Ami egyetlen egy dolognak jelent nagyon-nagyon rosszat: a The Walking Dead Hungarynak.

Akárhányszor felmegyek, hogy na, most nekiülök, és csinálok végre valamit, mert rengeteg modultervem van hozzá, és közel sem vagyok a végén, egyszerűen betöltés után nincs meg az a lendület, hogy be is lépjek. Hétfőnként még van kedvem hozzá, mikor az új rész van, de sok helyen olvastam, hogy a FTWD sose fog az apasorozat nyomába érni, nem egy nagy szám, és nem nézik annyian. Hiába rendelték be a harmadik évadját (aminek én örülök), egyszerűen úgy érzem, hogy sokan hasonlítják az alapsorozathoz, pedig csak el kell képzelni, hogy ez ugyanakkor van, mikor Rick felébredt a kómájából Atlantában. Igen, ugyanúgy lesznek nehezebb évadok, mert itt még én sem vagyok okos, mert ez nem a képregényt veszi alapul, hanem Kirkman okos fejének térképét, nem sejtem előre, mi lesz. Itt még nincs is akkora spoilerőrület, mint a TWD-nél, pedig követem annak is a spoileres lapját.

Bevallom, az évadzárónál majdnem 2000 személy kereste fel a lapot, ami egy hatalmas elismerés volt a lapnak, és volt pofám nem megköszönni. Ahogy azt sem tettem közzé, hogy én nyertem a designt Brielle versenyén, amit még mindig nem hiszek el. Biztonság kedvéért megint megnéztem, hátha rosszul olvastam, de nem, az én nevem van ott, és a the-walkingdead.gp. Még rögtön aznap egyeztettük a részleteket egyébként, és bármikor megkaphatom az új külsőt. Mindenképpen a szokott letisztult vonalban gondolkodjatok, mert a túl csiricsáré lapok még mindig nem az én kezem munkája :D.

Azért is írom ezt a bejegyzést, mert tanácstalan vagyok. Szó sincs arról, hogy abba akarom hagyni az oldalt, mert imádom az egész Walking Dead-érzést, amit ad a sorozat, a játékok stb., de nem visz rá a lélek, hogy heti egynél többször csináljam. Szoktam nézegetni más oldalakat ihletért, ötletért a témában, tényleg csodálatosak, de se brazilul, se spanyolul nem tudok :D, másrészt meg más munkáját én ellopni nem fogom. Még a google-ban is az első oldalon van a lap, ha rákerestek a sorozatra…

Szóval igen, a segítségeteket kérem, hogyan vehetném rá magam, hogy ne nyűgként tekintsek erre a már most legendás lapra, hanem egy olyan dologra, amit jó szerkeszteni. A rendszeresség a kulcs, ahogy Mido mondta nemrégibben, és vissza akarok térni ahhoz, mikor tényleg rendszeres bejegyzések voltak, napra pontosan, nem előre időzítve, meg ilyenek.

Azt én mindig is tudtam, hogy a gothic metal, mint műfaj, egy igazi kincsesbánya. Az Elvenkingnél megénekeltem, hogy kevesen vannak, akik elsőre elvarázsolnak mind zeneileg, mind hangilag. Erre most sikerült a német Crematorynak ugyanazt a szintet megütnie, mint anno nekik. Minden tökéletes. És ne akarjam megint feketére festeni azonnal a karmaimat miattuk.

És már értem, miért tekint az összes Lacrimasos rájuk úgy, mint én Ozzyra. Love at first hear!

Nekem is jókor jut eszembe blogot írni, de néha nem árt egy ilyen is xD. De úgy kb. ezer éve nem volt valami tartalmasabb bejegyzés tőlem, és itt volt már az ideje.

» Új design van, amiért millió puszi Efruse-nak, aki a csodálatos glamour-factory-t szerkeszti. Ha jól emlékszem, egyáltalán nem volt még full fehér designom, és nincs is jobb alkalom a húsvétnál és a 10. oldalszületésnap alkalmából valami tényleg új és letisztult designt készíteni. Remélem, ez már sokáig fent marad, már amennyit sikerült elérnem, hogy úgy nézzen ki, mint ahogy én akarom. És igen, Rob-mentes.

