Főoldal Amy Regények Extrák Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2022/06/06
Zene – Lacrimas Profundere: A Cloak Woven of Stars (on repeat)
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Games for Amy The Witcher

Készítők: CD Project Red
Megjelent: 2011. május 17.
Stílus: RPG
Mód: egyjátékos

Hy darlings! \m/ ♥

Mentségemre szóljon, hogy egy béna félős nyuszi vagyok, mert nem mertem egyáltalán nekimenni az endriágkirálynőknek nagyon sokáig. Aztán, mikor sikerült már a kayrant is legyűrnöm, akkor már úgy voltam vele, mit izgulok annyira, hiszen egy hatalmas monstrum szörnyet legyőzött Geralt itt is, akkor nehogy már azt ne.

Ehhez a részhez csak magyar felirat járt, szinkron nem, de atyaúristen, a szinkron ezerszer jobb angolul, mint amikor volt a magyar. Plusz, oda meg vissza vagyok Doug Cockle hangjáért. Már az első részben is az orgánumáért választottam az angol nyelvet. És szerencsére, amiért nagyon szeretem a sorozatot, hogy Henrynek sikerült azt az orgánumot visszaadnia. De majd igen, írni fogok a sorozatról is, miután sikerült a harmadik játékkal is végeznem. Még idén… megígérem! XD

Spoileres bejegyzés megint, úgy készüljetek, de ez nekem is jó, mert ezt a részt már úgy írtam meg, hogy előtte csak annyi videót néztem meg, ki milyen taktikával ment neki 1-1 bonyolultabb szörnyetegnek. De amúgy igen, Pisti végigjátszását is ismerem, de ott többet káromkodtam, mint élveztem. A „csak a damage” és az „alkímia b*zis” elve valahogy nem volt szimpatikus, nálam pedig Geraltnak kötelező az alkímia. Amúgy meg, kellett a kayranhoz alkímia… de mindegy már :D Rant is over.

Pár hónap telt csak el az első játék óta, Geralt pedig Foltest király szerencsehozó talizmánjává lett, főleg, hogy az első rész végén valaki meg akarta őt ölni. Ez a valaki egy witcher volt, de róla majd később. Egy vár bevételével kell megbirkóznunk, és én meg kis aranyosan ilyen képeket fotóztam, mikor Geraltnak ki kellett szöknie a börtönből. Ugyanis, egy másik witchernek sajnos sikerült elkapnia Folttestet, Geralt szeme láttára, és a rohadék meglépett. Mikor Geralt csak ránézett a királyra, úgy találtak rá… ergo, felültették.
Plusz, nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a prológus alatt megöljük-e Aryan La Valette-t. Aryan édesanyja és Folttest összeszűrték a levelet évekkel ezelőtt, ebből született két gyerek, akik mégha nem is törvényesen, a trón jogos örökösei. Én életben hagytam, sikerült lebeszélnem a hiábavaló vérrontásról.


(és az a copf ott lobog rendesen futás közben… jaj a szívemnek)

Az első felvonásban a nagy szökést követően Flotsam városában köt ki, ahova feltehetően ez a királygyilkos menekült. A dolgok nehezítése, hogy az előző részben a másfajúak oldalát felesleges volt választani, mert megint az ellenségeink, de olyan szinten, hogy szinte azt éreztem az erdőben futkosva, hogy minden bokor mögött ott egy szabadságharcos elf.

Itt is vannak mellékküldetések, de most ezek nem kaptak annyira nagy szerepet, mint az első részben, mikor minden harmadik ember tudott Geraltnak munkát ajánlani.
A harcrendszer teljesen átalakult, ahogy a képesség fa is, amit alább láthattok. Geralt tudja az összes jelet használni, az Yrden ráadásul főszereplő volt egy szörnynél. A kockapóker és a verekedés megmaradtak, de megjött mellé a szkanderozás is. Pénzszerzés szempontjából kicsivel bővebb lett a paletta. Amit én hiányoltam viszont, hogy nehezebben fejlődik Geralt, mint az elején, de lehet, hogy csak rosszul osztottam el a képességpontjait. A hatodik szintig sajnos nem lehet a másik három vonalra menni, csak az északi irányba tekintő vonalat lehetett fejleszteni, úgyhogy a damage egy részen nálam egész tűrhető.


Mikor készítettem a képet, még csak a játék elején jártam, semmit nem hozott át a mostani mentésből, egyedül Holló páncélját és a kardokat. A sok XP, a sok oren nem jött át.

Flotsam kormányzója nem szimpatikus egyén, de több segítséget kér. Az első legfontosabb baja a szörny az egyik torkolatban, ami miatt a hajózás megrekedt, így a kereskedelem is áll. Plusz, a Mókusok az erdőben.
Geralt lassan kezd emlékezni arra, mi történt vele, miért került vissza, hogyan ment el, és felkerül egy név a palettára, akit mindenki jól ismer, és aki miatt sokan nagyon sokat méltatlankodtak a szereposztása miatt. Igen, Yenneferre gondolok. Ebben a részben sem szerepel, csak utalások vannak rá, az igazi nagy debütje majd később lesz.
Miután végeztem a mellékküldetésekkel, mentem tovább a fő cselekményszálra, ami a nagy szörny megölése után ketté vált, mert oké, egy város problémája megoldva, de attól még Geraltot királygyilkossággal vádolják, és nem ártott volna többet is tudni, ki van a dolgok mögött, és főleg, miért.

Ráadásul itt a Scoia’tael vezére, Iorveth is rejtegeti az igazi királygyilkost, így a játék másik nagy problémája, hogy jut a közelébe, mert elvből megveti a létező összes embert. Viszont, a kayran kivégzése után lassan kiderült, hogy mindenkori kedvenc Zoltanomnak köze van hozzá, és a törp nemes egyszerűséggel odavitt hozzá. Főleg, miután az összes létező küldetést megcsináltam, amit ebben a fejezetben meglehetett. Egyedül Trisst és az Emlékezés rózsáját hagytam ki, mert előtte elmentem tisztogatni az ispotályba. Igen, a lidércek fontosabbak, mint a nők. Amúgy a rózsás küldetés után kedvem lett volna Trisst felpofozni. Mert szerinte az fontosabb, hogy Geralt emlékei visszatérjenek, minthogy le legyen tisztázva, Geralt ölte meg Foltestet, vagy sem. Mert logikusan belegondolva: a) Triss nem gondolkodik logikusan b) hiába szenvedtek volna az emlékek visszaadásával, mindenhol temeriai katonák üldözték volna őket, hogy vagy élve, vagy halva, de Geralt kerüljön az ítélőbíróság elé még egyszer, ahol tárgyalás nélkül nyíltan elégették volna. Ez volt a letartóztatási parancsában, úgyhogy ott a biztos halált várt volna rá. Úgyhogy én itt kapásból FRIENDZONED kategóriába tettem Trisst.
Plusz, mivel elkezdett emlékezni arra, hogy Yennefert elvitték a Vadak, egy olyan helyről, ahol amúgy ők tök békésen éltek kettesben, és a becenevére is emlékezett, akkor nehogy már ne azt a nőt válassza, akivel amúgy önző módon összekötötte magát egy dzsinn segítségével (S01S04 epizód). Igen, Triss volt vele egész idő alatt, mikor a vizimai balhét oldotta meg, ő segített rajta, mikor a többi witcher összeszedte Kaer Morhen mellől, de annak oka van, hogy került oda. Második felvonásban kitérek rá.

Igazából nem tudom, mit aggódtam annyira, mert egyik lény sem volt annyira nehéz a max. emberméretűek közül. Geralt elég jól fejlődött ahhoz, hogy gyorsan végezzek velük, így végre odajutottam a vezérhez. De gyerekek, csak én szimpatizáltam vele ennyire? Meg amúgy, oké, eleve veszett ügyért harcol, de már az első esetben is támogattam Yaevinnt, akiről itt csak szó esik, nem lett előhozva. Pedig hiányzik amúgy az okos feje, de az igaz, hogy túl költőien gondolt erre a szabadságharcra.


Én vagyok az egyedüli, aki valamilyen szinten Jyrki69-t látja a The 69 Eyes-ból? De azok a cuki fülek ♥ Amúgy igen, a vámpírok után az elfek a kedvenc lényeim, így a WoW-ban is ők a kedvenc kasztom. De az egy másik történet.

Geralt közelebb került a királygyilkos Letho-hoz, akinél kellett egy döntést hozni, ami kihatással volt a folytatásra: mivel csellel jutott Geralt hozzá, ezért Iorveth le volt fegyverezve, és vagy odaadtad neki a kardot, mikor Vernon rajtuk ütött, vagy sem. Én odaadtam, mert egy fegyvertelen ember ellen menni az minden, csak nem egyenlőség. Az egyenlőség pedig fontos a szememben.
A döntés után Letho és Geralt összecsapott, de Geralt alulmaradt, pedig komolyan mondom, elég jól lehúztam Letho életerejét, de az a szemétláda meglépett, és úgy ment Flotsamba, hogy elvitte Trisst. Dandelion és Zoltan pedig beszéltek Geralttal, miután összetalálkoztak, és el kellett dönteni a nagy-nagy kérdést, ami a második felvonás helyszínét befolyásolta:
» Iorveth segítségét kérjük, és akkor Vergenben leszünk
» Vernon segítségét kérjük, és akkor Henselt király táborába kerülünk.

Ennél a résznél direkt hagytam magamnak két nap gondolkodási időt. Ugyanis, nagyon morális dilemmába estem, és beszélnem kellett olyan játékosokkal, akik már játszottak ezzel a résszel, és/vagy látták mindkét oldalt, hogy kezdődnek a dolgok. Még olyannal is beszéltem, aki nem is hallott a játékról, de tisztában volt az RPG fogalmával.
Az én morális szememben igazából mindkettő járható út, de ugye, az egyikkel való kollaboráció instant kizárja a másikat.
Vernon kimentette Geraltot a börtönből a nyilvános kivégzése elöl, mert valamiért elhitte, hogy nem Geralt tette, holott minden bizonyíték ráutalt. És hajlandó segíteni abban, hogy az igazit elkapják, akár közösen is.
Iorveth pedig igazából ugyancsak egy árulás elszenvedője lett (igen, őt is elárulta Letho, és előbb vagy utóbb fűbe harapott volna), így már csak az árulás miatt is részrehajló abban, hogy segítsen Geraltnak. Plusz, Geralt sem teljesen ember, tekinthető másfajúnak is a mutációk miatt.

Végül aztán döntésre jutottam, és felmentem Iorveth-hez, így neki segítettünk kiszabadítani a társait a börtönuszályon, amivel elhajóztunk. Igen, azok a cuki hegyes fülek meggyőztek.
Flotsam kormányzója pedig előbb vagy utóbb úgyis megkapja, ami jár neki.

A második felvonásban Vergenbe kerülünk egy jó kis akciódús jelenet után. Összeül a tanács, mert a vergeniek nem szerették volna, hogy Henselt király elfoglalja a várost, de a létszámuk csekély, még a Mókusok csatlakozásával is. Plusz, azt a nőt, akit mindenki nagy vezetőnek tart, és mindenki szerint ő uralkodhatna egy fajgyűlöletmentes országban, az Sárkányölő Saskia, akit valaki megmérgezett. A dolgunk tehát nem egyszerű már megint Geralttal.
A fő küldetés, hogy megtaláljuk a méreg ellenszerének összetevőit, plusz valahogy átjussunk a szellemzombiktól hemzsegő harcmező túloldalára, ahol Letho és Triss van. De a vergeni törpök látták, hogy Letho csak kihasználta Triss teleportációs képességeit, mert magára hagyta a hegyekben. A varázslónőt én próbáltam utolsó előtti helyen megtalálni, a környék felfedezése valahogy jobban lekötött. Vergen ugyanis gyönyörű hely a szememben, a hegyoldalba épített város pedig olyan, ahova élőben is elmennék.


Geraltnak éppen kinéztem egy páncélt, ami jobban kellett, mint Holló páncélja (jobban véd mindentől a Sárkánypáncél), ezért „sajnos” kénytelen voltam így nézni egy jó darabig a hegyekben szaladgáló witchert. Nem mintha panaszkodnék, mert a környezet gyönyörű… meg ez a kilátás is… *ehhem, ehhem*

Volt egy olyan mellékküldetés, ahol utána kellett járni, miért tűnt el számtalan fiatal férfi, legyen az ember, elf vagy törp. Iorveth egyik embere adta, aki szerette volna, ha Geralt ennek utánajár. Nyomozás során kiderült, hogy ez a lény egy succubus volt, aki ugyancsak elcsalta a férfiakat életenergia töltésre, de egyet sem ölt meg. Iorveth embere azonban váltig állította, hogy ő a tettes. Viszont a succubus elárulta, hogy valaki belé szeretett, és ez neki nem olyan jó dolog, így feltehetően valaki féltékenységből öl. Ez a valaki Iorveth embere volt, bár nem láttuk a bizonyítékot, hogy szembesül ezzel. Akkor is volt egy fémdarab az egyik holttestben, ami egy succubus kezéről nem nagyon kerülhetett oda… így Geralt kapott egy egész jó páncélt.


Az a fej mindent visz X”D.

Oké, sikerült összeszedni mindent, amit a varázslónő kért, méghozzá úgy, hogy be kellett szivárogni Henselt táborába anélkül, hogy Geraltból sündisznót csináltak volna az íjászok. Iorveth elment négy csapatért, akik majd segítségre lesznek a harcban, amint arra kerül a sor, hogy Vergen népe és Henselt király összecsapjon. Jó, én hülye nem a könnyű utat választottam, mert mehettem volna a bordélysátoron keresztül is, de Geralt neeem, a hosszabb úton ment, ahol ráadásul még csapdába is esett, és Geraltot már megint elárulták. Már megint. Lehet, hogy a bordélyház jobb lett volna szegénynek, legalább kikapcsolt volna a nagy csata előtt. A nagy csatában ugyanis több szellem is megszállta Geralt testét, így azt a három évvel ezelőtti csatát is megvívtuk, ahol a második nagy szörny is megjelent, egy draug (ezüst kard, és csak hátulról kellett erős ütésekkel ölni, de Geralt így is majdnem otthagyta a fogát… elsőre sikerült, hála az égnek).

Az árulást követően Geraltot kis híján megölték, de… Vernon Roche kimentette. Szóval a döntésünk ellenére még mindig bízik Geralt ártatlanságában! Kicsit sajnálom, hogy nem mellette álltunk, mert akkor elmehettünk volna Sabrina kivégzésnek helyére… (van rá mentés, hogy megnézem a másik oldalt, de nem most megyek oda, ott elvileg Geralt megint kapna vissza emlékfoszlányokat). Ugyanis valami szándékosan blokkolja Geralt emlékeit, miért jött fél éve vissza, és ennek köze van a Vadakhoz is. Jó, néha voltak visszaemlékezések, hogy Geralt tényleg mentette Letho-t és azt a másik két witchert is. Úgyhogy igazából nagyjából megkaptuk a visszaemlékezéseket, és legalább rájöttünk, hogy a Vadak nem véletlen vannak itt, de a végső kifejlett majd a Wild Hunt-ban lesz. Gyönyörűen fel van építve egyébként ez a szál, és erre csak itt jöttem rá.

A csata után Saskia felgyógyult, de Iorveth szerint valami nem volt okés, ezért nem ártott körbenézni Philippa (a varázslónő, akinek segítettünk) szállásán. Nos, az a méregkönyv, amit találtunk, nekem kicsit gyanús volt. Ugyanis, ahol van méreg, ott van ellenméreg is. És Iorveth is elmondta, hogy ehhez a méreghez milyen ellenméreg szükséges, milyen összetevők, de az egyik összetevő igazából nem kell, mert teljesen más hatást vált ki. Szóval… Triss sem véletlen tűnt el, és Philippa sem véletlen mérgezte meg Saskiát, hogy aztán a saját szolgálatába állítsa a Sárkányölőt.

A harmadik felvonásban először Iorveth-tel megküzdöttünk lefelé a városba hárpiákkal, ahol belefutottunk a Lángoló Rózsa Rendjébe már megint… és már megint Hegyesfülűt el kellett hagynom :”(. Viszont, itt bent végre összeállt a kép, mert azon kívül, hogy el végre utolértük Letho-t, kiderült, ki van a királygyilkosságok mögött, és közben politikai harcok is zajlanak. Saskia egy független államot szeretett volna létrehozni, ahol a másfajúakat nem üldözik el. De hát szegénynek átmosták az agyát (köszi Philippa), így még ezt is el kellett intézni, hogy ne legyenek elvarratlan szálak a játékban.
Ami miatt én végleg azt mondtam Trissre, hogy jó az, ha marad a friendzone kategóriában, hogy ő is belépett abba a Szövetségbe, amit Philippa és Síle (akinek „segítettünk” legyőzni a kayrant, de igazából tök egyedül csináltuk, na mindegy) az egész kitalálói, mert nekik a királyok útban voltak, és Letho úgymond kapóra jött. A nagy eseményt abban a gyönyörű városban egyébként megzavarta a sárkány jelenléte, és mivel sem én, sem Geralt nem öltük meg, így szerencsétlen Saskia sérülésekkel megúszta a találkozót. Volt rá lehetőség amúgy, hogy feloldjuk az átkát, de a végét nőiesen bevallva összecsaptam, mert azt hittem, ha Letho-t legyőzöm, akkor lesz időm rá. Jó, mindig van második lehetőség. Majd legközelebb.
De akkor is, Iorveth oldalát fogom választani, mert csak. Punktum.
Én nem öltem meg Letho-t, tekintve, hogy őt is bábként irányították, plusz, egy csomó mindent megtudtunk arról, amire Geralt nem emlékezett. Azt is megtudtuk, hogy a Vadak Yennefert valahova délre vitte, így afelé kell majd mennünk a harmadik részben. Meg ha előzőleg nem öltem meg Berengart, akkor Letho-t sem. Létezik, hogy van belső Witcher-kódexem, hogy másik witchert nem bántunk, akármilyen iskolában is képzették ki?

Összegzés:

Valamiért ez a rész nem okozott akkora élményt, mint az első rész, ráadásul mindenki a harmadik részt isteníti, ami a napokban volt hét éves. Nekem egyedül Hegyesfülű fog hiányozni, mert a harmadik részben nincs benne, de a készítők szerint életben van valahol. Én szeretném a 4-ben viszontlátni, ha már a háromba nem jutott be. De amúgy a történet egész jó volt, voltak benne vicces momentumok, voltak benne izgalmas részek, de nem tudom, hogy ez miért nem olyan nagyszabású, mint a testvérei. Különlegesnek különleges, nem azt mondom, de ha dobogóra kellene tennem, a bronzérem az Assassins of Kingsé.

Remélem, minden kérdésre választ adtam, de ha esetleg maradt, azt alul a komment szekcióban megpróbálom megválaszolni.

Grafika: 09/10 – néha lassabban töltődött be a textúra, de szerintem ez a gépem korának köszönhető. De amúgy ha sokáig játszom, akkor biztos, hogy emiatt van ez.
Teljesítmény: 10/10 – nem tapasztaltam semmi bajt
Történet: 10/10 – az elfeknek nagyobb szerep jutott, de kevés a küldetés, így Geralt lassan fejlődik (3. felvonásra alig érte el a 30. szintet), és a konvertálás sem működött jól. Úgyhogy remélem, majd a Wild Hunt másképp hozza át a döntéseket, amik kihatnak majd arra a játékmenetre.


Comment below