Hy darlings! \m/ ♥

Régen nem volt ilyen poszt, de sok minden történt megint, úgyhogy itt az ideje, hogy megint írjak. Ezt a posztot még június közepén kezdtem írni, de itt lenne az ideje, hogy foglalkozzak a bloggal is, ha már a gyerekektől kértem egy hónap pihenőt, mert rendesen le tudnak kötni, de közben más dolgok is voltak.

Amióta Areh megszületett (harmadjára, haha), azóta alig bírom felfogni, hogy mennyien szeretik. Egyszerűen felfoghatatlan számomra, hogy egy olyan regény, amin érződik, hogy első rész, és messze van a tökéletestől, ennyire le tudja kötni az embereket. Aztán, azóta elkészültem a második részével is, így elmondhatom magamról, hogy kétkönyves író vagyok, de elég messze még a vége, főleg, hogy állandóan ötletekkel kelek és fekszek.

A héten augusztus 20-a miatt szabit rendeltek el, így úgymond mindenre is van időm, meg semmire sincs időm. Ráálltam sajnos, hogy este sokáig fent vagyok, de korán kelek. Tegnap például a repülőbemutató keltett. De mi minden történt eddig? Nos, popcornt, nasit, üdítőt hozzatok! LISTÁZOK, mert az úgy menő.

» Munkahelyemen minden a legnagyobb rendben. Felfedezték, hogy végzettségem van kiadványszerkesztésből, így végre azt is tudom alkalmazni, de tanulok újat is. Az ottani kollégáknak hála Areh és Geta könyvei normálisan be vannak tördelve, helyenként nyelvtanilag is javítva vannak, mert fel kell vennem azt a szokást, hogy egy-egy fejezet után átolvasom az egészet, lehetséges hibák után kutatva. Mert előfordulhatnak, ember vagyok. Erre Kitti és Klau is felhívták a figyelmem, főleg mikor egy oldalon 10 alkalommal is leírtam, hogy is, holott bőven tökéletes a szöveg nélküle. Köszönöm lányok innen is a támogatói tanácsokat!
» Kérdezhetitek, ez oké, nagy dolog, van két könyved Amy, DE nem akarod a polcodon tudni a FTT/Drakula könyveid mellett? Mertem bátorságot venni, hogy pár kiadót megkeressek. Egyet nagyon szeretnék, ha elvállalná, mert náluk nincs magyar író, de még nem kaptam visszajelzést. Egy másik pedig lát fantáziát a regényben, és ők vállalnák is a kiadást, ezt kell majd az elkövetkező időkben megbeszélnünk, amint találunk egy mindenkinek alkalmas időpontot. Szinte óránként lesem az e-mailem (*megnézi gyorsan megint*), van-e időpont, és úgy néz ki, 28-án munkaidő után tudok velük beszélni. Még eldől, de nagyon izgatott vagyok emiatt. Családon belül nem tudják, de nem tudom ezt sem örökké húzni. Majd meglátom még, mikor szólok.
» Elkezdtem a kronológiát összerakni, de így is három forrásból nézem az adatokat. Kérdezhetitek, hogy ez miért fontos? Nos azért, mert ez nem csak egy négy évet felölelő sorozat, itt évszázadokról, évezredekről beszélünk, nem 20 embert mozgatok, hanem legalább 200-at. Ez egy fantasy világ, és ha én nem vagyok tisztában a szabályokkal, alapokkal, akkor hogy várjam el, hogy az olvasóim (az a 10…) tudják, mi jár a fejemben? Így is ki vagyok magamtól, hogy kiszámíthatónak érzem a sztorit, holott persze, hogy számomra az, mert én írom, nem kellene ezen fennakadnom. Nyilván nem fogok tudni megfelelni mindenkinek, de az a lektori visszajelzés, hogy tudtam újat mutatni a vámpíros könyvek világában, az akkora önbizalmat adott, hogy úgy érzem, vihetem én még sokra.
» Hétfőn három óra szenvedés alatt sikerült valamennyi koncertfotómat lementenem telefonról, így előbb vagy utóbb végre meghozom a koncertgalériákat. Lógok egy párral, legyünk őszinték ^^”.
» Szeretnék haulposztokat is írni, csak amíg kint van 40 fok, bent 30, kénytelen vagyok besötétíteni, de akkor meg a fények miatt vagyok hisztis, mert ha meg lehet oldani, hogy Photoshopban csak a logómat tegyem rá, átméretezzem, addig örülnék, ha a fénybeállításokat nem kellene hatszázszor módosítanom.
» 17-én volt szerencsém megint Down for Whatever és AWS koncerten lenni. AWS-t utoljára még Örssel láttam, így nekem vízválasztó volt a koncert, pedig úgy indultam, hogy nem akartam maradni. Aztán maradtam (első sorban, hol másutt?), és azt kell mondanom, hogy megérte. De nagyoooooon megérte. Nem elég, hogy koncert után Tomi megölelt (lehet azért, mert a Hol voltál? alatt eltört a mécses, mert eszembe jutott néhány rossz emlék, vagy csak ő ilyen, nem tudom, legyen jótékony homályban), és Soma meg Bence szó szerint a kezembe nyomták a pengetőiket… vettem egy pólót, mert sosincs elég bandamerche a metalheadnek, na. Ja, amúgy január 18-án ne keressetek, instant megyek a 10 éves jubileumira, köszipuszhelló~
» Erről jut eszembe, úgy elástam valahova a Down for Whatever-ös pengetőimet, hogy azóta se találom. Ebben az a rossz, hogy volt közte egy From the Sky-os is, amit kezembe adtak, úgyhogy fő a fejem, hogy hol a csudába tettem… pénztárcámban volt hónapokig.
» Egy nagyon régi kívánságom teljesült, csak a kötelesség és a lelkiismeret azt mondta, hogy majd a te két hónapodban (szeptember-október) lehetsz önző. Úgyhogy már tudom, mit kapok névnapomra magamtól magamnak.
» Megleptem magam múlt hónapban kicsi mini sütővel, úgyhogy időnként tudok sütni apróságokat. Legalább karácsonyra nem kell bejglit vadásznom, hanem elég lesz megsütni.
» Túl lehet élni ezt a hőséget – napi három zuhannyal.
» Nem azért nem szeretem a Sziget fesztivált, mert nincsenek metal előadók rajta évek óta. Nem, nem. Hajnal egykor is ügy dübörög a basszus, hogy aludni nem lehet tőle. És arról nem is beszélve, hogy a napijegy ára bőven a Rockmaraton bérleti ára… a Sziget bérleti ára másnak egyhavi fizetése.
» Ahhoz képest, hogy azt terveztem, majd szabi alatt tökéletesen lefordítok egy Sims nagy kiegészítőt, annyira felé se néztem. Pihenek, vagy mi fene, na. De amúgy egy nap alatt 100+ karit csináltam meg egy friss mentésben, modernizálva őket. Volt egy lány, aki úgy három éve nem volt változtatva… szegényre, ráfért egy kis ráncfelvarrás.

Elviekben nem hagytam ki semmit, minden fontosat beleírtam. Ha valamit mégis kihagytam, akkor így jártam, shame on me ¯⁠\⁠_⁠(⁠ツ⁠)⁠_⁠/⁠.