05. TOP öt kiemelendő dolog a nyaradból
01. Megszabadultam a legnagyobb tehertől az életemben. Már csak a talpraállás és az újrakezdés ideje van hátra, és elkezdhetek élni.
02. Sokkal több erő van bennem, mint azt remélni tudtam. Bár nem mondom, sokszor álltam meg sírni és aggódni, mégis végigmentem azon az úton, ami előttem volt.
03. Lila lett a hajam. Pedig eredetileg nem is akartam festeni, de ez illik a stílusomhoz.
04. Káosz keletkezett a fejemben a TWDH körül. Rajtam volt a kell-muszáj-kötelező érzés, és így muszáj voltam szünetre tenni. Mostanában már kezd hiányozni, és reménykedem, hogy a 8. évad előtt utol tudom magam érni. De egy újranyitás lesz az elsődleges feladatom.
05. Találkoztam sok év után Hollyval, találkoztam Izával. Direkt hagytam a lánykáimat utoljára, mert ők voltak számomra a nyár fénypontjai.
04. Lista azokról a dolgokról, amik ma történtek veled, és hálás vagy értük.
03. Jelenlegi kedvenc divattrend(ek)
Ősszel előkapom a barna ruháimat, ez eddig sem változott. Viszont szeretnék beszerezni pár új holmit, de ezt egy másik posztban.
Mindig is imádtam a beanie-ket, a plaid-mintás cuccokat. A narancsszínt egyedül ebben az időszakban szeretem, különben máskor eszem ágában sincs a ruhatáramba csempészni. A bakancsokat főleg imádom, még akkor is, hogyha nem acélbetétes. Egy kis bokacsizma nagyon jó lenne. Imádom a nagy pulcsikat, a meleg, vöröses színeket. Két üvegcsényi bordós-vöröses lakkom is van, már alig várom, hogy végre felkenhessem őket.
Az a baj, hogy minden csak mi lenne, ha… kezdetű lenne, és azt nem akarom. Amíg nincs egy tipikus őszi outfitem, addig nehéz.
A mai naptól kezdve Thea fordításával és saját képekkel haladok a kihívással tovább!
02. Valami, amit mostanában értél el, és büszke vagy rá
Határozottságot öltöttem magamra, majd megírtam a motivációs levelemet, és elküldtem az életrajzommal együtt oda, ami az egyik legnagyobb álmom. Jövő héttől nézem a telefont, hátha, de nem élem bele magam. Fájna a pofára esés :(.
Mérlegként gyakran vagyok bizonytalan, gyakran gondolkodok el, melyik lenne a helyes. Ez gyakori hibám. Ma azonban felkötöttem a fehérneműmet, és léptem egyet. Kiléptem mondhatni a komfortzónámból. És most tényleg büszke vagyok magamra. Mégha nem is érek el vele eredményt, van rá esély, hogy bekerüljek. Ha meg nincs, legalább megpróbáltam, és nem emészt az végig, hogy meg se próbáltam.
Konkrétan tavaly áprilisban fejeztem be a legutolsó kihívást, így most, hogy őszinte legyek, úgy éreztem, szükségem van valamire, amivel a ti figyelmeteket is fenntartom, valamint én is előrukkolhatok valamivel. Konkrétan ezt a kihívást Pepe blogján láttam meg először, így kölcsönkértem. Harminc napig garantáltan látni fogjátok a bejegyzéseket :3.
Holnaptól már képeket is kapnak a bejegyzések, mert ez a színkombináció most nagyon elüt a blogomtól :D.
*UPDATED* Thea barátnőm vette a fáradtságot, hogy lefordítsa az angolul nem tudóknak a kihívás feladatait, valamint ősziesebb köntösbe öltöztette. Köszönöm még egyszer!
01. Célok szeptemberre:
» Felállítani a Bujo-t, és gyönyörűnek érezni.
» Beüzemelni az új telefonszámomat.
» Megpályázni azt a melót a Hammernél (szept 6. a határidő!!!)
» Amint elkezdenek sárgulni a levelek, őszi fotósorozatot csináltatni valakivel.
» Szerezni egy új farmert, és kidobálni az összeset.
» Nem csokit kapni névnapomra. Nem is babapiskótát, nem is kakaóscsigát. Mit kérek akkor? Fekete körömlakkot. Essence-t.
» Felkenni a hajam, ha már kaptam festéket.
Mint a legtöbb gamer, én is valamikor leültettem magam a játékok mellé. Ez úgy lehetett… 1998-ban, ha nem előbb. Ki ne ismerné a Duck Hunt és társait? Oh, meg volt nekem is. Igaz, ez még a sárga-kazettás korszak volt, amiben nagyon is jól ellettem volna, de aztán Papám kapott egy számítógépet, és bizony szépen lassan a család többi tagjának is kellett.
Az első játékaim még a hatalmas nagy Sims előtt olyan full angol játékok voltak, amik miatt elkezdtem tanulni az angolt. Az egyiknek nem jut most eszembe a neve, de képek alapján kellett kitalálni az angol nevét a tárgyaknak, így egész hamar elkezdtem az angolomat fejleszteni (voltam vagy nyolc éves). Aztán, jöttek a kalandosabbak.
Nem mindegyik játékot sorakoztattam fel, azért a 90-es években felnőni nekem egyet jelentett az igazi gyerekkorral, így mindent, amit most láttok különböző oldalakon, azt én mind fogtam, ettem, láttam, éreztem, gyűjtöttem.
Meg nem mondom már, mikor volt az, hogy én ezzel a játékkal találkoztam, de a története fogott meg. Van benne egy ijesztő jelenet is, így az 5. részt mindiiig utáltam újrajátszani, mert akkor még féltem a sétáló holtaktól. De mi ez akkor?
A Runaway-nek eszetekbe se jusson a folytatásait kipróbálni, nagyon rémesek. Egyedül az első az, ami kiemelkedik. Ennyit előljáróban. A Runawayt a spanyol Pendulo Studios készítette még 2001-ben. 2006-ban jelent meg a folytatása, a The Dream of the Turtle és 2009-ben a trilógia zárója, A Twist of Fate. Ebből egyedül az első rész az, ami annyira jó, hogy azt mindenkinek ismernie kell.
Az első részben Brian Basco éppen elhagyni készül New Yorkot, mert felvették a Berkeley-re. Egy könyvesbolt felé tart, hogy átvegyen egy könyvet, útban az egyetemre. Csakhogy útközben elüt egy menekülő lányt, aki szemtanúja volt egy maffiagyilkosságnak. Megmenti a lányt ugyan, de onnantól kezdve neki is menekülnie kell a bűnözők elől. Csakhogy nem csak a szemtanúság a játék apropója, amiért Gina menekül. Hat fejezetből áll a játék, ezért sorra mutatom be nektek. Nemrég újrajátszottam, mikor a kezembe akadt a háromrészes lemez magyar feliratozással.