Főoldal Amy Regények Carrd Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2017/03/10
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blog

Megint késni fogok egy-két napot az enapi HOG Reviews-szal, így türelmetleket kérem, mindkettőnek már csak a bónusza van hátra. Azonban vannak dolgok, amikről írnom kell megint.

Egyrészt, amilyen stresszes helyzetbe kerültem megint, teljesen elment a munkakedvem. Oké, ne rinyáljak, éjszakára baromi jó pénzt kapok még úgy, hogy négy órás vagyok. Egyszerűen most lehet, hogy csak a stressz miatt vagyok így, de tényleg nincs sok kedvem. Oké, négy óra hamar elmegy, nem vagyok egyedül, még taxival haza is hoznak este, de na. Komoly dolgok vannak. És a fenti kép nagyon is jól prezentálja, hogy mit csinálnék legszívesebben. Aludnék, amíg nincs megoldás.

Bár nem vagyunk már régóta a régi lakhelyünkön, mégis tudom, hogy nemsokára másé lesz. Nagyapám öröksége, amit egy 30-40 éven belül én örököltem volna, elszáll. Ez az, ami miatt picit ideges, és stresszes is vagyok. Jó, alapból keresünk albérletet megint, mert kiderült, hogy itt sem maradhatunk, de azért na. Most már így, a moratórium vége felé már teljesen felesleges visszamenni oda, míg összeszedjük magunkat. Nem tudom, ezt más hogy csinálja, de egy költözés baromi kimerítő, és még igazából fel se ébredtem az előzőből. Hátha most nem kapok ki egy taperolós bácsit…
Alapjáraton pozitív ember vagyok, akit néha sikerrel befolyásol a negatív környezet. Jelenleg úgy érzem, hogy ennek a hullámvölgynek a végén járok, és ott az a sok jó dolog, amiről eddig csak álmodtam. Már csak egy kicsit kell szorosabbra fognom a bőrszíjat, és kezdhetek élni. Végre.

Plusz, egy igencsak lényeges dologra jöttem rá, főleg amióta jobban érdekel a testmozgás. Nagyon kevés a fehérjém. Ezt a háziorvosom mondta nekem. Mivel nem eszem tojást, és a hús is ritka nálunk, a krumplin kívül nincs havi egyszer több zöldség, így gyakorilatilag alig van miből beszerezni. Öcsém fitneszes életmódját elvből kerülöm, pedig ő fehérjeporon él már két hete. És jelentősen kopaszodik is azóta a homlokánál, mert rengeteg a fehérjéje, de nem hallgat rám.

Tegnap még voltam a háziorvosunknál is, lekísértem anyukámat. De sajnos nem kerülhettem el, hogy bemenjek, így viszonylag hamar, másfél órányi várakozás után két legyet ütött egy csapásra. Megvizsgált, megdicsért, hogy fogytam, és rákérdezett, hogy ez hogy sikerült. Akkor mondta, hogy ez nagyon jó, de még többet kell mozognom (lógó bőr miatt), és még több fehérjét bevinnem, mert nem lesz ennek jó vége. Azt is helyeselte, hogy jól csinálom a napi két liter vízfogyasztást. Az üzemorvosi vérvételi leletem is bemutattam (mert Amcinak mindig minden a táskájában van, ugye), és felhívta a figyelmemet a vashiányra, így kaptam rá receptet is. De jó… most nem engedhetem meg magamnak a drága gyógyszereket. Maximum, tényleg többször eszek spenótos tésztát, jó sok fokhagymával.

Mire leírtam, hogy nincs kedvem dolgozni, igazából meg is jött. Luxuscsaj leszek, taxival fogok hazajönni :DDD. Csak hát éjszaka…

2017/02/25
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blog

Úgy döntöttem, vissza fognak térni a blogbejegyzések. Kicsit én is soknak tartottam, hogy majdnem mindegyik napra van egy rovatom, mint egy rendes magazinnak. Oké, kellenek ilyenek is, de nem ennyire. Idővel lehet, hogy a többi rovat is külön modult kap, de még alszok rá egyet.

Most azonban szeretnék megosztani veletek egy történetet, ami a héten történt velem. Ehhez szeretnék demonstratív jelleggel egy képet megosztani, hogy értsétek a bajomat.

A képnek azt a címet adnám, hogy A félrevágott terv. Valami olyasmit akartam, mint az 1-es. Egy vagány, dögös sérót, ami illik is az én girly metalhead stílusomhoz. Színileg másképp mondjuk, de kezdem úgy érezni, hogy lemondhatok róla.

Hó elején megvalósult a 2-es, csak egy 2-3 ujjnyi hosszal rövidebben. Az teljesen jó volt, elfogadtam, és sokkal ritkábban volt felfogva a hajam, mint a rendbentartás előttről. Szerettem is egy kicsit, és tényleg kezdtem úgy érezni, hogy simán kinézek olyan 25-nek vele. Nem is kellett nagyon sütögetni se, formázni se, reggel átfésültem, és mehettem is a dolgomra. Félfrufrusra vágattam, hogy azért valami formája mégis legyen, mert nekem személy szerint kerekíti a frufru a fejem, és így is gömbnek látom. Erről nem tudtok lebeszélni.

Tegnap érlelődött bennem hajmosás után, hogy be kellene fejezni az egész fazonra igazítást, és megszabadulni szegény töredezett hajvégeimtől. Mindig is azok voltak, csak balzsammal kordában tartottam, és sokkal később kezdett el látszódni, hogy bajok vannak. Ma délelőtt kicsit félve megkértem Anyukámat, hogy akkor fejezzük be a nagy műveletet.

És jól sejtik azok, akik arra gondoltak, hogy a 3-ast kaptam végeredménynek. Ez egyáltalán nem long bob, hanem medium bob. Ami egyáltalán nem ugyanaz. Mondjuk, akkor sem volt gyanús, hogy baj van, mikor nem éreztem a hajam a vállamnál, csak mikor kimentem a seprűért, hogy felsöpörjek. Ott ért a nagy meglepetés.
Ahogy megláttam magam a tükörben, két dolog futott át az agyamon: a) ez tiszta Robos b) nem ezt kértem. Mikor elmondtam Anyukámnak, hogy mi a gond, akkor kicsit vitatkoztunk, hogy de én ezt kértem, és soha többet nem fogja a hajam levágni. Igen, mutatta, meddig fog érni, de már hó elején leszögeztem, hogy legalább a vállamig érjen le. Még ötödikes voltam általánosban, mikor szinte katonásan rövid lett a hajam (pedig előtte jól leért a derekamig!), és ahogy kaptam hideget-meleget a suliban érte, megfogadtam, bármikor is vágassam a hajam, sosem lehet rövidebb, mint a vállvonalam. Ehhez képest, frankón úgy érzem, hogy becsaptam magam.

Semmiképpen sem anyukámat hibáztatom, mert ő csak azt csinálta, amit én kértem. Igen, levágta, igen, bob fazonra, még akkor is, ha ezek után soha többet nem lesz ilyen fazonú a hajam. Frufrum nincs, különben pár hónap múlva meg azon sírnék, hogy állandóan a szemembe lóg, és emósnak néznek. Mondjuk most majd pár hónapig az lesz a sláger, hogy leszbikus vagyok, mert rövid a hajam…

Fürdés alatt kisírtam magam, hogy ronda vagyok, mert egyáltalán nem tetszett a kapott végeredmény. Hiába mostam meg, a jóval lecsökkent hajmennyiségem miatt (extra vastag hajam van, ennél dúsabb már tényleg azoknak van, akiknek göndör vagy afros haja van) letapadt a fejemre, és ahogy megtöröltem törülközővel, ugyanis hullámosodott, és kunkorodott a vége, ami rendkívül bosszantotta a nyakam. Amint kicsit megszáradt (mert lusta vagyok hajat szárítani, tehehe), sikerült egy mini lófarokba fognom, és sapkát húztam a fejemre. Utána rögtön keresni is kezdtem egy megoldást, hogyan gyorsíthatnám meg a növekedést, mivel ez a séró normális ütemben úgy nyár végére lesz tökéletes, nekem meg addig emberek közé kell mennem, és szeretném elkerülni a nemi beállítottságomra irányuló kérdéseket. Eddig sem volt sok önbizalmam, ezek után meg tényleg kevesebb van.

Rengeteg módszert találtam, de idáig tapasztalatból tudom, hogy a ricinus tényleg működik. Korábban a fejbőrömre használtam, hogy ne legyen száraz, és akkor tényleg azt vettem észre, hogy egy pár hét után 2-3 centivel hosszabb volt a hajam, pedig akkor még nem érdekelt a fazonja. Erről mindenképpen lesz még bejegyzés, mert gondolom, sokan vannak köztetek, akik próbálkoznak hajnövesztéssel.

Szóval, igen, szorítsatok, hogy visszakaphassam a loknijaimat, mert nagyon hiányoznak. ; – ;

2017/02/08
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blog

De úgy kb. engem ez a dolog hidegen hagy. Lehet, hogy ez egy unpopular post lesz, de én úgy vagyok vele, hogy nekem ez az ünnep abszolút a pénzről szól. Az év többi napján nem szerethetem ugyanúgy a páromat? 

Mondjuk én csak ne beszéljek, tudom :D. Viszont Dienah oldalán láttam egy bejegyzést, és mivel engem főleg a szingli oldala érint, ezért az ő kérdéseire úgy éreztem, hogy válaszolnom kell. Eddig nem is írtam igazából erről a témáról, mert eddig nem volt miről. Dolgozok rajta, de ez még a jövő zenéje.

Pasiideál? Avagy a téma ami sosem megy ki a divatból 😉
Pasiideálomról már számtalanszor beszéltem, de mivel ez most aktuális, így leírom megint. Imádom az olasz beütésű pasikat. Hosszú haj alapkövetelmény, és mivel mostanában szakáll-párti vagyok, így az is belefér. Tetkók is, piercing is. Kb. mint a fejlécemen levő delikvens, és Babyboy is egy ilyesmi istenfajzat, de nem, a két személy nem ugyanaz, csak hasonlítanak. Saddest story of my life.

Hogyan képzeled el a tökéletes Valentin-napot? Amit szeretnél átélni, vagy amit a párodnak csinálnál?
Az részemről nagyon romantikus lenne, ha hazaérnék egy hosszú nap után, és ott várna egy pezsgővel, vacsorával, lufikkal, rózsacsokorral, szirmokkal a földön. Valami romantikusabb, lassúbb metal dal szólna (mert létezik ilyen!!! >.<), és arra lassúznánk. Neki biztos valami olyasmit adnék, amit én készítettem, és tudom, hogy fontos neki. Közösen átéltük. Például egy kollázs.

Ajándékötletek, saját vagy gyűjtött.
Nézelődtem képeket, de igazából lővésem sincs. A dezodor-csomag olyan cikinek tűnik. Én még mindig ott vagyok, hogy legyen saját egy szinten. Abba tudom, hogy a szívem-lelkem bele van adva.

Kézzel készített dolgok vs. Boltban megvehető boldogság
Most megfogtál :D. Is-is. Magamról tudom, hogy a kézügyességem a Photoshopban jobb, mint élőben, ezért a felét megvenném, és akkor lenne saját készítésű. Tudom, csalás, de nem tudok szépen rajzolni :D.

Neked milyen érzés egyedül tölteni ezt a napot?
Ugyanolyan nap, mint a többi. De amióta Babyboy az életem része, azóta egy szinten szomorú. Eddig nem volt ez ilyen jelentős, de nem kell sajnálni 😀 Eddig is jól elvoltam pasi nélkül, most is elleszek, csak azért tényleg jó lenne megtapasztalni, hogy milyen nap ez. Tudom, újdonság varázsa. Még jó, hogy csak egy napig tart :D.

A szerinted legőrültebb Valentin-napi dolgok/trendek.
Esküvőket mondanám ide, mert szerintem sablonos. Oké, gyönyörű dolog, mint az eljegyzés, de tömegprogramnak tűnik. Főleg, mikor láttam ismerőseim körében az eljegyzéseket Valentin-napkor. Gyerekek, más nap is létezik a naptárban :D.

