Megjelenés: 2018. július 26.
Fejlesztők: Domini Games
Történet:
Raul éppen nőül kérné Christine-t, mikor megjelent a Fantom, és elrabolta őt.

Amanda szemszöge

A jó kis Operaház fantomja, egy jó feldolgozásban. Legalábbis elsőre annak látszott, mert alapjáraton is szeretem a művet, így sokféle feldolgozását megnézem.

Így ismervén a végkifejletet is, úgy vágtam bele, hogy hátha nem csalódok benne.
Ahelyett, hogy végigmennénk az összes helyszínen, kapásból a föld alatt kezdünk. Próbáltam a 2004-es filmet előhívni, mert csak azt az egyet láttam, és már korábban is volt egy HOG ebből a műből.
Lent egyből találtunk egy Agnette nevű hölgyet, szegényt egy oszlophoz láncolva, és a Fantom itt tartja szándékosan, mert nem engedte továbblépni. Szükséges volt szegény az operájába. Viszont, mivel Isaac telerakta az alaksort csapdákkal, és Agnette annyiban segít, hogy küldönc lesz a szerelmesek között, ám legyen.

Átváltva Christine-re, a lány megtalálta meg Agnette holtestét, úgyhogy kezdtem úgy hinni, hogy Isaac sorozatgyilkos lett, mert nem találta a tökéletes hangot.
Isaac Cloden volt a teljes neve, és egykoron teltházas operaelőadásokat tartott, míg egy nap a csillár le nem zuhant, és az épület fel nem gyulladt. Isaac kész volt tűzhalált halni az operájával együtt, de a színpadi menedzsere, Dirk kimentette onnan. Az arca is ott sérült meg, és annyira elviselhetetlennek tartotta, hogy odaveszett az épülete, hogy mindenre képes lenne azért, hogy visszaállítsa teljes pompájába.
Viszont, az operát, amit megírt a tűz után, úgy írta meg, hogy azokat a hangokat élő ember nem tudja előadni, hanem csak a szellemek.

Dirk életben volt még, mint Isaac foglya, de neki sem tetszik ez a szellemes opera ötlete, és csak szeretné végre látni a napfényt. Szegény szerencsétlen öreg.
Meg van egy segítője is, Bruna, aki viszont nem olyan barátságos, mint Dirk.

Meg találkoztam Roselle-lel, Isaac néhai feleségével, aki szintén nem tartotta ezt az operát jó ötletnek. Csakhogy Bruna bele volt esve Isaacbe, és elintézte, hogy Roselle fogoly legyen máshol, és azt hazudta a férfinak, hogy a nő továbblépett. Így aztán Christine feladata volt, hogy a fogságából kiszabadítsa szerencsétlen nőt.

Isaac számtalanszor próbálta hátráltatni Rault, de nem sikerült neki, mert ahogy haladtunk előre, többen akartak segíteni, mint hátráltatni. Sőt, Isaac két amulettet készített, amikkel az operaház tükrein keresztül lazán tud közeledni, és az összes halott lelkét bezárta.
Tudjuk, hogy szemét itt, de a filmben nem volt az.
Ráadásul szükségünk volt a nagybátyja, Orphel segítségére is, de mire szegényt megtaláltuk, Bruna próbálta elszívni az életerejét… ártó szellemek, már megint itt vagyok.

Ami később kiderült, hogy Isaac valóban gyászolta Roselle-t, még akkor is, ha nem tudta, hogy Bruna mit művelt a háta mögött. Valahogy nem lehetne elzárni ezt a banyát már végre?
Kérdésemre szerencsére azonnal választ kaptam, mert amint bezártuk, Orphel is szabad lett, és rögtön a közeli temetőbe küldött, mert lehet összefüggés a szellemek miatt.

A raktár előtt megtaláltam a tervezőjét is, akinek elvette ez a tetű a látását, mondván, hogy ne szóljon senkinek a titkos alagsorról. Úgyhogy segítettünk neki újra látni. Utána egy szerelmes pár női tagját szabadítottam fel, majd következett végre a nagy finálé, mert Isaac lassan elkészült a rituáléval.

De Raul a szellemek segítségével eltüntette Isaacet a föld alá, és Raul és Christine is nyugodtan megházasodhatott.

A bónuszban úgy tűnt, hogy Raul és Christine lánya, Margaret is operaénekesnői ambícióikat kerget, mikor is megjelent egy csuklyás nőalak egy ajándékkal, ami elvitte a hangját, mint mikor Ursula foglyul ejtette Ariel hangját a mesében.
Itt viszont Isaac lánya volt a bűnös, aki így akart bosszút állni apja halálán – kezdjük ott, hogy akkor hol volt, mikor Roselle fogoly lett?
Úgyhogy végigüldöztük pár helyszínen, mielőtt magába fogadta volna Margaret hangját, de Christine megakadályozta, úgyhogy itt a vége. Bár a végén levő kis akármi… azt inkább hagyjuk is, azt még én is megcsinálom, és akkor operaénekesnő vagyok 😀

Szerintem

A karaktereket egyáltalán nem szeretem, olyan csúnyák mostanában, hogy bennem semmi együttérzés feléjük. Főleg most, még Raul sem volt szimpatikus, pedig a filmben még az volt.

Grafika: 08/10 – csúnya karakterábrázolás
Teljesítmény: 08/10 – színek túlzásba nyomása úgy, hogy már a gépem is lassú tőle
Történet: 10/10 – egy klasszikus történet újabb feldolgozása, bár igazából lehetett volna jobb.