt is hiszik, hogy szerencsétlen lány csak ugródeszkának akarja használni a vámpírok sztárséfét, holott több is van a dologban, de sajnos a vámpíroknak is vannak emberi tulajdonságaik, és az előítéletesség is megjelent már egy rétegben…

Az olasz csődör. Az igazi macho, akit mindenki akar, és több nő akadhatna az ujjára, mint ahány hajszála van. Viszont az én lilaszemű babámnak más élete volt, mint amilyennek mutatja magát. Nem is akármilyen.

Őszintén megmondom, nagyon sokáig nem is Tammaro volt a neve, hanem Rob (lehet találgatni, miért, khm), és csak mikor kitaláltam az „Egy név nem szerepelhet kétszer” elvemet, szegényt átanyakönyveztettem. És persze… a megjelenését is.

Tammaro Throen igazi nőcsábász, az a típus, akit ismerhetsz személyesen is, vagy csak a tévéből: körülrajongják a nők, jómódú, bőre alatt is pénz van, és még okos is. A megkapó megjelenés, ami minden tekintetet mágnesként vonz már csak hab a tortán.
Oh, és a lila szemeket el ne felejtsem!
Elmondása alapján genetikai mutáció okozta, amire még az emberi orvosok se találtak okot, nemhogy a vámpíroké, de nem is érdekli igazán. Viszont a csodaszép külső és látszólag fényűző élet kegyetlenül igazságtalan múltat takar… és sajnos utál is érte emiatt.

Drága kisfiam élete szerelmétől ugyanis még mindig távol van ezen soron írásakor, de csak azért, mert nem tartok még náluk. Viszont ha megtudja, amit én tudok, hogy miért… nos, rosszabb viszonyban leszünk mint Warden és Vishous.

Mikor megfogalmazódott legelőször az ötlet, hogy annak idején egy hétrészes mininovella tagja legyen, ő született meg legeslegelőször. Nagyban ihlette a történetet a Dorian Gray arcképe, de ahogy írtam róla, másképp láttam, mint ahogy először megjelent. Sokkal másabb volt.

Majdnem OC-ként Dorian Gray lett volna, de aztán felvette a saját stílusjegyeit, amitől Dimitri megszületett. Igaz, ha igaziból létezne, nagyon kilógna a szülőhazájában, de hé, végül is Geta is kilógott a megjelenésével… *hallja, hogy a fiai felhördülnek*

Dimitri Throen valódi jellemei minden, ami negatív. De persze, ez nem egy hátrány. Egy zárkózott, hűvös figura, aki mellett mindenki óvatos, még a méhek se repülnek a közelébe. Elég határozott, de van egy különös aurája. Igen, én is féltem róla írni, mert mi van akkor, ha nem tetszik neki, ahogy megírtam, és megtorolja. Kicsit bosszúálló a szentem.

Viszont valamiért különleges helye van a szívemben. Orosz származású (it’s obvious…), emiatt rendkívül nőtisztelő, és igen, az italt sem veti meg, és nem éppen tisztességesen keresi a kenyerét, de nekünk embereknek nem kell tartanunk tőle. Legalábbis elhitette velem, de aztán ez változhat még.

Ha hiszitek, ha nem, Dimitrinek van párja. Magam sem tudom, hogy miért pont azzal a lányzóval, akivel, de olyan tökéletesnek indult a kémia kettejük között, hogy vétek lett volna azt kihagyni. Igazi könyvekbe illő történet, kicsi Szépség és a szörnyeteg beütéssel. Már csak az a kérdés, Dimitri melyiket testesíti meg, bár szerintem a leírás alapján az utóbbira voksoltok :D.

Mikor először ez a karakter megszületett a fejemben, még nem is így hívták, és egyenesen Villére építettem a megjelenését. Mert nem volt annak idején elég HIM-fanficem, kellett még az a plusz egy, értitek.

Aztán, ahogy elkezdte a Before the Dawn a végleges formáját felölteni, és egy jelenetet írtam, határozottan másképp nézett már ki. Egyedül a zöld szemek és a barna, hullámos haja maradt meg, minden mást radíroztam. Meg nem akarok egy ízig-vérig izmos férfiszexistenállatot egy múmiával azonosítani. Még ha napjainkban megtörténhet az is.