Az örökös kérdés: Mit érdemes ajándékozni egy pasinak?
Ami fontos neki. Ami rád emlékezteti. Nem azt mondom, hogy adj egy fényképet, vagy egy plüssállatot. A személyes dolgok szerintem nagyon sokat számítanak.

Mikor kapott helyet a szívetekben ez az ünnep?
Már felsős koromban fontos volt, mert az én időmben a 14 év alattiak még nem olyanok voltak, mint a maiak, és nekik még az első csók volt a jelentős, nem az első szex és társai, ugye. 

Kisiskolás Valentin-napi sztorik.
Mindig volt suliban Titkos Valentin, és ilyenkor folyamatosan kaptak a lány osztálytársaim leveleket. Én persze, nem. Egy szinten akkor zavart, de aztán megtanultam figyelmen kívül hagyni. Meg hülyeség volt általánosban ilyeneket csinálni.

Néhány kínos szerelmi vallomás, vagyis próbálkozás.
Nincs ilyenem szerencsére.

Kaptál valaha szerelmes levelet?
Egyszer igen, még mikor chat.hu-val beszélgettem egy taggal. Nem tudom, mi állt már benne, én csak magam adtam már akkor is online, ahogy a mai napig is.

Írtál valaha szerelmes levelet?
Igen, egyszer, de sosem fejeztem be.

Ezt pedig muszáj így zárszóként betennem. Én csak ezért várom a jövő hetet, de azt nagyon:

2017/02/01
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blog

Azt hiszem, ilyet még nem csináltam. A teljesség igénye nélkül, össze-vissza, ahogy eszembe jut. Megpróbálok valami újat írni, hátha :D.

01. Évekig utáltam a spenótot, de kezdek megbarátkozni az ízével. Feltéve, ha nem önmagában kell megennem.
02. Van egy nagyon halvány, gombostűfej nagyságú kis barna folt a bal mutatóujjam alatt, amit úgy szereztem, hogy egyszer nekivertem a kezem a falnak. Először vérzett, utána meg csak lekentem körömvirággal. Nem hiszem, hogy el fog valaha múlni, lassan egy éve van rajtam.
03. Ezer éve nem voltam strandon, de most, hogy kezd olyan alakom lenni, amilyet megálmodtam, ez idén nyáron változhat.
04. Legutóbb belehallgattam egy olyan zenekar zenéjébe, ami totál kívül áll az én ízlésvilágomtól, de egyetlen szó jutott eszembe, amint az első dalba belehallgattam: New Orleans! Csak lessetek be ide 😀 Amúgy is imádom azt a fajta hangulatot, amit az a hely ad. Aki meg rájön, hol hallotta ezt a hangot, annak adok valami meglepit.
05. Most már bárhova is megyek, kötelezően van nálam szemceruza, korrektor és ajakír.
06. Amióta öcsém fitneszedzőnek tanul, még inkább látom, hogy mekkora jelentőséggel jár ez az életmódváltás, viszont baromira nem a mi családunkba való. Eddig sem voltam jó véleménnyel róla, öcsémnek hála most már végképp nem.
07. Képes vagyok mogyorókrémes kenyeret reszelt sajttal és fahéjjal enni. Majd karácsonykor csinálok egy Christmas Editiont.
08. Facebookon inkább a Diggy’s Adventure-rel játszom, mert abban legalább van valami eredményem. A Candy Crush-t heti egyszer űzöm.
09. Az a célom, hogy év végére elérek Diggyben Atlantiszba.
10. Legalább idén karácsonykor szeretnék kijutni egy vásárra, az mindegy, melyikre.

Tovább olvasom »

2017/01/16
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blog

Jó ideje nem írtam, de ennek meg is van az oka, de az annyira jelentéktelen, hogy felesleges is mondanom. Igazából utánajártam, mi a helyzet a melóhelyemmel, és tényleg leépítés van. Ki nem találjátok, melyik csapatban vagyok… igen, abban. Még a héten, aztán megint kezdődik az egész elölről. Juhé. De inkább menjünk valamivel vidámabb vizekre, mert nincs kedvem ezen siránkozni. Nem is tudnék :D. Igazából boldog vagyok.

Szerdán veszem át a nyereményem, úgyhogy majd vigyáznom kell, hogy a megbeszélt időpontra oda is menjek, mert magamat ismervén alvás lesz… de legalább lesz miről fotóznom ^^.

Amúgy is akartam majd hó végén egy nagyobb képcsokrot megmutatni nektek, hogy néz ki a BuJo-m. Igaz, az elején még tényleg látszik, hogy próbálgattam a szárnyaim, de legalább tudom, mit akarok ebben az évben benne látni :D. Majd a többit is szépen lassan, egyelőre erre a félévre vagyok felkészülve.

Visszatérve egyébként a címre: két napja visszatérő álmom, hogy ott vagyok megkötözve a Szentélyben, felettem egy spotlámpa, és arra várok, hogy belépjen ez az isten szadista állat. De csak a fütyülését hallom, és nem jön! >.< A többit nem tudom, de szerintem egy baromi jó kis TWD-novellát tudnék belőle kerekíteni :D. Közkívánatra megírom, ha már elmaradt Sirius szülinapi novellája… talán Negané megszületik XD.

Amúgy kipróbáltam az új testápolómat. Nekem nagyon ízlik, és elég keveset pumpálni belőle, mert nagyon jól fed abban a pár pöttyben. Garantáltan mindig vásárlós lesz ^^. A többi is bevált, szóval nincs panaszom. Még a lakk is, bár az már nem tudom, hányadik lila lakkom. Gondolom, a 15., ha nem kevesebb XD. Már ki számolja *legyint*.

Egyébként, nagyon boldog vagyok, hogy egyre közeledem az álomsúlyomhoz. Ahogy nézem magam a tükörben, tényleg eszméletlen a változás, pedig igazából nem is tettem érte annyira mindent. Szerencsére örököltem anyu alakját, és már most látszik. Azon lepődtem meg a legjobban, hogy az orrom – amit eddig nagyon utáltam, mert eszméletlen szélesnek találtam – nem látszik olyan nagynak, hogy elgondolkozzak egy műtéten.

Még tegnap rászabadultam a Sims Resource-re, és lepakoltam két kedvenc készítőmet. Majd szerintem szombatra most már tényleg megcsinálom, hogy néz ki imoger háza a 2-ben, de úgy fullosan berendezve, az én egyik kedvenc családommal. Mert úgy szerintem több értelme van. Azt a házat eddig mindig olyan 70%-ban berendeztem, de aztán meguntam, mert igazából sosem volt egy nagycsaládé. És a képeken is látszik, hogy oda egy nagycsaládnak kell költöznie. Nekem az meg menni fog, úgyis van rá hackem :D.

Most egyelőre várom a szerdát, aztán a többit meg meglátjuk ^^.

2017/01/06
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blog IKEA Wantlist

Két napja van egy visszatérő álmom. Ez nálam gyakori, de az többnyire olyan, amit fanficekben vagy Areh-éknél hasznosítok, ez azonban más. Konkrétan a kezemben tartom a saját lakásom kulcsát, és nem hiszem el, hogy ilyen létezik.

A mai viszonylatokban ez a világ leglehetetlenebb kihívása, főleg hazánkban. Vagy felveszel hitelt, és utána évekig törlesztesz, amibe majd’ bele fogsz gebedni, vagy baromi olcsón megúszod, és baromi jól kijössz belőle. Az igaz, hogy az árveréseken viszonylag olcsón lehet komplett lakásokhoz jutni, így gyakorlatilag nem lehetetlen a tervem, de még nem köteleződtem el a gondolat mellett.

Nem mondom, hogy ez nem jöhet össze az év valamelyik hónapján, de még ha költözés nem is, lakásfelújítás címszóval az összes bútoromat le akarom cserélni. Órákig tudnék panaszkodni, minek mi a baja, de a lényeg az, hogy nem árt egy kis vérfrissítés. Már vannak terveim, miket szeretnék, így el is kezdeném. Utólag vicces, hogy átnézve a legdrágábbtól mentem lefelé a legolcsóbbig.

