Megjelenés: 2019. október 19.
Fejlesztők: Eipix Entertainment
Történet:
A séma ugyanaz, mint amit januárban láttunk: a karakter ismét betér a régiség árushoz, aki most a Weaver-család félelmetes, szinte hihetetlen történetét meséli el neki. Egy családi kirándulás mindig jól hangzik, de mi van akkor, ha egy olyan erdőbe mennek, ami mellett egy szellemváros áll?

Amanda szemszöge

Fogalmam sincs, miért nem rakott sem a Big Fish, sem az Eipix a játék elé egy figyelmeztetést, hogy ez a rész tele van jumpscare-ekkel. Többel is, mint az előző részből.

1948-ban hatalmas tűz pusztított valahol az Államokban. Egy Ashley nevű nő a férjéért, Richardért kiáltott, de a házukban égett. Ugrunk 1990-be.

Emma Weaver és a szülei, Jill és Josh Coldfell városába utaztak kirándulni, azon belül is az erdőbe, ami már alapból nem volt túl bizalomgerjesztő, főleg az őszies-ködös hangulatával. Ahogy felmentek a hegyekbe, Emma eltűnt, Josh levándorolt a városba, így Jill indult lánya keresésére. Első jumpscare: az erdőben valaki meggyilkolta a nőt. De persze, nem így történt.
Jill lassan eljutott egy kis faházig, ami mellett volt egy rádióállomás. Érdekes mód, a házban élt egy fickó, aki valamiért itt maradt a tűzeset után, de a rendészek szoktak neki ételt vinni. Kicsit rendellenes volt nekem, na mindegy.

Valaki van még az erdőben a családon, és egy gyilkoson kívül, bár ő kapásból lángszóróval járja az erdőt. A feltételezett gyilkos nevezetesen Char Man névre hallgat, és neki tulajdonítják a város elnéptelenítését is, mivel elfeledkeztek róla a tűzesett miatt, így áll bosszút rajtuk. Holott sokan meg se érdemelték, vagy nem is ismerték, na mindegy.
A kis házban élő öreg egy siklóhoz küldte Jillt, ahol megjelent a lángszórós fazon, és sikeresen elégette a kábelt, így Jill lezuhant.

Váltottunk Josh-ra, aki már a városban vándorolt, ahol nyomát láthatta, hogy a gyilkosságok miatti lázadásoknak, a rendőrség falán, majd bent már egy alakkal is találkozhattam, akitől jó néhányszor megijedtem. Aztán kiderült, hogy a tag egy riporter, és a társát keresi, de közben tudni akar mindent, hogy mi történt eddig.
Az is kiderült, hogy az 1948-as tűz a bányából indult, és a bányászok meg tudtak menekülni, de sajnos ők is meghaltak végül. Sőt, egy kissé megkopott rendőrségi jelentésben azt is olvastam, hogy megkeresték azt a házat, ahol Richard és Ashley éltek, de sok minden nem maradt meg belőle. Ashley holttestét megtalálták, Richardét nem, viszont valami megégett akármit, ami elszelelt a bokorból, azt igen. Itt én már tudtam, hogy a gyilkos az Richard lehet.
Azért is gyanúsítottam meg egyből, mert kiderült, hogy elvitte a hullaházból a felesége holttestét.
A riporter és Josh kijutnak az élelmiszerbolt mögé a parkolóba, ahol a rettegett gyilkos rájuk támadott.

Közben visszaváltottunk Jillre, aki egy barlangban tért magához, és rögtön elkezdte keresni a kiutat. Csakhogy, a helyzetet súlyosbította a lángszórós tag jelenléte… akiről később kiderült, hogy Leland Reznick volt, a helyi rendőrfőnök. Sőt, azt is megtudtuk, hogy a tüzet a bányászok silány minőségű felszerelése okozta, valamint a barlang miatt alvajárók lettek. Leland elárulta, mi történt valójában: az apja volt a rendőrfőnök, és mikor megjelent Char Man, nem tudták elkapni, és a városlakók is teljesen ellenük fordultak. Akkor döntötte el, hogy megtisztítja a családja nevét. Valahogy rájött, hogy a fickó félhet a tűztől (evidens), ezért elővadászta a nagyapja lángszóróját a II. világháború idejéből, és hozzálátott az akciónak. Mikor Weaver-ék megérkeztek, próbálta őket figyelmeztetni, hogy túl veszélyes belépni az erdőbe, de mint láthatjátok, a család nem vette komolyan. Mikor a tisztáson szétváltak, megpróbálta megállítani, de Richard kereket oldott, és nem véletlen égette fel az erdőt, nem akarta, hogy Jillnek baja essen. Sőt, úgy véli, hogy Richard a bányarendszert használta a gyilkosságok után menekülésként, így valahol a közelben lehet a tanyája.

És most olyat írok le, amit eddig egy review-ban még sosem: szabályosan elborzadtam. Megtaláltuk Richard búvóhelyét. A barlang elején egy talicskában egy női holttest aszalódott… valószínűleg valami savban. A pincéjében maszkok, de emberi arcokkal… kicsit olyan érzésem volt, hogy a tag nagyon a Suttogókat akarta lemásolni, de ez úristen…
Aztán sajnos Jill fogságba esett.

Ugrunk Emmára, akit akkor kapunk el, mikor felébred Richard pincéjében, majd pont Jill zavarja meg. A lány kiszabadította magát, és megpróbált kijutni onnan, de sok mocskos dolgot látott, főleg Ashley fagyasztóba tett holtteste akasztott ki. Később, Josh-t betaszítja egy cellába, így a lánynak még egy dolga akadt azon kívül, hogy élve kijusson onnan. A nagy leszámolás előtt már tudtam, hogyha akad a kezembe egy öngyújtó és egy dezodor, akkor abból gyújtogatás lesz. Sajnos másképp nem lehetett Jillt megmenteni annak az őrültnek a karmaiból, és már megint ott tartok, hogy lövésem sincs, ez az őrült túlélte-e, vagy sem. A család úgy eltűnt ezek után a föld helyszínéről, mintha sosem léteztek volna – csak sajnos a bizonyítékok is odavesztek.

A bónuszban még az árus felveti, hogy nem esett szó a riporterekről, akik a család előtt mentek oda. A lányt irányítottuk, de ahogy nyomoztak, Char Man elválasztotta őket, és mialatt a srác a rendőrség épületébe rohant elbújni, addig Katie a rádióállomásra szaladt segítséget kérni… de a végzete utolérte, és ő is mint az elődei, nem úszták meg élve.

Szerintem

Sok HOG-ot láttam, amiben voltak bónuszok, de eddig itt volt a legjobb. Öt számkódot kellett megtalálni, és az alapján nyitottam meg a szuvenírszobát, úgyhogy majdnem minden kitüntetést megszereztem. A történet pedig még a sokat látott/hallott szervezetemet is megviselte, és ez volt az első ilyen HOG, ami miatt tényleg úgy éreztem, hogy üti az ingerküszöböm. Mondjuk, Halloween idejére az ilyen történeteket szezonja van.

Grafika: 10/10 – ijesztő, ahogy kell, tökök nélkül is
Teljesítmény: 10/10 – nem volt itt baj
Történet: 10/10 – megint nyitva hagytak egy kérdést, hogy most Richard túlélte-e a robbanást, vagy sem.

2019. 10. 25.    Amy      Dreadful Tales, Eipix Entertainment, HOG Reviews     0 comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük