A KILLSTAR egy amerikai/angol divatmárka, ami leginkább fekete ruhákra alapozza meg, össze nem téveszthető grafikáit a sötét oldal szerelmeseinek. Tehát, kötelező darab minden darkos embernek.

A weboldalukat a www.killstar.com oldalon keresztül lehet elérni, és már lassan minden van, ami kellhet egy szobába, vagy ruhatárba. A mi szemünkkel nézve borsos, főleg, ha az angol font árfolyamát nézzük, viszont megéri befektetni egy-egy darabba, mert nagyon jó minőségűek, és biztos, hogy nem jön veled szembe az utcán egyhamar :o).

Természetesen, apróbb kívánságlistám nekem is akad belőle (jócskán). Íme négy az elsődlegesek közül, a továbbiakban pedig majdnem az összes dolgot felsorakoztattam, amit szeretnék egyszer a magaménak tudni.

Hy darlings! \m/ ♥
Most egy rendhagyó posztot fogok írni, amit már tavaly is elkezdtem, csak félkészen hagytam, mert miért is ne? XD A Last.fm minden évben statisztikát állít az éves zenei hallgatottságomról, és ez most sem volt másképp. Így nekiállnék kielemezni, mit láttunk majd a fotón, amit amúgy majd egyben hosszún meg lehet tekinteni.

– Tavaly csak 8733 dalt hallgattam. Ami elég szép szám, még úgy is, hogy vannak benne forever on repeat nóták is. 2017-ben ez viszont magasabb szám volt, így 12%-ot rontottam. Tegyük hozzá, hogy volt két hónapom, amíg egyáltalán nem hallgattam zenét, ezért is csökkent, na mindegy.
– Naponta átlagosan 23 dalt hallgattam, és 21 nap 5 órát tesz ki ez a sok dal.
– Előadók közül abszolút aranyérmes lett a Schwarzer Engel – ezen nem lehet igazából meglepődni. Ezzel második helyre szorította a Lacrimas Profundere-t, akiket mindössze 1146 alkalommal hallgattam. DE! Idén új album, ez a szám változni fog 😀. Bronzérmes helyen a Depresszió végzett, mily meglepő.
– A leghallgatottabb albumot is Dave Jason készítette, a Kult der Krähe 934 alkalommal forgott. Utána jött épphogy lemaradva az In Brennenden Himmeln, és mindössze 10 alkalommal kevesebbszer tettem be az Imperium I. albumát.
– Dave a leghallgatottabb dal kategóriájában is igencsak elárasztotta a mezőnyt, a 38. dal már nem az övé a chart összesítőn :D. És mily meglepő, de a Ritt der Toten c. dala lett 2018 leghallgatottabb dala.
– Átlagosan este 8 és 9 között szoktam hallgatni zenét.
– Vasárnap szoktam a legtöbb zenét hallgatni.
– Műfajilag az alábbi öt került be a mezőnybe: gothic metal, dark metal, German, Metal, Melodic death metal.
– Huzamosabb ideig 15 napon keresztül hallgattam zenét (2018. február 11. és március 8-a között).
– 2018. november 18-án kevéssel maradtam csak le a tavalyi rekordtól, ugyanis aznap 184 dalt hallgattam végig, 10-zel kevesebbet, mint korábban.

– Az On Repeat kategóriában viszont Dave alulmaradt a három kategóriában. 2018. március 16-án a Lacrimas Profundere forgott a legtöbbször, 108 alkalommal. Nekik a „Hope is Here” albumuk forgott 108 alkalommal, ugyanazon a napon. Dave pedig 2018. március 7-én 33 alkalommal „énekelte nekem” a Ritt der Toten c. dalát.

Visszaemlékezős posztot akartam írni erről a témáról, amolyan ünneplésként. Előre szólok, lehet hosszú lesz, de megpróbálom összefoglalni, mit jelent nekem ez az életforma, valamikor később hozom a Büszkeségfalat, avagy A Gyűjteményt, amit eddig szereztem. Lesz kívánságlista is, az életemet megváltoztató lemezek sora, kedvenc videoklip, és egyéb ilyen triviális tény. Nekem is nagy kihívást jelentett, és már május elseje óta írtam ezt a bejegyzést.

Mindenki erre várt, hogy szólaljak már meg a témában, hiszen ez egy metal csapat, és eddigi blogos pályafutásom alatt kevés fajtámbeli bloggerrel találkoztam, és mi az, hogy még egyáltalán nem szólaltam meg a témában. Nos, eddig kellett várnotok.

Mindenképpen hazánk indulójával kell kezdenem, mert hát miattuk is pazaroltam három órát erre az amúgy politikailag gyalázatos műsorra, aminek évről-évre romlik a színvonala. Örömmel töltött el, mikor láttam, hogy a Depresszió és a Leander Kills tagjai buzdítják a rajongótáborukat, hogy szavazzanak Örsékre, hogy igenis mutassuk meg, hogy nekünk magyaroknak nem csak a tingli-tangli, hamis hangokkal rendelkező produkcióink vannak, hanem létezik az a fajta zene, amiben a hangszerek tökéletes párt alkotnak az énekhanggal. Rendkívül büszke voltam a saját fajtámra, hogy megmutattuk, mennyire összetartó egy család vagyunk, és mindenkiben hatalmasra nőtt a remény, hogy másfajta figyelmet kap kis hazánk.

Februárban bevallom, még csak egyszer hallgattam meg a dalt, aztán április végén-május elején kegyetlen módon ráfüggtem, és persze, itt volt az ideje, hogy komolyabban utánanézzek az AWS munkásságának.

A produkciót látván és hallván sehol se találkoztam hamis hanggal, sehol se találkoztam a mozgás általi kifulladás nyomával, aminél gyakran az előadók tévesztenek, vagy bele se tudnak kezdeni a következő szóba/sorba. Pedig itt aztán minden volt, mint egy jó gulyáslevesben. Tudom, már késő, tisztában vagyok az eredményekkel, de ez nálam 10 millió/12 pontos előadás volt, és ezt semmi se változtathatja meg. Sőt, még a Lordi is odavonult a srácokhoz, meg a portugál Moonspell két tagja is. És ez a két név a metalos közösségben húzónévnek számít…

Viszont nem a fiainknak volt számomra kiemelkedő produkciója, de ezért tovább kell olvasnotok. Engem tuti valamikor megtaláltok majd egy AWS-koncerten. Most már olyan kötelező, mint a Depi. Just sayin’.

Mielőtt tovább olvasnátok, van valami, amit meg kell osztanom veletek:

A mi műfajunkban kezdenek kialakulni újabb alfajok, és sokan, az ún. elitisták ezt nem nagyon nézik jó szemmel. Az elitisták többnyire Metallica és/vagy Slayer rajongók (úgy 80%-ban), és nehezen fogadnak el bármit is, ami különbözik az ő megszokott stílusuktól, zenekaruktól, és kb. utálnak minden zenekart, akiknek nagyobb a hírnevük (saját meglátás, nem pontos definíció). Külföldön elég gyakori, és főleg a core alműfaj rajongói ellen irányul.
Az újonc műfajok közül még nekem is új a deathcore és a modern metal, amire már ráaggadták a pop-metal jelzőt. Sajnos a legutolsó Amaranthe album az határozottan a pop-metal lett, az új Kamelot is erősen legyengült arra a szintre. A modern metal még egy kialakulóban levő műfaj – szerintem -, így hagyni kellene neki időt, amíg megtalálja a saját stílusjegyét.

Tisztában voltam vele, hogy ki fogunk lógni a mezőnyből, de az, hogy az elitisták, vagy a nagy kritikusok nekiálltak vitatkozni, hogy az AWS metal/nem metal, az enyhén szólva arra késztetett, hogy fejjel játsszak wall of death-et a fallal. Egy gyönyörű színfoltot csináltak a fiúk ebben az amúgy egyre rosszabb műsorban, és inkább büszkének kellene lennünk…

Még szerencse, hogy a srácokat már várja Németország egyik nagy fesztiválja, a Wacken, sőt, ahogy hallottam hírekben, még egy díjat is kaptak a produkciójuk után, így Európa bekaphatja a harci f…t, hogy Radics Peti kollégát idézzem, az AWS minden szempontból győzött!!!

Az utóbbi napokban hullámzó volt a kedvem az egész ünnephez, de úgy döntöttem, nem hagyom, hogy befolyásoljanak a negatív gondolatok, ezért készítettem egy listát, hogy szerintem mit érdemes csinálni, hogy karácsonyi hangulatod legyen. A lista nem lesz hosszú, de érdekes lesz (remélem).

01. Állítsd fel előbb a karácsonyfát!
Sokaknak hagyomány, hogy szigorúan 24-én állítják fel, de te ne tegyél így: akár naponta teszel fel díszeket, miután elsején felállítottad a fát, akár egyszerre az egészet. A lényeg az, hogy tükrözze, hogy a karácsonyi varázs a szobádban tartózkodik.

02. Készíts apróságokat szeretteidnek!
Ez speciális, hiszen ha jól rajzolsz, vagy esetleg dolgoztál már dekorgyurmával, akkor akár csinálhatsz személyre szabott ajándékot is, amivel szerintem egyáltalán nem lehet mellélőni. Ilyenkor tényleg csak a kreativitás (és a pénztárcád) szab határt.

03. Süss néhány süteményt!
Ilyenkor kilószámra fogy a beigli, a zserbó, a mézeskalács figurák, de ezek csak a tradicionális felhozatal. A neten másfajta sütemények is asztalra szoktak kerülni, így nyugodtan kísérletezz, hátha megfog valamelyik, amiben te is örömöd leled. Még a végén akarsz belőle majd magadnak is! 😀

04. Látogass el egy karácsonyi vásárra!
Mi sem lehet ünnepibb annál, hogy fogod anyukád/barátod/barátnőd/velociraptorod, hogy kivándorolsz a hozzád legközelebbi vásárra, ami tele van fényekkel, forralt borral, nyalánkságokkal, és sok-sok kézműves termékkel. Már önmagában is egy élmény, nemhogy még úgy, hogy vásároltál is valamit.

05. Készíts ünnepi manikűrt!
Akár elmehetsz körmöshöz is, aki elkészíti, de az a lényeg, hogy kapcsolódjon az ünnephez! A fő alapszín a vörös, ehhez bátran társíthatod az ezüstöt, az aranyat, a fehéret, de akár merészebb kombinációban is kitalálhatsz egyet.

06. Dekoráld ki a szobád/lakást!
Ha már áll a fa, jöhet a többi. Pár dísz ide-oda, és még a szüleid is úgy fogják érezni, hogy az Északi-sarkon élnek, és hogy nem az ajándék számodra a lényeg, hanem hogy együtt vagytok a család legszentebb ünnepén.

07. Hallgass karácsonyi zenéket!
Elég sok van, kimondottan lejátszási listákat is találhatsz YouTube-on, amik még jobban meghozzák a hangulatot.

08. Nézz karácsonyi filmeket!
Tudom, hogy szinte mindenkinek a bögyében van Kevin és a Reszkessetek, betörők!, de sosincs jobb alkalom, mint összeülni a családdal egy-egy bögre forrócsokival (vagy tojáslikőrrel) a nappaliban, és reklám közben kibeszélni, miért is van elegetek ebből a filmből – vagy éppen miért nincs! De van karácsony Kevin nélkül is, így bármilyen más film is szóba jöhet.

09. Mindenkinek kell egy téli/havas fotósorozat!
Mutasd meg, hogy a hideg ellenére te jól érzed magad a bőrödben: készíttess egy sorozatot magadról valakivel! Biztos van valami tuti ünnepi sminked, amit mindig elkészítesz, vagy vannak olyan ruháid, amiket kimondottan szeretsz hordani. Ezzel még másokat is inspirálhatsz!

10. Néhány játék is kedvet tud ám hozni!
Nem kimondottan a Christmas Stories szériára gondolok, de gondolj bele, hány meg hány olyan játék van, amiben kimondottan készültek az ünnepekre! Csak nézz körbe, biztos, hogy találsz egy olyat, ami le tud kötni.

Ez lett volna az én listám, ez a 10 tipp közül szoktam válogatni, mikor úgy érzem, hogy nincs kedvem az ünnepekhez :). Egyetértesz, vagy tudnál még mit hozzátenni? 🙂

Sokszor megkaptam már ezt a kérdést, és úgy döntöttem, hogy most nagyjából megpróbálok az összes eddig felmerült kérdésre válaszolni. Sokra mai napig emlékszem, ne kérdezzétek, miért :D. A posztot nagyrészt Limonadee-val való beszélgetésünk inspirálta.

Ha azt mondom Finnország, mindenkinek nagy valószínűséggel a Mikulás, a rénszarvasok, és a sok ezer tó (ami valójában 188 ezer fölött jár!, és a legtökéletesebb oktatási rendszer jut eszébe. Aki még sosem járt kint, biztos úgy gondolja, hogy nagyon hideg van, nincs nyár, sötét van, depressziós mindenki. Megsúgom, senki sem depressziós, mindenki a saját maga életével van elfoglalva, emiatt más európai népnek tűnhetnek gorombának. 
10-11 éves lehettem, így ha emlékeim nem csalnak, akkoriban még nem tartottunk Európánál, nemhogy Skandináviánál, így igazán nem volt fogalmam ezekről, bár akkor is hittem a Mikulásban, így igencsak meglepődtem a nyelvükön. Az első, amit megtanultam, hogy az ipszilont ü-nek ejtik.

Sose gondoltam volna, hogy én valaha egyszer ilyen jellegű poszttal fogok jelentkezni, de most úgy éreztem, hogy muszáj. Friss élményem van, és egy dolgot azonnal leszögeztem magamnak: én nem fogok idáig jutni. Tőlem ez rendkívül szokatlan lesz, lehet, hogy az utolsó.

Azt az alcímet adnám neki, hogy figyelj magadra.

A történet tényleg friss, az elmúlt 48 órában zajlott le. Muszáj kiírnom magamról, mintegy tapasztalatként, meg motivációként, meg talán főleg tanulságként, miért érdemes jobban figyelnünk magunkra.

Na, elég, ennyi volt a hatásvadászatból.