Malachi Throen egy lehetetlen figura, ugyanis elmondása alapján az énekhangja felért egy szirénével. És azt már a Siren c. sorozatból is tudjuk, hogy csak és kizárólag a női egyedek képesek erre. Úgyhogy az ezer éves srác egy genetikai csoda.

Azon kívül, hogy gyilkos hangja van, meg nem mellesleg, jóképű gazember is, rendkívül ügyes kardforgató, és emiatt van egy kis önteltsége is. Mindenkivel bunkó, még a teremtőjével is néha (még szerencse, hogy nem az ellenség táborát erősíti), viszont van érzékeny oldala is, amit nem látott még senki.

Persze, ő sem marad meg élete párja nélkül. Annyi biztos, hogy a lány harmadmagával egy kísértetházba megy, hogy fogadásból eltöltsenek ott egy éjszakát, és valamiért ott lesz majd Malachi is, de a többi az rejtély. Az se biztos, hogy ez lesz majd a végleges összekerülésük története. Vagy csak meg akarnak téveszteni :D.

Az én drága szerelmem, a drága vikingem. Aki egy testvérháborúból érkezett, és akit már akkor tudtam, hogy többet érdemel, minthogy Jégszem legyen a neve…

Minden írónak megvannak a maga kedvenc karakterei. Több kortárs szerzőnél is láttam már, ahogy ezt számtalanszor hallottam mentoranyámtól is. Az egyik szívemcsücske gyerekem a sokból Kristoffer, aki talán a harmadik volt, akinek a megszemélyesítőjét előbb tudtam, minthogy megalkottam volna jobbra a megjelenését.

Kristoffer Throen az egyik, aki miatt a viking mitológia jelentősen szerepelni fog a sztoriban, de mai viszonylatokban, tehát ne várjatok nagy epikus csatákat Odinnal meg a világfát őrző szarvasokkal stb.

Kris az agyas a csapatban, számítógép központtal, amiben mindent (is) lát. Mikor először láttam a fejemben, akkor tudtam, hogy nehezen nyílik meg, és sokáig azt se árulta el, hogy van egy bátyja, akivel a középkorban összevesztek, és szétváltak útjaik. Hogy azóta megtalálták-e egymást, lövésem sincs. A fejemben viszont már tudom, ki a bátyja, hol van, és konkrétan mit csinált, de ez egy másik kötet mellékszála, amivel felvezetem az ő könyvüket. Tiszta Wardos hatást keltek, ugye?

Mivel Kris egy zseni, ezért ő kezeli a család pénzügyeit, és mindig napszemüvegben van. Nem, nem vak, csak nem véletlen hívják Jégszemnek. Elmondása szerint ölt már szemmel, és a szemüveg amolyan biztonságot ad neki, hogy nem követi el újra azt a hibát, amit anno, de a hanglejtéséből úgy éreztem, hogy kételkedik. Egyem meg a kisszívét ♥.

Párja is lesz neki, egy színésznőt szántam, aki már eléggé felkapott a vámpírvilágban. Lehet sablonosnak tűnik a sztori, de ki lehet ezt úgy hozni, hogy érdekes legyen remélem. Néha azért tartok tőle, hogy nem lesz érdeklődés irántuk… szóval, igen.

Szégyenszemre ennek a sorozatnak az első része még jó három évvel született, de egy körvonalat adhatok a karaktereimnek, hogy nagyjából miként lehet őket elképzelni, és hogy miként robbantak be a fejembe. Igaz, nem hivatalos születési sorrend szerint haladok (mert arra már nem is emlékezhetek), hanem amolyan ranglétra szerinti sorrendben. Vagy a fene tudja :DDD

Az első részben megismerhettük Areh Throent, vagyis elmeséltem, ki ő nálam, így mennék a soron következő delikvensre, aki legelőször ugyancsak a chibimakerben született meg, és csak később alkottam meg Simsben, valamint kerestem a megszemélyesítőjét.

Geta Throen eddig nem említődött meg sehol, pedig hatalmas nagy hiba volt. A fiam még az Ókori Egyiptom területén született, és már csak azért is kiváltságosnak tartották, mert aranyszőke hajjal született, valamint a szemei is rubinvörösben csillogtak. Lássuk be, Egyiptomban nem születtek szőke gyerekek vörös szemmel. A miértjét még pontosan nem tudom, de ez is egy érdekes rejtély lesz majd megírni, ha az ő könyvéhez érek, ami a fejemben a negyediknek kellene lennie. Tudom, minek spoilerezek előre, de ez még változhat, nem ragaszkodom az első sorrendhez.
Az biztos, hogy a Before the Dawn az első, a többi meg képlékeny.

Geta nagyjából 198 centi magas, szintén egy izmos testfelépítésű egyén, elég gyakran öltözködik katonai ruhákba, és sűrűn végez magánfeltárásokat Egyiptomban. Elmondása szerint valamit keres, amit még nekem sem volt hajlandó elárulni, de majd megtudom, ha eljött az ideje. Férfiak…
A párjának egy régész tanárnőt szántam, akivel egy ásatáson találkoznak majd, és van egy bonyodalom is, mert a vámpírnak van egy átka, amit meg kell törni, de azt sem lehet csak úgy, hogy csettintek egyet, és minden rendben.

Mivel régészkedik, egy nagy csavart tervezek a könyvében, de ez hétpecsétes titok, mert ezt már akkor tudtam, hogy mi, mikor Geta még csak egy hétoldalas novellában létezett.

Fogjuk rá, hogy valami új rovatféle, amit egy rövid ideig fogok csinálni, mivel nincs annyi karakterem, akikre gyerekként tekintek. Plusz, hiába tudom, hogy fejben léteznek, a felének története sincs.

De kezdjük az elejétől, szerintem. Vagyis, úgy az elejétől, ahogy én gondolom, hogy kezdődik. (bonyolult & értelmetlen mondat rulz .l,,l) A chibimaker már egy ideje elterjedt a neten, de még komolyabban senki sem írt róla. Én legalábbis a karaktereimet alkottam meg benne.

Néhány bejegyzésben már említettem Areh Throen nevét. Nem akarok nagyon sok mindent elárulni róla, mert az a vágyam, hogy egyszer mindenki ismerje őt, csak még nem értem a története végére. Egy főszálam van, amit elkezdtem kidolgozni, szépen lassan, de jelenleg a 30. oldalnál tartok xD.

Nagyjából így néz ki, mint ahogy itt jobbra látható. Csak olyan 200 centi magas, izmosabb, és legalább combközépig ér a haja. Sose árulta el nekem, miért növesztette eddig, arról meg mélyen hallgatott, vágott-e le belőle XD. Elmondása szerint sose élt vissza azzal, hogy ő a világ legidősebb vámpírja, mivel még Urukban született. A nőket addig nem is vetette meg, aztán rálelt Carolinára. Közben csináltam egy olyat is, hogy Areh ex-neje maga Lilith. Hogy miért ex, azt fedje még egyelőre jótékony homály, de olyan ősellenségekké váltak, hogy ebből van egy kisebb-nagyobb háború. A fogalomtár, amit direkt emiatt írtam, már 11 oldalas (A4-ben!), és szerintem, ha komolyabban hozzálátok a történeteknek, akkor bővülni fog.

Az az érdekes, hogy az ő sztorijának nincs kimondottan munkacíme. Eredetileg Minden Vámpírok Atyjának akartam nevezni, de ez teljesen Areh titulusa, és valahogy nem tartom helyénvalónak, hogy ez legyen a cím. Majd talán idővel kialakul :D. Majdnem olyan találkozásunk volt, mint Warden anyám és Wrath között. Csak én egyszerűen kiemeltem egy sima hétoldalas novellából, ahol csak mellékszereplő volt. Hirtelen többet láttam benne, mint egy eltemetett vámpírt valahol Párizsban… a többi még a jövő zenéje :D.