Főoldal Amy Regények Carrd Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2021/08/31
Írta: Amy | Hozzászólások: 7 | Kategóriák: Concerts Koncertbeszámolók

Hy darlings! \m/ ❤️

Kicsit megcsúsztam a beszámolóval, de mentségemre szóljon, beteg voltam, és jobban esett aludnom, mint ébren lennem. De elkészült mindkét koncert beszámolója, de a Down for Whatever koncertről írt csak holnap érkezik.

Mondanám, hogy ez a poszt tartalmaz egy vendégbloggert, aki hozzáteszi a saját szájízét, de amint a társam megírta a saját tapasztalatait élete első metal koncertjéről, be fogom linkelni.

Számításaim szerint a 13. koncertem volt, amin voltam, már megint első soros (mi más is lehetne). Velem volt a baráti kör, akikkel szoktam lenni (hátha addigra összejön már a kedvenc pajtimnak is, és nem kell majd oltási igazolvány, és jöhet ő is), jól éreztem magam, és a kezdeti pihenés után rendesen sikerült kitombolnom magam.

Akivel mentem, neki ez volt az első metal koncertje, és egy kicsit izgultam, hogy fogja bírni, mert szegényt kapásból bedobtam a mély vízbe. Szerencsére, nagyon élvezte a bulit, sőt, azt hiszem, rajongóvá is tettem.
Időben odaértünk, első sor pipa, beszélgetés pipa, úgyhogy az elejéről sokat nem tudok írni, megvárjuk a vendég írót.

Az előzenekar az I’m Dorothy volt, és őszintén megmondom, biztos velem van a baj, és annak idején Tarja Turunen magasra tette a lécet, de előzetesen hiába hallgattam több dalt is, nem tudott megfogni. A szokásos három körös válogatáson is túlment, hátha, de akkor sem sikerült bejutnia.
Bocsánat a rajongóktól.

Képeket pedig igazából készítettem, de mikor átnéztem, miből tudok válogatni, a kötelező 20 képes létszámot se érte el a képek száma, így nem lesz belőle galéria.

Szünet következett, átszerelés, az izgalom már kezdett emelkedni, mert minden koncert más, és ezt végre a velem tartott társam is tudja tanúsítani (időközben engedélyt adott rá, hogy nevén nevezzem, innen is köszi Virág :*). A szinte már-már kötelezőnek számító A kés hegye nyitotta a sort, amivel már meg is teremtették az alap hangulatot.

18 dalt kaptunk, és azt mondom, aki ezek közül egyet is hall, már hallotta a legjobbakat (de nem is, kb. az összes Depresszió dal jó, ha nem tökéletes, de nem fogok elfogultan írni, mert bizony én is találtam már néhány olyan dalt, ami nem kapott a mai napig sem szívecskét az iTunesomban), ezt pedig nyugodtan nevezhetjük egy Best of előadásnak is. De nem, ez egy 20+1 szülinapi buli volt. Mondhatom azt, hogy mindkettőn ott voltam?

01. A kés hegye
02. Ma éjjel
03. Még 1x
04. Életfogytig
05. Tetszhalál
06. Elmozdíthatatlan
07. Csak a zene
08. Kezdjük el!
09. A mi forradalmunk
10. Sokkold a rendszert!
11. Néha ❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️
12. Kettőből egy
13. Ha te is akarod
14. Nem akarok elszakadni
15. Lásd
16. Védem az igazam

17. Embernek maradni ❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️
18. Te vagy a szerem

Koncert végén sikerült telibe elkapnom Feri pengetőjét, plusz, sikerült egy számlistát is szereznem, úgyhogy triplán érvényesült az istencsászárkirálynői érzésem.

Koncert után Virág annyira extázisban volt még, hogy vett egy pár dobverőt, aztán le akartunk ülni egy kicsit élvezni a koncert utáni érzést (nem tudom egyszerűen leírni). Aztán, észrevettem, hogy a színpad mellett gyanúsan nagy a tömeg, ezért odamentünk, és volt szerencsém megint találkozni Dáviddal.
És most volt merszem kinyitni a számat, és szólni, hogy 10+ évnyi koncert és hallgatás után igazán megérdemelnék már egy nagy közös zenekari fotót X”D.

Megértem, hogy fáradtak meg minden, de nem vagyok egyedül ezzel a bajjal, hogy csak egyesével lehet őket elkapni, sőt, néha úgy sem. Más zenekarnak megy, hogy kiállnak azok elé, akik fizetnek miattuk. Ez az egy pont, amit egyedül nem szeretek bennük.

Viszont, sikerült dedikáltatnom a számlistát, így van még egy, amit nagyon nagy kincsként őrzök attól a naptól kezdve. Igen, kérdésre válaszolva, Virágnak azóta van 2 dedikált Depresszió dobverője. Sőt, hazafelé a villamos megállóban találtam egy rendes jegyet, úgyhogy azt elraktam, mert most elvették az online vásárolt jegyet.

Nézzetek, milyen jól néz ez így ki.

Picit fáztam hazafelé, aminek meg is lett az eredménye, egy egynapos láz, sok megfázásos tünettel, amiből már 98%-ban kigyógyultam ugyan, de nem engednek vissza dolgozni. A háziorvosom ragaszkodott egy újabb teszthez, csakhogy amíg a PCR teszt eredménye nincs meg, addig nem enged… de jó hír, a hetedik tesztem is negatív ¯\_(ツ)_/¯. Én mondtam, hogy fáztam meg, ennek semmi köze a nyamvadt koronavírushoz.

Egyelőre úgy néz ki, hogy decemberben lesz megint egy pesti Depresszió koncert, de nem merek előre reménykedni, főleg azok után, hogy a háziorvosom szerint „emelkedik a járvány görbéje”. Én jól éreztem magam, Virág szintén, aki hajlandó lenne velem tartani még több Depresszióra. Csak pls, ne a Down for Whatever legyen megint az előzenekar, mert az első sorom nem adom fel akkor sem X”D. Utána visszakerülni lehetetlen.


Hagyj kommentet!
augusztus 31 2021

Örülök, hogy ilyen jól sikerült a koncert, és ilyen szerencsések voltatok, a megfázásodat leszámítva. A dokiról a véleményem asszem egy korábbi bejegyzésednél már leírtam. Vigyázz magadra, ne kelljen többet hozzá menned! 😉

szeptember 01 2021

Biztos nagyon jó lehetett 😍

szeptember 05 2021

Biztos jó lehetett ^^

szeptember 06 2021

Izgalmas lehetett elkapni a pengetőt és szuper, hogy sikerült autogramot is szerezni a számlistára, szerencsés kis este volt 🙂

szeptember 06 2021

Nagyon jó volt olvasni. Biztos nagyon élveztétek mert ez érződik az íráson is 😀 Örülök neki.

szeptember 06 2021

Na ez az a buli, amire szívesen ellátogatnék én is. Nem első sorba, de szívesen meghallgatnám őket ^^ Az aláírások megvannak, már csak a közös fotó hiányzik tényleg:D Legközelebb annak is meg kell lennie! Be kell vonzani 😀

szeptember 07 2021

Szuper koncert lehetett. Ezek a legjobbak, ahol garantántált a jó kedv, és fantasztikus élményekkel gazdagodik az ember.

Alább tudsz üzenetet hagyni.