» Túléltem a húsvétot, már ami legalábbis húsvétnak számít. Mi sosem ünnepeltük a húsvétot, sosem volt egy akkora ünnep, mint egy születés- vagy névnap. Nem vagyunk keresztények, és az én Jesusom már hetekkel ezelőtt feltámadt (igen, Paul Monroe, és nem Rovia-.-).

» Közeledik a blog 10. születésnapja. Egész pontosan most lesz szombaton már 10 éve, hogy anno letettem ide a kis fenekem, és nekiálltam ezen az oldalon finnrock.gp néven szerkeszteni. Szinte el is felejtettem, hogy milyen designokat csináltam már akkor, de szerintem eme jeles alkalomból keresni fogok már egy összeállítást a korábbi designokból.

» HOLY MERLIN, NEGAN IS COMING! O.O Ezzel szerintem mindent elmondtam. A hideg kirázott (jó értelemben) JDM hangjától. Végül is, ha tudott a Good Wife-ban rózsaszín köntösben parádézni, ideje, hogy Lucille-t vegye már a kezébe ;DDD. De ha az AMC bejátssza, hogy nem mutatják meg, ki hal meg, és októberig várni kell… lehet, hogy egy időre likvidálom a TWD-t az életemből. Bár mit akarok, a forgatásokról ki fog derülni, ki halt meg. De bitch pls, ne Daryl :(.

» Találtam elvileg egy megoldást, miszerint úgy megy a Sims 3, mint az álom. Ezt tanúsítom, tényleg megy. Csak azt nem tudom, hogy menne-e úgy, ha amolyan mérföldkövekként haladnék vele. Például, most csak a Világ körül van fent, és ha végeztem a kiegészítő lényegével, akkor tenném fel csak a következőt. Még nem tudom. És a Sims 2-re is van már megoldás végre, hogy menjen úgy, hogy nem szórakozik velem a játék három belépés után, szóval most ilyen kicsi istencsászárkirálynő vagyok ^^. De mielőtt belelendülnék nagyon a Simsbe, bepótlom a hiányosságaimat blog terén, mert picit el vagyok maradva, plusz, fel akarom tenni az új dolgokat is, amiket már elterveztem egy ideje. Kint van a Vampire Legends 3, amit már ősz óta vártam, és muszáj belenézni *-* (élet nagy problémái, level Amy).

Mikor is írtam utoljára ilyen bejegyzést… Hell’s Bells, még múlt hónapban! De inkább megpróbálom kitisztítani a fejem, mert az elmúlt napokban már az SK bullet journalomban sem érem magam utol. Talán ha vázlatpontokban írom, menni fog. Random lesz, de hát a fejem is egy nagy, rendezetlen halmaz 😀 Hátha ezután már nem lesz.

• Vic ajánlott egy játékot, a Fran Bow-t. Egy aranyos kis horror point-ant-click, én meg azokat amúgy is szeretem. Azóta Hell’s Bells-ezek amúgy, mióta újra végigjátszottam a Dracula: Origint. Hogy az a vámpír milyen szexi dög, gatyaúristen! *-*
• A TLC elvette a kedvenc műsorom, a Nagy testalakítást. Már éppen kezdtem volna bánkódni, mikor Rosalya blogján észrevettem az ő tréningjét. Erre most pont szükségem van úgyis, mert bár mozgok esténként, sosem bírom végigcsinálni az egy órás intervallumot. Sőt, volt, hogy kétnapokat is kihagytam, mert fáradt voltam, vagy inkább a bemelegítés után ledőltem pihenni. Úgyhogy Rosalya, imádlak, köszönöm! ♥
• Újraélesztettem a metal-dayst, mert csak xD. Évek óta próbálom egy helyre ömleszteni az összes fordításom és a biográfiáimat, amiket a Lacrimas itteni mintájára írtam (just because I can). Mindig is volt egy olyan tervem, hogy kialakítok egy kis közösséget, ami a TWD-nél már sikerült, és nem adtam fel, hogy ez sikerülni fog a keményebb zenéket kedvelők között.
• Oldalt két új linkre lehettek figyelmesek. Az egyik, a Vampire Empire konkrétan az én vámpírvilágommal fog majd foglalkozni, és már vannak terveim vele. Még gondolkodok, hogy legyen, mert most egyszerre három könyvön is dolgozok, és olyan rossz, hogy csak 1-2 ember ismeri őket, pedig nagyszerű karakterek. A másik pedig nem meglepő, de a Fekete Tőr Testvériséghez köthető. A design még mindig nem tökéletes, ezért van lelakatolva… de talán hétvégén megnyitok, nem tudom.
• Apropó saját történetek, megfordult a fejemben, hogy talán lehetne olyat csinálni, hogy megosztok itt részleteket az alkotásaimból, és majd ti eldöntitek, melyikre vagytok kíváncsiak. Ez még csak egy terv, majd meglátom, lenne-e rá igény. Több ismerősöm szerint én vagyok a hülye, hogy meg sem próbálom, de van bennem egy félsz, hogy valaki ellopja az írásaimat, aztán eladja, mint a sajátját, aztán bizonyítsam be, hogy az az enyém… mondjuk öcsém is ettől tart, szóval ez nem csak az én hülyeségem. De ott van az az oldal is, hogy ki lopna el egy történetet, mert ha tetszik neki, vissza fog járni egy újabb részért.
• Van esélyem visszaszerezni a könyveimet, már csak nekem kell egy olyan ideális idő, hogy ezt nyélbe is üthessem. Nem vagyok hajlandó 10 ezret fizetni az egyik elvesztett példányért (antikvár áron!), miközben csak egy alkalmas időpontra van szükség… és nem most akarok a szabadságomhoz nyúlni.
• Megfogadtam, hogy addig nem Simsezek, míg valamennyi hidden object nincs kijátszva a gépemen. És ez a szám úgy 60+nál jár, mert gyakran az egész sorozatot leszedem, csakhogy később ne keressem. Főleg most, hogy láttam, kint a Mystery Trackers 10… és egy csomónak már a következő része bétaverziós. Miért nem áll egy nap 48 órából? >.<
• Elkezdtem kialakítani a blog könyves részlegét. Egyelőre csak azokat teszem ki, amik érdekelnek, de még nem sok akadt a kezembe. Még mindig mérlegelek, hogy vagy jól érzem magam a nyáron, vagy most olvasok egyet… illetve, tizenegyet… x]
• Az Amy Loves Metal sorozat nem állt meg, csak lusta vagyok képeket keresni az előadókhoz. Listát írtam, hogy kinek mikor kellene jönnie, csak a képeket kellene megtalálni xD. A Polyvore-ral is elcsúsztam, meg olyan is akadt, hogy nem tettem fel még aznap. Amanda’s first world problems. Ez van, igyatok sprite-ot.

Ezer éve nem írtam már semmit, aminek megvan a maga oka. Javarészt mire hazaérek, már fáradt vagyok, és hétvégén nem nagyon van kedvem előre megírni bejegyzéseket 😀 Így is lógok magamnak két Polyvore-ral, mivel az utóbbi időben elég sok új dalt hallgattam, ami eléggé megmozgatta a fantáziámat. Szeretek néha klipeket szerkeszteni a fejemben, és gyakran látom a női főszereplőt egy ruhában. Lehet, hogy az elkövetkezendő hónapokban majd ez lesz a mottó, nem az, hogy én mit hordanék 😀 Mert az egy naaagyon hosszú wishlist lenne. De lehet, hogy lesz majd Wishlist Polyvore is, még nem tudom, ez a jövő zenéje.

A másik oka azonban az, hogy megint elkezdtem egy nagy volumenű világgal foglalkozó lapot. Illetve kettőt is, mert hát miért is ne? 😀 Nem én lennék. Egyelőre így esténként töltöm fel őket tartalommal, aztán majd, ha már úgy vélem, hogy nagyvilág elé tárhatóak, megnyitom őket. Az egyikhez köt egy megérzés, és remélem be fog jönni. Az egészséges versenyszellem meg hajt, hogy nehogy megelőzzenek :D.

Nemrég felfedeztem egy tök olcsó boltot innen nem messze (a környék tele van amúgy xD), és pár dolgot kinéztem, hogy azt majd nemsokára hazaköltöztetem magamhoz. Anyától megkaptam az egyik szekrényét, és most hirtelen lett egy csomó helyem, szóval átrendezgettem a cuccaimat egyik helyről a másikra. Rég volt már változtatás, és szemet gyönyörködtető változást akarok :D. Pár nagyon helyes kis kosárkát fedeztem fel abban az új boltban, amiket én elkönyveltem majd ékszer, hajpánt és hajgumitartónak. Ha tényleg mindent tök szépen el akarnék rendezni, akkor legalább öt darabot kellene tennem, mert én egy ilyen kis sunyi rendmániás vagyok, kérem szépen… csak most teszek félre pénzt, mert hát a Rockmaraton az valami istentelenül jó felhozatalt dobott eddig az Amarth-tal, a Sonatával, az Epicával. A Fezenre meg maximum csak a Powerwolfra mennék le, mert bár imádom a Withint, ha nem egy napra teszik, és csak az egyik fesztiválon tudok ott lenni, akkor értelemszerűen arra megyek, ahol több kedvencem is lesz. Bár egy Lacrimas az összes fesztivált leverné, de ezt azt hiszem, mondanom se kell 😀

De egyszer szeretnék olyan bandák koncertjére is eljutni, akikre még sosem tudtam eljutni. A német Lord of the Lost jelenleg az, akiket m u s z á j látnom. Ők még tényleg sosem voltak nálunk, pedig már négy lemezük is megjelent… de a remény hal meg utoljára. Úgyis mind az öt az ismerősöm (xD just because I can), aztán elég hamar értesülnék. Igazán beugorhatnának egy orosz turné előtt, komolyan. Addigra még vékonyabb leszek, mint most vagyok :3.

Mostanában úgy, ahogy sikerült feldolgoznom a nagy legendák távozását. Tudtam, hogy a hőseim 20-30 éven belül eltávoznak közülünk, de arra nem mertem gondolni, hogy ez ilyen hamar elkezdődik. Komolyan féltem a nagy öregeket, akik már elmúltak 60 évesek.

Tavaly úgy zárult az év, hogy meghalt Lemmy, a Motörhead ikonja. Még mindig nem tudom elhinni, hogy pár nappal a 70. születésnapja után elvitte az a kurva rák. A temetését nemrég online közvetítette a YouTube, és ahogy néztem, próbáltam elhinni, hogy ez az egész nem lehet valóságos. És innen is támogatom, hogy a whisky kóla mától egy Lemmy legyen, sőt, legyen Lemmium is abban a nyamvadt periódusos rendszerben!

Még bent is hallottam a hírt, mikor ma meg David Bowie távozott (szintén rákban), bár az ő munkássága nem volt rám akkora hatással, mint Lemmy és a Motörhead. Egyszerűen sokkos voltam egész nap, mert nem hittem el. Ugyanígy éreztem aznap, mikor Peter Steele távozott közülünk, lassan hat évvel ezelőtt.

Tudom, hogy ez az élet velejárója, hogy egyszer mindenki elmegy, de úúúgy nem akartam, hogy ezek az idők mostanában kezdődjenek el. Az emberek többségét megrendíti a halál, még akkor is, ha egy olyanról van szó, akit nem is ismert, de mégis nevet szerzett magának a köztudatban.

De evezzünk kicsivel vidámabb vizekre: ma van öcsém születésnapja, és megleptem egy SK bögrés sütivel, ami inkább volt egy minitorta a tiszteletére. Sajnos csak hétvégén fogjuk tudni rendesen megtartani a munkáink miatt, de az legalább majd nagyot fog szólni :D. A sütijébe poénból tettem egy gyufát, és az arca leírhatatlan volt XD. Szerintem ez már trend, hogy megvicceljük mindig :D.