Szerző: J. R. Ward
Cím: Végre szeretők
Eredeti cím: Lover at Last
Sorozatcím: Fekete Tőr Testvériség
Sorrendben: 11.
Fordította: Lukács Lászlóné
Magyar kiadó: Alexandra
Kiadás éve: 2018
Eredeti kiadó: NAL
Kiadás éve: 2013
Műfaj: paranormális romantikus, erotikus, vámpíros
Oldalszám: 544 oldal
Molyos értékelés: 93%
Goodreads értékelés: 4,29

Fülszöveg:

Qhuinn – ismeretlen apa fia – hozzászokott, hogy egyedül van. A családja kitagadta, az arisztokrácia hátat fordított neki, ő azonban végül megtalálta az útját: az Alantasok Társasága ellen vívott háború egyik legkegyetlenebb harcosa lett. Az élete mégsem teljes. Lehetősége nyílik rá, hogy saját családot alapítson, mélyen legbelül mégis ürességet érez, mert a szívét valaki másnak adta…

Blay a hosszú éveken át táplált viszonzatlan szerelem után kigyógyult a Qhuinn iránti érzéseiből. Itt volt már az ideje: Qhuinn rátalált a tökéletes párra egy kiválasztott nő személyében, akitől hamarosan gyermeke születik – épp úgy, ahogy mindig is tervezte. Blaynek nagyon fáj együtt látnia őket, de ha egy elérhetetlen álomra építi az életét, biztosan csalódik. Ahogy már meg is tapasztalta.

A sors különböző útra tereli ezt a két vámpír harcost… ám miközben fokozódik a faj trónjáért vívott harc , és új játékosok bukkannak fel Caldwellben, akik halálos veszélyt jelentenek a testvériségre, Qhuinn végre megtapasztalja, mi is az igazi bátorság, és a két szív, amelyet egymásnak szánt a végzet… végül eggyé válik.

Véleményem

Holy. Fuckin’. Merlin. Most fejeztem be nemrég, és tényleg az kell mondanom, mint előttem oly sok mindenki, hogy igen, ez a két srác már rohadtul megérdemelte a boldogságot.

Qhuinnt nem egyszer emeltem a kedvenc karaktereim közé, és talán nem is véletlenül. Így, hogy még többet kaphattam belőle, az első öt között van. Mondhatnám úgy is, hogy van sok közös pontunk, a becsületgárdán meg egy tönkre vágott bátyón kívül.

Bár én nem lennék egy akkora akrobata egy Cessnán. Komolyan, ott féltem, hogy neki és Z-nek vége van (bár akkor már tudnék róla… így ott a pletyka, hogy valakit elvesztünk, köszönet Warden anyánk!).

Viszont számtalanszor az volt az érzésem, hogy bezárom a könyvet. Semmi bajom Saxtonnal, de most úgy komolyan… akivel már nem vagyok együtt, esetleg elmondom már aznap, mielőtt még megfojtana a drága kuzinom… vagy esetleg, nem kezdek el fültanúk hallatára elküldeni a fenébe senkit.

Ha nem tudnám, hogy már kint a Király (úgyis ők jönnek, szóval királyom, üdvözletem!), akkor is egyből az első helyre raknám Beth és Wrath sztoriját. Beth utalásai, hogy neki gyerek kell, és amit egyértelműen Wrath nem hajlandó megadni neki, mert fél a következményektől. Az árnyékok a másodikak. Selena felbukkanása annyira egyértelművé tette, hogy meg Trez könyvet kapnak, mint ahogy epekedve várom Lassiterét.

Xcor és társai oldalán több kérdőjel hagyott viszont. Elan meghalt, hurrá, Assailba tényleg bele lehet esni, de most ki volt az az informátor? Kik vitték el Solát? Gyanítom az a drogterjesztő, akivel Assail üzletel, de na… meg ezek az alantasok is már… az miért jó nekik, hogyha a drogot ők kezdik elosztani? Így akarják kiszűrni az új tagokat? Ennyire ne legyenek bénák, bár ők mindig is azok voltak. Az elején még fenyegetőnek éreztem őket, mint a TWD-ben a járkálókat, most már inkább, mint egy állandó kezelhető fenyegetés vannak jelen. Attól a nyamvadt elittől tartok a leginkább. Még Xcorék sem annyira ijesztőek, de az elit… mintha Luciusnak elege lett volna abból, hogy nem irányíthat, aztán neki azonnal Wrath trónja kéne.

Nagyon megkönnyebbültem, hogy Laylának megmaradt a kisbabája, ugyanakkor ez szerintem Payne erejébe került. Nem véletlen gyengült le szegény harcosnő (ez de hülye szó…). Az Őrző meg hol a fenében van? Ennyire legyengült volna, hogy már szinte csak említésképp szerepel? Tudom, a hírek szerint életben van még, de na… a faj anyja ne bújjon már el.

Nemsokára belekezdek a Királyba, és annyit már kiderítettem, hogy egy 100-as zsepicsomag nem ártana mellé… már előre készítem fel magam.

Összegzés

Borító: 5/5 – illik a Testvériség izmos világához 😉

Karakterek: 5/5 – imádlak titeket mind

Kedvenc jelenet: Qhuinn megmenti Zsadistot

Kedvenc karakter: bármennyire is lassan, de ez a két fiú tényleg megérdemli a boldogságot

Tetőfok: Qhuinn részegen bevall mindent Blaynek

Összesítve: 5/5 – Warden anyánk a sok szál mellett visszatért a szokott stílusához ^^