Főoldal Amy Regények Carrd Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2018/05/11
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: HOG Reviews League of Light Mariaglorum

Megjelenés: 2018. május 10.
Fejlesztők: Mariaglorum
Történet:
A liga detektíve egyike lesz azoknak, akiknek részt kell vennie néhány unatkozó nagyhatalmi túlélőjátékában. A helyzet nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik.

Amanda szemszöge

Hősnőnket elég kemény fából faragták. Kistöki is velünk van, néha megpróbálnak minket elválasztani egymástól, de ez senkinek sem sikerült, mert akkor is a fejünkbe vettük, hogy bizony a kispajtást visszaváltoztatjuk hús-vér kisfiúvá. De a dolgok nem mennek olyan könnyen – vagy csak a készítők nem akarják ezt.

Lassan haladva előre az akadályokon, találtam még két játékost, ám a fickó nem tűnt túl együttműködőnek – a másik nőt is megpróbálta megölni, és a mi karakterünk is kapott egy mérget. A játékvezetők nem segítenek, élvezik a show-t.
Először ellenszert kellett találnom, hogy a méreg ne öljön meg minket, de előbb csak kiszabadítottuk a lányt a ketrecből. A játékvezetők feje ezek után elárulta, hogy 50 évente tartanak egy ilyen játékot, ahol a legképzettebbek összemérhetik erejüket egy túlélős versenyen, és a legerősebb lehet csak a győztes. A vesztesek meghalnak. Szomorú, de elég motiváló. A helyek tele vannak csapdákkal, és néha a látszólagos szövetséges sem a barátunk.
Sajnos, mielőtt a következő helyre jutottunk volna, a méreg majdnem hatott, de én rányomtam, hogy feláldozom a karakterem, hogy a játékostársat megmentsem – ilyenkor úgyis mindig ez a jó választás.
A lány, akit megmentettem, viszonzásul szintén megmentett, így csapatban folytathatjuk tovább a túlélést és a kijutást. Találtunk egy holttestet – elesett versenytárs – meg az elvetemült gazember nyomait, a köcsögje már előttünk jár, és mindenkit megmérgez, csakhogy célba érhessen. Egy gólemet keltettünk életre, hogy a csapdákat eltüntesse, és tovább mehessünk.

A következő helyszínen egy barlangba értünk, aminek volt egy tava. Egy hidrát kaptunk nehezítésként, és a vöröshajú társamtól is elszakított, de legalább még mindketten életben voltunk. A hidra nem bírta a fényt, ezért néhány tükröt kapott a szemébe, hogy maradjon a sötétben szépen, tőlünk távol.
Sajnos a vöröshajú társunk elárult, mert amint legyőztük közösen ezt az akadályt is, átvágott, és otthagyott. A játékvezetők meg kárörvendeznek, hogy bizony szóltak előre, hogy senkiben se bízzunk meg, főleg egy generációk óta tolvajban nem.

A játék alatt megtaláltam a tolvajok naplóját, amiben leírták, hogy a játékvezetők a Figyelők, és évtizedek óta figyelik a Fox-családot. Minden csapdán túljutott egy férfi a testvérével, amíg szét nem kellett válniuk. Akinek a naplóját olvastuk, ő rájött, hogy a portálon levő szimbólumok valójában koordináták, és azokat követve ki lehet jutni a játékból. Bár legyőzte a szörnyeket, sose találkozott újra a testvérével, majd egy temetőben ragadt, ahol tudta, nincs menekvés, nem tudja befejezni a játékot.

Mire éppen pánikba estem volna, a vöröshajú lány megjelent segíteni. Át kellett vernie a Figyelőket, mert a közös ügyködésük túl nagy figyelmet hozott a nyakunkra, de csak ez volt az egyetlen mód. A lány segített kijutni egy csapdából, azonban majdnem a végén sikerült kivívni a Figyelők haragját, így komoly büntetést szabtak a nyakunkba. Csakhogy az a köcsög paraszt (már elnézést) itt is megelőzött minket, és az utolsó kulcsdarabot magához vette. De, a büntetést mégis ő kapta meg, valami nagyon ronda lény nyelte el, így tulajdonképpen ketten maradtunk, és ideje volt a Figyelőkkel is leszámolni. Eljutottunk eléjük, de megléptek előlünk, és mintha egy szuper-intelligens számítógéphez beszélne, megkérte a játékot, hogy végezzen tisztítást. Ami, mint tudjuk, nem éppen sima söprést jelent. Túlterheltük a rendszert, a játék megsemmisült, és a liga központjába érve a főhősünk felajánlja, hogy csatlakozzon hozzánk, de a lány a felmenőire való tekintettel nem fogadhatja el, de nem felejti el, min mentünk keresztül, így megígéri, hogy az útjaink kereszteződnek még.

A bónuszban kaptunk egy olyan küldetést, ahol egy városban furcsa illatú, vékony köd jelent meg, és mindenkinek ugyanolyan arca lett, mint a helyi patikusnak. A valódi patikust kellett megtalálni, de nagyon nehéz volt megkülönböztetni őket egymástól, még akkor is, ha négy gyanúsított volt csak. A dolgunk az volt, hogy az igazi patikusra jellemző tulajdonságokat keressek. Pluszban, valakik szintén el akarták kapni a fickót, és kezdtünk útban lenni, el akartak tenni láb alól, de ez persze nem sikerült nekik. Miután meglett az igazi patikus, a Figyelők akarták elkapni,

Szerintem

Kicsit olyan, mintha a csapat meg akarta volna lovagolni az ilyen túlélős regényeket, amikből eleget kaptunk, és valahogy akkor sem tudott megfogni, akár disztópiás volt, akár nem. Bár itt inkább a fantasy felé terelték a hangsúlyt, hogy portálokon keresztül kellett továbbjutni, nem ajtókon.

Grafika: 10/10 – mégha a keskeny képernyő kicsit rontott is az összhatáson, nem tudtam nem elmenni a játék részletgazdagsága fölött
Teljesítmény: 09/10 – ablakos módot, kérlek
Történet: 08/10 – nem nyűgözött le annyira, mint az elődjei, de érdekes volt, kíváncsi vagyok, a vöröshajú lányt mikor látjuk legközelebb.


Alább tudsz üzenetet hagyni.