Megjelenés: 2020. február 13.
Fejlesztők: Friendly Fox Studios
Történet:
Hősünknek hajóskapitányként hosszú időre távol kellett lennie szerelmétől, Bellától. Most azonban, hogy hazatért, szerelme eltűnt – de nem ő az egyedüli, akinek nyoma veszett.

Amanda szemszöge

Rögtön találtunk is egy gyanús személyt – Genova városába érkezett Cesare, egy híres szobrász, aki szobrokat készít Olaszország szerte a hölgyekről. És mivel Bellát is egy szép nőnek rajzolták, biiiztos, hogy valamit művelt vele. Valamint van egy Angello nevű, igencsak kétes hírű vadász is a környéken, és ez a két ember szövetkezett is egymással. De egy vadász és egy szobrász minek társul?

Először Cesare asszisztensét találtuk meg, majdnem teljes kővé dermesztve. De esküdött, hogy nem tudott a terveiről, és ne engedjük, hogy mestere megszerezze a műkincset. Reméltem, nem egy gorgó feje az.
Képletesen az volt, csak öt kristályt kellett hozzá szereznem, ami mind-mind az áldozatokhoz tartoztak, ezzel segítve hősünket a „jövőbelátó” képességgel. Még azt is megtudtuk, hogy a teremtője Evanak keresztelte, és annyira megszállottja lett annak, hogy egy szobrát valóra keltse, hogy sutba dobott mindent, amije volt. A végén talált egy tiltott megoldást, amivel megalkotta a medált, de súlyos árat fizetett érte.

Az biztos, hogy a tárgyért többen is vannak, és közben kiderült, hogy rubinkönnyeket is vadásznak – nekünk meg abból véletlenül pont van egy, jé. Az áldozatoknak pedig sok közük nincs egymáshoz, de így jöttek sorrendben: Juliet, Mario, Lucia, Carlo és végül Bella.
Angello az egyetlen, aki el tudta vezetni hősünket Bellához, így muszáj volt életben tartani a köcsögöt. Hirtelen megjelent a Rend, levertek mindenkit, és elvitték a tárgyat is. De hogy minek kellett nekik, most még ne kérdezzétek.

Mint kiderült, Eva mestere az amulettnek hála feltámasztotta egy részben a szobrot, vagyis Gloriát, akit az előzetesben is láthattunk. Csakhogy, kővé változtatta a mesterét, és az amulettet elvíve továbbhaladt – vagyis, nem is Cesare a veszély főhősünkre nézve.
Végül megtaláltuk Bellát, de Cesare együtt jelent meg Gloriával, pont mikor szegény lánynak kicsordult a rubinkönnye – a Szobrászok Rendjének meg most dobálózniuk kellett azzal a szerencsétlen bombával. Bellát egy eldugott, elhagyatott faluba vitték, mert ott volt a szobrászok iskolája.
Mint kiderült, a Szobrászok megtalálták Gloriát, a várost, tele szobrokká változtatott emberekkel, és úgy döntöttek, megállítják. Az amulettől elválasztva a vízbe dobták a nőt, és ekkor talált rá Cesare. De persze, a végén sikerült mindkettőt megállítani, és a kővé váltak is visszatérhettek mindennapjaikba.

A bónuszban az iskolába megyünk, ahol a diákok éppen egy vizsgamunkához készülődnek. A tét nagy, ugyanis a nyertes tagja lehet a Rendnek. Csakhogy, a szobra valahogy életre kelt, és emiatt a Rend el akarta őt kapni, de elmenekült. A gólemet egy kislány által keltették életre, mert nem voltak barátai. Ahol Gloria „meghalt”, homok maradt utána, abból a kislány apja – igazából üveges volt, de készített néhány kőmintát is – készítette a kődarabot, amit a szobrászok megformáltak… viszont, ez szabályellenes, és nem csoda, hogy mindenki mérges. Az üvegest fel akarták akasztani, de végül a gólem feláldozta saját magát, csakhogy megmentse őt.

Szerintem

Végre valaki rájött, hogy nem kell félni semmi újtól, mert nem feltétlen akarja kioltani az életünket. Legalábbis a Rend erre rájött, mégha csak majdnem későn is. Viszont Gloria esetében meg már túlment minden határon. Jobb is, ha minden úgy marad, ahogy volt.

Grafika: 10/10 – szeretem az ilyen szépen rajzolt karaktereket, de alig találtam mókust
Teljesítmény: 10/10 – minden jól működött
Történet: 10/10 – ez a téma úgysem fog kimerülni még egy darabig.