Várnak az Éjszaka Misztériumában!

Mysteries of the Night

Hy darlings! ♥ \m/

Üdvözöllek kedves vándor! Egy személyes/mindenes blogon jársz, aminek Amy az adminja, így az ő agymenéseit olvashatod. 2006 óta vagyok aktív online körben, a leghosszabb ideje azonban 2010 óta írok, és ez a cím már a végleges helyem :). A blogon találsz posztokat albumokról, könyvekről, filmekről és sorozatokról, valamint koncertbeszámolókat is. Ezek mellett a blognak vannak állandó és visszatérői rovatai is. De az ajánlók/beszámolók mellett személyesebb posztok, és különböző tagek is szerepelnek, így lehetőséged is akad megismerni. Ezeken felül vannak elrejtve információk azokról a regényekről, amiken éppen dolgozom - mikor hogy. Leginkább karakterismertetőkkel láttam el eddig azt a rovatot, de van már helye a zenecsokornak, amik ihletet adnak, meg egyéb lényegtelen dolgok.
Bővebben is érdekel? Csak olvass tovább! ;) Puszi, Amy

2018. szeptember. 28.
Zene – Poets of the Fall: Carnival of Rust (live)

A hetedik rész bárhol is legyen, egész egyszerűen különleges. Ne kérdezzétek, miért, egyszerűen ez kell, és kész. Nem tudom, mennyi előadó lesz felsorolva, hiszen a munkámnak köszönhetően megint sok újjal találkoztam, de azokkal később muszáj lesz a füleimmel szeretkezniük, mert bent egyszerűen nem elég.

Poets of the Fall: Carnival of Rust (live)

Kevés zenekar éri el azt a szintet, ami azonnal libabőrt okoz. Annak idején, mikor még javarészt csak finn zenekarokat hallgattam, akaratlanul is belefutottam a Poets of the Fall nevezetű formációba. És elsők között ez a dal volt, amit szerintem az is meghallgathat, akinek nem ez a kedvenc műfaja. Egy gyönyörű szerelmes dal. Mindegyiknél ezerszer szebb, még a sokat emlegetett Lacrimast is leveri, pedig az nálam nagy szó már (vagy most túl érzelmes egy hangulatban vagyok).
Nem magával a videóklippel jövök, hanem a koncertes verzióval, csakhogy lássátok, Marko Saaresto mekkora egy tehetséges előadóművész.

Creature Feature: The Greatest Show Unearthed Returns

Ha hiszitek, ha nem, ennek a dalnak az elődje (ugyanez Returns nélkül) sokáig nem tetszett. Aztán ahogy teltek az évek, és főleg szeptember vége felé előkaptam, hogy hallgassam, nagyon-nagyon megtetszett, így gyakorlatilag óriási meglepetés volt, hogy készül egy folytatás. De még milyen jól is tette Curtis, atyaég!
Ez az a dal, amit ha nem hallottam az elmúlt 1,5 hétben NAPONTA HÉTSZER, akkor keveset mondtam. Amúgy igen, érik az a drága songfic erre a csodára. Ja gyerekek, ez nem metal, ez sima steampunk (mondanak neki valami mást is, de az nonsense). Valószínű tetkóként végzi majd a „Once you’re in our grip we’ll never let you go” mondat is, még nem tudom, hogy. Valami Gris Grimly rajz kell majd.

AWS: X/0

Elsőre is éreztem, hogy ezzel a dallal valami különleges kapcsolatom lesz, de azt nem mertem volna lefogadni, hogy a poszt megjelenése előtt kb. naponta nyolcszor kell ezt meghallgatnom. Hiányérzetem volt, ha nem hallottam, és a végén azon kaptam magam, hogy analizálom a szöveget, hol illik rám. Eddig még nem jöttem rá, pontosan merre.
Sajnos mivel sold out a lemezbemutató buli, így egyelőre az AWS megint pár hónapig kimarad az életemből…

Dark Sarah: Sky Sailing

Imádom Heidit! A mai napig! Azóta nem is követem annyira az Amberian Dawnt, hogy kilépett onnan, bár a pontos okokat nem ismerem. Az egyik legtehetségesebb énekesnő, akit méltón ültetnék Tarja mellé a trónra.
Az új albumot egyben akarom meghallgatni az előző kettővel, hiszen egy trilógia végére érünk, és megtudjuk a sztori végét. Sorozatot vagy könyvet kérek belőle! >.<

Road: Ölj meg december

Bár csak a napokban jutottam el a klipig, a hideg kirázott jó értelemben a végére. Elsőre átjött a mondanivalója, és utána nem tudtam nem háromszor egymás után meghallgatni. Annyi minden eszembe jutott… és azt hiszem, ideje visszatérni az elemzésekhez, mert ez már a sokadik olyan dalszöveg, amit nem csak a BuJo-m fog látni, hanem valószínűleg az átjött értelem egy sztorimban is.

Skeletonwitch: This Horrifying Force (The Desire to Kill)

Kismillió éve a füleim kívánságlistáján szerepeltek, mert milyen misztikusan hangzik a nevük… aztán úgy döntöttem még hét elején, hogy ideje elvenni azt a szüzességet. És nem bántam meg. Jó kis blackened thrash, ami nekem mostanában úgyis bejön – külön-külön is, nem csak egyben :D.

Legion of the Damned: Doom Priest

Nekik évekig tetszett a nevük, de soha a büdös életben nem jutottam el oda, hogy meg is hallgassam őket… egészen hétfőig. Igaz, kedden azonnal beszéltem róluk, de úristen a mennyben. Tipikusan az a zene, amivel kár volt várni éveket. És a pénztárcám szívesen venne pólót, úgyis bővítésben van a ruhatáram.

Amy Hozzászólások: 0 Metal is Religion YouTube-kalandjaim

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük






Of Words and Rain A Sip of Multiverse Hope is Here
Szerkesztő: Amy
Név: Mysteries of the Night
Téma: minden, némi bloggal
Hivatalos nyitás: 2006.04.02.
Nyitás blogként: 2010.01.01.
Flauntra költözés: 2018.02.26.
Domaines blogolás: 2019.12.13.
Köszönet: ♥ ♥
Szolgáltató: Flaunt

Sorozatok évadok szerint:

Könyvek értékelések szerint:

Album értékelések szerint:

Az oldal semmilyen kapcsolatban sem áll a Nox Arcana tagjaival, ellentétben néhány megemlített zenekarral, a munkásságuk bemutatása pusztán tájékoztató jellegű! Minden könyvborítómat megszerkesztem, ahogyan bármilyen képet is, amit feltöltök. Amiket felteszek, mind saját gyűjtés, és mindig kiteszem a forrásomat.
A képek többségét viheted, de az írásaim és a védett képeim maradjanak!

A modulok címeit a Lacrimas Profundere munkásságából szemeztem.

• Themes by: Ninaa
Mysteries of the Night © Copyright
2006 - 2020