Hy darlings! \m/ ♥

Vicces egyébként, hogy már jó ideje minden megvan, de még nem jutottam el odáig, hogy megcsináljam a posztot róla. Pedig valamennyire megígértem magamnak, hogy nem hanyagolom el a blogot… na mindegy. Majd egyszer írok egy újabb Helló Amyt, mikor már összeszedtem a gondolataimat.

Kezdeném ezzel a csomaggal, amit egy másik nagyon jó barátomtól kaptam, amolyan utószülinapi, és utókarácsonyi ajándékként, mikor szilvesztereztünk. Az egyik Poe-novella (A perverzió démona) ráadásul egy nagyon nagy ritkaság… és én pedig megkaptam ajándékba *-*! A vámpír c. könyvnek elég vegyesek az értékelései, még nem kezdtem bele, mert egyelőre nagyon sok időm nincs olvasni, és olvasok is, akkor valami egészen más van a kezemben.

Ez a pakk még karácsonyról maradt. Sok édesség, az új Depresszió lemez a különszámmal, egy lila toll (amit szerintem majd az alább látható noteszhez fogok használni, amint! rájöttem, mire szeretném használni), fülbevaló, nyaklánc, karkötő és két plüssfigura.

Mondanom se kell, hogy Geralt lett a neve. Egy plüssfarkas.

Ő pedig csillámbagoly. Nem Hedvig lett a neve, az a Hedvig a Harry Potter könyvsorozatomat védi. Neki olyan Dorisos feje van, de ha van ötleteket, hogy hívjam, írjátok meg :D.

Tescoban jártam, mikor mentem kiverni a balhét, hogy nem lehet egy nyamvadt kávéfőzőt határidőre megcsinálni(?!), ezért visszakaptam az árát. Megláttam ezt, és először csak a Walking Dead miatt vettem meg, később kikerült a falra a Wednesday, és természetesen a Gyűrűk ura is. A Gyűrűk ura alap. Amint lesz a ’92-es Draculáról is, az addig ki sem kerül, amíg nem szerzek rá keretet. Mert az úgy az igazi.

Az ünnepek letelte után a közeli kínai üzlet végre elrakta a karácsonyi dolgaikat, és visszakerültek az írószerek a helyükre. Rögtön megkerestem ezt a naplót, mert már tavaly beleszerettem, de nem vettem meg akkor, mert nem tudtam, mire akarom használni. Most se tudom mondjuk, de legalább itthon van, és lelkesen várja, mi lesz a feladata. Vonalas belül amúgy, ami nálam szinte visít azért, hogy napló legyen, de a Pepcoban anno évtizedekre bevásároltam naplókból, úgyhogy nem hiszem, hogy az lesz a sorsa. Receptkönyv se, mert arra van egy ősrégi kis füzetem valamelyik örökölt Paprika magazinból… nehéz döntés :D. Lehet követem Regis példáját a Witcherből, és mindig felírom, mi volt az utolsó gondolatom azelőtt, hogy lefeküdtem volna aludni.

A végére hagytam a legjobbat! Ugyanis, szent meggyőződésem, hogy idén sok könyvem lesz, ha már négyet is kaptam szilveszterkor… és tudjátok, amilyen az év utolsó napja… na de, visszatérve. Ez a könyv már a megjelenése előtt is kívánságlistás darab volt (a többi 800+ közül), mert hát vámpíros, a borító is megkapó, és leírás alapján nem valami nyálas tinisztorit kaphatok, ami szinte lerombolta a vámpírok veszélyességét annak idején. Amúgy már elkezdtem, és alig bírtam letenni este, mert majdnem elaludtam (köszönet a hosszú hétnek \m/), úgyhogy megyek is vissza folytatni.
Fun fact: mikor először nyitottam ki, persze, hogy ott nyitottam ki, mikor éppen intim jelenet volt illusztrálva. Nem vagyok prűd, a FTT nálam már meg se kottyan, és Areh-ék sem arról híresek, hogy nem élnek az ösztönös vágyaiknak, úgyhogy ezen csak meglepődtem.
Ez a könyv is ajándék volt, egy nagyon jó ismerősömtől és párjától, úgyhogy innen is köszönöm nektek még egyszer! Motiváció _is_, hogy Areh ennél hosszabb kell, hogy legyen XD.