Zene – Lacrimas Profundere: A Sleeping Throne

Hy darlings! \m/ ♥

Most, hogy végre a flaunt is hajlandó működni, egy napos késéssel megmutathatom Nektek azt a csodát, amit már április óta várok. Őszintén megmondom, ez volt az első rendelésem az amazonról, de szerintem, nem az utolsó. Tapasztalataim alapján korrektek, viszont, ha előrendelsz, és ne adja Isten, hó végén van akárminek a hivatalos megjelenése, gondoskodj róla, hogy a bankszámládon legyen szállítási költséggel együtt elegendő pénz, mert azt csak aznap fogják levonni.
Leadhatod a megrendelést hetekkel-hónapokkal előtte, ha neked pl. július 26-án jelenik meg akármi, amire vágysz, azt az előtte levő napokban fogják hivatalosan lekapni a számládról. Nálam ez most konkrétan július 25-én volt, de az amazon mobil appján keresztül nyomon tudtam követni a csomagom útját. Első blikkre mára (kedd) írta, hogy kiszállítja a futár, ehhez képest már hétfőn 12:43-kor hívtak, hogy a megadott címen tartózkodom-e, mert csomagom van. Mondanom se kell, azóta kiugrok a bőrömből.
Meg azóta is, mióta ezt megláttam. Az a csodaember készítette, aki évekig a csapatban játszott, Tony Berger a neve. Copyrights is yours, buddy! Még meg is osztottam, mert az is reklám, aztán kaptam szépen a like-okat Juliantól meg Olivertől. Amúgy 28-a óta ez a hátterem a gépemen.:

SILPP in action, beware

Ebben a szép kis csomagban érkezett a box, ami meglehetősen könnyű volt, és szerencsére sértetlenül. Azóta macskalak, mint minden más doboz, ami csak itthon fellelhető.

Olyan szép, nem? * – * Sikerült a fóliát egy kicsit feltépnem, mikor bontottam a dobozt, de szerencsére, maga a box sértetlen. Olyan gyönyörű így élőben, hogy alig tudom levenni róla a szemem. Bár nem maga a borító a hátterem jelenleg gépen, még változtathatok :D.

Pontosan azt kaptam, amit ígértek: ott a lemez, a bónusz lemez, a törülköző, a felvarró, a háttér egy darabja, és a dedikált kártya, amit azóta már gondosan bekereteztem, és a fiúk „őrzik” a Fekete Tőr Testvériséget. A törülköző kisebb ugyan, mint amire számítottam, de igen, a Sonatás zászlómat már kulturáltan le is váltotta. A lemezt meg majd dedikáltatom novemberben. A felvarrónak még nem találtam meg a végleges helyét, de nem a battle jacketemen fogja megtalálni a helyét, azt garantálom.

És így néz ki teljesen. Viszonyításként, az ágyról lelógott a törülköző teteje, de annyi baj legyen, úgysem fogom hivatalosan rendeltetésszerűen használni, ahogy annak idején a Hope is Here-hez kapott pólót se hordom… majd novemberben kiöltözök kulturáltan :D.
A lemezt azóta forever on repeat-en hallgatom, de majd holnap olvashattok róla bővebben. Annyi biztos, hogy számomra mindent levert, hatalmas meglepetést okoztak, és kár volt félni attól, hogy Julian nem állja meg a helyét… mintha Chrisnek és Robnak a közös gyereke lenne, és akkor még enyhén fogalmaztam!

2019. 07. 30.    Amy      Haul, Lacrimas Profundere     0 hozzászólás(ok)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük