Szerző: Lara Adrian
Cím: A vámpír csókja
Eredeti cím: Kiss of Midnight
Sorozatcím: Éjfél szülöttei
Sorrendben: 1.
Fordította: Szabó Veronika
Magyar kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2009
Eredeti kiadó: Dell
Kiadás éve: 2007
Műfaj: paranormális romantikus, erotikus
Oldalszám: 404 oldal
Molyos értékelés: 79%
Goodreads értékelés: 3,95

Fülszöveg:

Legyőzhetetlen vágy, túlvilági érzékiség; az első érintés halálos. Félig ember, félig démoni lények ők, akik több ezer éve velünk élnek.

A múltban a Rend őrei biztosították a békét, de a múlt köddé vált, ez már a jövő…

Véres háború dúl. A vámpírok ellepték az utcákat, kedvükre lakmároznak, senki sincs biztonságban. A Rend közbelép, de harcosainak lelkében sötét titkok rejlenek. Lesznek, akik győzedelmeskednek, és lesznek, akik elbuknak, de minden harcosnak tudnia kell: ha a szerelem megkísérti, csakis egy kiszámíthatatlan és kegyetlen nő képében teszi, és ez még a legkeményebb harcost is térdre kényszeríti.

Gabrielle egy bárban pillantja meg a sötét hajú, érzéki férfit. Beleborzong a nézésébe, azonnal megkívánja. Pár pillanat múlva azonban egy véres gyilkosság szemtanúja lesz, és túl későn eszmél rá, hogy démoni játszmába keveredett egy vámpírfejedelem oldalán…

Véleményem

Mikor elkezdtem a szakmámat tanulni, egyik csoporttársam éppen eladásra szánt 4 könyvet. Én meg lecsaptam rájuk, hiszen egész olcsón jutottam hozzá Adrian és Cole első két könyvéhez. Azóta mindkét világnak a rabja vagyok, és idáig Adrian győzött a gyűjtési listában.

Mivel Ward ajánlása van a borítón, nem hittem, hogy rossz lehet. És komolyan, igazam is volt. A borító is illik a könyvhöz, bár szakmailag akkor még fogalmam sem volt, hogy lenne helyes, elsőéves voltam. De inkább térjünk a tartalomra. Van hasonlóság tényleg a Testvériséggel, és itt kifújt.

• Ők is gyilkolják az őrülteket, itt is.
• Wardnál a nőknek nincsenek különleges képességei, itt vannak.
• Odaát vámpírnak születni kell, nemtől független, Adriannál minden vámpír hímnemű, a nők pedig 100%-os emberek, és egy holdsarlóba hulló könnycsepp jelzi, ha a testük képes kihordani egy vámpírt.

Hol van itt a hasonlóság Warddal, emberek? Vámpír és vámpír között is van különbség, ezt sajnos a csillámváltozat óta igencsak ki kell hangsúlyozni.

Lucan Thorne nem hasonlítható hozzá Wrath-hez, ezt itt leszögezem. Annyi közös van bennük, hogy ők a vezérek, fekete a hajúk, erősek, izmosak, vannak tetoválásaik, und ende. Egyiknek acélszürke a szeme, a másiknak eredetileg zöld, amíg meg nem vakult. És amúgy is, Lucan idősebb, mint Wrath. Rengeteg a különbség, nem most szeretném felsorolni. Kezdésként tökéletes ez a kötet, és ha te is azt mondod, hogy Lucan és Wrath két különálló személy, akkor gratulálok ;).

Lucan kezdetek óta a kedvenceim között van. Dante és Tegan meg jönnek utána. Egyelőre, mivel csak a negyedik könyvig jutottam, de Rio is szívem csücske, elhihetitek. Különös a végzet. Először megmenti a még csecsemő Gabrielle-t a haláltól, aztán 25 évvel később egy gyilkosság összehozza őket. Akkor még szegény lánynak fogalma sincs arról, mibe csöppent. Már akkor foglalkoztatott a kérdés, mi lenne akkor, ha nem vennék észre időben a jelet, és erre választ kaptam Dante könyvében.

Gabrielle amilyen magának való volt az emberi világban, annyira megnyílt a végére. Engem csak az bosszantott kicsit, hogy olyan hamar elfelejtette a barátait. Oké, Kendra halott, tudjuk, mi lett vele. De Megan és Jamie? Erre szeretnék valamikor majd választ kapni, mert újraolvasva még nem találtam rá választ.

Nagyon szeretném tudni, mi a háttértörténete Gideonnak és Savannah-nak. Tudtommal, már elkészült az övék is egy antalógiában, amit nem tudni, mikor olvashatunk magyarul -.-. Remélem, hamar.

Nekem abszolút nincs bajom a sok 18-as jelenettel, amíg ízlésesen van megírva, valódi érzelmeket adnak a szavak vissza, és könnyen bele lehet képzelni magad. Ahogy Ward is, Adrian is ezt meg tudja adni, de még Cole is.

Összegzés

Borító: 5/5 – olyan szép, nem?
Karakterek: aki azt mondja, hogy Testvériség-klón… bajban leszünk
Kedvenc jelenet: megmentik Gabrielle-t
Kedvenc karakter: Gabrielle, mert érzek hasonlatokat a karakterében
Tetőfok: tökéletes kezdőkötet, és várom már a folytatását
Összesítve: 5/5