Megjelenés: 2018. július 6.
Fejlesztők: Eipix Entertainment
Történet:
Matt és Faith útban vannak egy terapeutához, aki segíthet a lány rémálmait leküzdeni. Egyedüli túlélőként úgy érzi, ő felelős a szüleik haláláért.

Amanda szemszöge

Szokott ijesztő környezet, érdekes karakterekkel. Viszont azonban itt többről van szó, mint gyógyításról. Útközben megállnak egy kisebb vendéglőben, értesülnek egy hatalmas viharról, pluszban a tévében az is elhangzik, hogy az elmúlt évtizedben a környéken kilenc lány tűnt el, mindig ugyanabban az időben, és lássatok csodát, a következő ilyen eltűnésre mostanában számítanak. Persze, a lányok sose kerültek elő. És igen, kicsit köze lesz a testvérpárnak is.

Dr. Ryan a terapeuta háza már első ránézésre ijesztő. Nem elég, hogy olyan színárnyalattal ábrázolták, hogy önkéntelenül is hidegrázást kapsz tőle, akkor még tudod, hogy aki bent van, az nem lesz egyszerű ember. A hipnózist megelőzve megtudjuk, hogy a testvérek szülei 2015-ben haltak meg, azóta Faith szenved. Valamiért Mattnek is részt kell vennie benne, mondván, ha megnyitja az ő elméjét is, tud segíteni.
Persze, mind a ketten kezdenek furcsaságokat látni. Mattet irányítva hamar rájöttünk, hogy több rejtőzik a doktor múltjában, mint bárki másnak. Egy jel szerint valaki valami szörnyet rajzolt, és feltehetően a mocsárban él. Ezt a helyi seriff mondta, aki persze, hogy ugyanúgy sáros volt. Ami még különös, hogy bárki, aki a doki közelébe megy, elkezd vérezni az orra. És nem, nem azért, mert behúztak neki egyet.
A hipnózis alatt Matt megismeri Dr. Ryan múltját. Boldog házasságban élt, amíg a felesége nem lett beteg, és nem halt meg. Akkor kezdett el segíteni a feleség szelleme, és valami ijesztő árnylény is időnként felbukkant, amivel meg kellett küzdeni. Eipixék is legalább olyan ütőset kreáltak, mint anno Őrülték a Shadowplay-ben.
A doki titkos szobájában jöttem rá, hogy akik idejártak hozzá terápiára, mind elkezdték hallani a volt feleséget, ami miatt agyi károsodást szenvedtek, és vérezni kezdett az orruk. Innentől elég egyértelmű volt, hogy Ryan a feleségével akart beszélni, és ehhez a páciensein keresztül vezetett volna az útja.

Ahogy haladtunk előre, néhány áldozat szelleme elárulta, hogy hiába akart annyira találkozni a feleségével, sose sikerült, szegény lányok pedig nem ezt érdemelték volna. Ahogy szereztünk bizonyítékot a doki ellen, éppen elkezdett volna hinni nekünk a seriff, mikor is a doki hipnotizálta, ezért a rendőrség a nyomunkba akadt. Viszont vissza kellett jutni a mocsárba, hogy Faith ne szenvedjen ott tovább.
Az egyik páciense, Heather még a közelben él, így hozzá is tettünk kitérőt. Szegény nő teljesen össze volt zuhanva. Nála tudtuk meg, hogy Ryan feleségének volt egy hógömbje, és az a kulcs a rejtély megoldásához. Ryan már oltárt is épített a nőnek, csakhogy egy pillanatra beszélni tudhasson vele. A doki hipnózissal akart segíteni a feleségén, de persze, nem segített.

A mocsárba is el kellett menni, megtalálni azt a lényszerű valamit, ami igazából az összes áldozat temetője volt. Ott megszereztük a hógömböt, és már csak a dokit kellett legyőzni, hogy igazából mindenki felszabadulhasson. A felesége kijelentette, hogy amit csinál, nem bírja elviselni, és hagyja őt nyugodtan pihenni a túlvilágon. A rendőr letartóztatja a dokit, így vége az ámokfutásának.

A bónuszban Faith bőrébe bújva kell egy ismeretlen alakot legyőzni, aki folyamatosan azt sulykolta belé, hogy igenis ő a hibás, amiért meghaltak a szülei, és apránként kellett összerakni az igazságot. Még a doki feleségének szelleme is segített, mert addig nem ment tovább. Segített Faith-nek szembenézni annak az éjszakának az eseményeivel, mert eddig nem tette. A szülei szellemei is megnyugtatják, hogy nem ő a hibás, az ismeretlen alak pedig igazából maga Faith volt. Végül is, tény, hogy mindenkinek saját maga a legnagyobb ellensége.

Szerintem

Valahogy ez a rész távolabb érződik a többinél, pedig alapjáraton jó. Kevés a parafaktor, ami némileg hiányzott, de így is voltak ijesztő momentumok. Minden megoldódik a végére, és kivételesen egyetlen kérdésem maradt: a korábbi áldozatok örök időkre a mocsárban maradtak, vagy azért valaki intézett nekik tisztességes temetést, hogy a családjuk tudjon róluk?

Grafika: 08/10 – egy-két karakter ábrázolásával nem voltam kibékülve
Teljesítmény: 09/10 – helyenként fagyott, de ez már kezd megszokottá válni
Történet: 09/10 – amolyan egynek elment történet, mintha már a készítők is beleuntak volna

2018. 07. 13.    Amy      Eipix Entertainment, HOG Reviews, Phantasmat     0 comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük