Az én drága szerelmem, a drága vikingem. Aki egy testvérháborúból érkezett, és akit már akkor tudtam, hogy többet érdemel, minthogy Jégszem legyen a neve…

Minden írónak megvannak a maga kedvenc karakterei. Több kortárs szerzőnél is láttam már, ahogy ezt számtalanszor hallottam mentoranyámtól is. Az egyik szívemcsücske gyerekem a sokból Kristoffer, aki talán a harmadik volt, akinek a megszemélyesítőjét előbb tudtam, minthogy megalkottam volna jobbra a megjelenését.

Kristoffer Throen az egyik, aki miatt a viking mitológia jelentősen szerepelni fog a sztoriban, de mai viszonylatokban, tehát ne várjatok nagy epikus csatákat Odinnal meg a világfát őrző szarvasokkal stb.

Kris az agyas a csapatban, számítógép központtal, amiben mindent (is) lát. Mikor először láttam a fejemben, akkor tudtam, hogy nehezen nyílik meg, és sokáig azt se árulta el, hogy van egy bátyja, akivel a középkorban összevesztek, és szétváltak útjaik. Hogy azóta megtalálták-e egymást, lövésem sincs. A fejemben viszont már tudom, ki a bátyja, hol van, és konkrétan mit csinált, de ez egy másik kötet mellékszála, amivel felvezetem az ő könyvüket. Tiszta Wardos hatást keltek, ugye?

Mivel Kris egy zseni, ezért ő kezeli a család pénzügyeit, és mindig napszemüvegben van. Nem, nem vak, csak nem véletlen hívják Jégszemnek. Elmondása szerint ölt már szemmel, és a szemüveg amolyan biztonságot ad neki, hogy nem követi el újra azt a hibát, amit anno, de a hanglejtéséből úgy éreztem, hogy kételkedik. Egyem meg a kisszívét ♥.

Párja is lesz neki, egy színésznőt szántam, aki már eléggé felkapott a vámpírvilágban. Lehet sablonosnak tűnik a sztori, de ki lehet ezt úgy hozni, hogy érdekes legyen remélem. Néha azért tartok tőle, hogy nem lesz érdeklődés irántuk… szóval, igen.