Az ő nevük egyike azoknak, akiket kismetalos koromban rettentően ijesztőnek találtam (hát még azt az első borítót!), így évekre félreraktam. Úgy 2007 óta ismertem őket névről, de a zenéjükig sose jutottam el – örök hiba. A lelkem mostanában az ennyire sötét dallamokat szereti, így aztán tegnap úgy döntöttem, elvesztem a LotD-szüzességem. Mennyire jól tettem, te jó isten!
A hollandok már 2005 óta szántják fel a színpadot, és jövőre érkezik a hetedik lemezük. Igen, az a bűvös hetes… van időm most hat lemezt végighallgatni addig. Most ezt a dalt szeretném megmutatni, amivel először rájuk kattantam. Itt volt az ideje, ugye?