LEIRVIK Ágykeret
Bolti ára: 56.980 Ft

Mondjatok nagyzolónak, de ez az ágykeret, amibe egyszerűen beleszerettem. Minden álmom egy valódi ágy, nem rekamé, nem kanapé, nem fotelágy. Rendes ágy. Egész életemben nem aludtam saját ágyban, így csak hotelekben élvezhettem azt a „luxust”.
Plusz, ehhez még új ágyneműkre és lepedőkre is szükségem lesz. Valahogy úgy érzem, hogyha ez meglesz, akkor nem csak kényelmesen fogok tudni aludni, de több motivációt fogok kapni ahhoz, hogy az életem is úgy alakítsam, ahogy akarom.


DOMBÅS Gardrób
Bolti ára: 24.990 Ft (+1)

Az egyik használt IKEA-bútoros csoportban láttam, hogy valaki eladni akart egy ilyet, és ahogy nézegettem a képeit, felkapcsolódott bennem egy kis körte: ez kell nekem. Kétszer. Ugyanis a mai napig, mióta csak girly metalhead vagyok, külön pakolom a fekete és a színes ruháimat, és nem meglepően, az előbbiből több van. De nemsokára úgyis lecserélem az egészet. Igaz, hogy csak 4 polca van a jobb oldalon, és nem tetszenek a kilincsei, de ezen lehet változtatni. Még több polcot is szeretnék bele, legalább még 2-öt, hogy átláthatóbb legyen minden.


UNG DRILL Tükör
Ausztriában 29,99 € (nagyjából 9200 Ft)

A vágyálmom. A szerelmem. Azt hiszem, 2015-ben még tavasszal láttam az örsi üzletben, de utána egyszerűen eltűnt, később a weboldalról is. Poénból néztem fel az osztrák weblapra, és mikor megláttam, hogy ott van, felcsillant a szemem. Ez a keret szerepel nálam Simsben is, egyébként. Ez egyszerre erős, de ugyanakkor a finom vonalainak hála nőies is. Nem mondom, hogy elsők között veszem meg, de ez az első tíz között lesz, ami majd beköltözik. Remélem, még idén. Még ha szomszédból is kell behozhatnom.


GODMORGON doboz
Bolti ár: 4.490 Ft

Rájöttem, hogy feleslegesen veszek sminktermékeket, amiket javarészt bedobálok egy dobozba. Az olyan snassz, hogy néha azt se találom meg, amit keresek benne. Karácsonyra kaptam egy átlátszó dobozt, mint a régi filmek sminktáskája, és annyi hasznom volt belőle, hogy oda pakoltam a körömlakkjaimat. De ebben az a rossz, hogy az is benne van, amit nem a körmömre használok, hanem dekorációs célokra (szeretlek, allergia). Ebbe tökéletesen el tudom képzelni a többi cuccot, amit használok.


GODMORGON tetős doboz, 5 darabos
Bolti ár: 3.990 Ft

Nem tudom, miért olcsóbb ez a csomag, de ahogy megláttam, szinte már egyből elkezdett járni az agyam, hogyan rendszerezem a fürdőszobai kellékeimet. De persze, nem lenne szem előtt, mert mindenáron fiókos szekrényt rakatnék, de még mindig nem találtam meg azt, amit el tudnék képzelni. Nézegetem azért az IKEA honlapját, hátha szembe jön az „álom”. Plusz ugye, a rengeteg felújítás is… de az majd egy másik posztban lesz. Előbb rakom össze Simsben az elképzelésem, mint a valóságban :DDD.

Ennyi lett volna az első rész, de ez az egész 1%-a, amit mindenképpen idén akarok szerezni. Úgy három hónap alatt meg is tudnám venni mindet, hacsak nem találom meg őket használtan, lényegesebben olcsóbban. A képeket az IKEA oldaláról mentettem le.

2017/01/01
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Blog

Frissen mosott fejjel, kb. indulásra készen állok az előttem álló már csak 364 napra. Igazából nagy terveim nincsenek, de mégis, vannak dolgok az én kicsi szívemnek, amiket nem ártana most már végre elérni. Konkrétan kívánni is elfelejtettem éjfélkor, mert éppen a macskámat szedtem elő az asztal alól. De azért vannak terveim a bloggal, mint mindig, és talán meg is fogom valósítani őket, de ez persze csak a jövő zenéje.

Jobb is, hogyha vázlatpontokba szedem, mert így biiiztos, hogy meglesz minden, amit akartam.

» Talpraállni 2016 káoszából. Ez azért olyan fontos, mert eszméletlen szar volt az albérlet, ahonnan voltunk, és feleslegesen dobáltuk ki a súlyos forintokat érte. Magamon úgy érzem, hogy rengeteget változtam, bár ezt csak akkor fogom észrevenni, hogyha ne adja Merlin, új munkahelyet kell keresnem. Azt is tudom, hogy rengeteg tapasztalatom is van a különböző próbanapoknak köszönhetően, és így azért egy kicsit nyitottabb szemmel tudok tájékozódni a világot illetően. Ami mondjuk így közeledvén a harmadik x-hez nem feltétlen jelent hátrányt.

» Eltűntetni a lógó bőrt a testemről. A fogyásnak ugyan örültem, de sajnos nem edzéstől fogytam, mint ahogy azt olyan gyönyörűen elterveztem tavaly is, hanem bizony attól, hogy sokszor nem a megfelelő ételeket ettem. Pontosítok, volt, hogy nem ettem. Ez simán visszaszaladhat, ha nem figyelek magamra, és azt baromira nem szeretném. Megvannak a módszereim, de konzultálni fogok öcsémmel, hogy mit javasol, mert most már csak kimondottan négy terület van, ami zavar: felkarok, alhas, combok és popsi. Ebből kettőre már tudom a megoldást, a másik kettőre meg van egy jövőbeli szakértőm. A vízfogyasztásommal úgy, ahogy nincs probléma, bár néha még így is elfelejtem, hogy amúgy van nálam vizesüveg.

» Utolérni magam mindkét oldalamon. A TWDH-n eszméletlen nagy hátrányom van, és nem akarok poént lelőni, hogy megnézem a központi forrásoldalamon, mi történt mondjuk az új epizódban, mert eddig minden részt végigjátszottam, a képregényeket is rendre olvasom. Az epizódokat már láttam (nagybetűvel: ♥ NEGAN ♥), és már elkezdtem összerakni az adatlapokat is. A beosztásom még nincs meg, de még ifjú az éjszaka.

» Végre elkezdeni kialakítani a kétoldalú ruhatáramat. Ugyanúgy odavagyok egy csinos maxiruháért, mint egy acélbetétes bakancsért, és a kettő együtt még jól is mutatna, ha színben összepasszolnának… jelenleg egy nagy ömlesztett káosz van a szekrényemben, szín szerint pakolva (mert én ilyen kis precíz vagyok). De a metalhead életérzést nem lehet simán csak fekete ruhákban megoldani… és egy kicsit nem ártana a vérfrissítés sem. De akkor szigorúan anyám nélkül megyek, mert szerinte ki kell nőni a vágtázó halottkém korszakom. Lassan 14 éve ezt a családot képviselem, nem hiszem, hogy ebből valaha is kitérnék. Különben én vagyok a Hittérítő.

» Minden nap írni egy kis boldogságot. Nemrég találtam egy könyves oldalon, hogy lehetne Memory Jart csinálni. Ezt jelenleg úgy, hogy minden nap felírok valamit egy kis lapra, és majd egy év múlva ilyenkor kibontom a cetliket, és megnézem, mitől voltam 2017-ben boldog. Az elsőt majd lefekvés előtt megcsinálom.

» Beszerezni a 2017-es bullet journalomat. Eredetileg IKEA-ból akartam, de ahogy megnéztem a kínálatot, valahogy nem volt olyan, amibe el tudnám képzelni. Úgyhogy, körbe kell néznem a helyi Tesco papírrészlegén, mert elég szép számmal vannak jó dolgok. Nekem meg nem gond a sima sem, mert be lehet vonalazni. Úgyis remekül néz majd ki, ahogy én csinálom, kötöttségek nélkül.