Franc a képembe, de megint egy taget, de most ez nekem tényleg egy testhez álló küldönc. A magam módján veterán bloggernek mondom magam, két év kihagyással is eléggé aktív voltam, szóval… Moro blogján akadtam rá erre, nála ott a forrás. Enjoy my answers!

01. Hány éve blogolsz?
2006 vége óta, szóval már 12 éve lassan.

02. Tartottál valaha hosszabb szünetet a blogolásban?
Igen, volt egy közel 2 éves időszakom, mert akkor élt még a him-times.com, és minden időmet elvette. Akkor még futott a zenekar szekere rendesen.

03. Mindig ugyanezt a nevet használtad?
Nope. Az első nevemre nem emlékszem már sajnos. Nollena voltam évekig, ami nemtudom már, milyen név és a Ville kereszteződése volt, és egy Adri nevű lány montázsolta nekem össze. Úgy 2010-ig használtam ezt a nevet, voltam Noli is, de aztán mikor úgy éreztem, hogy a Nolle-korszakomnak vége, hozzányúltam az Amanda Black névhez. Sirius Black mindig is a szívem csücske volt, innen a vezetéknév, az Amanda pedig kiskamasz korom óta tetszett. Az Amy, mint becenév egy kósza gondolat volt, mert ahogy utánanéztem, nem az Amanda becézése, ez az én agyszüleményem XD.

04. Mindig ugyanezen a címen blogoltál?
Nem. Ez konkrétan a harmadik cím, és ez lett a befutó. A summer-wine.gp volt, előtte volt egy, amin megtaláltak az osztálytársak (töröltem is azóta), aztán, mikor a him-mania.gp elköltözött a him-times.com-ra, akkor fogtam a domaint, és bloggá tettem.

05. Változott az évek során a blogod témája?
Mikor vége lett a sulinak, elkezdtem gondolkodni, hogy van-e értelme a blogomnak. Akkortájt már játszottam a hidden objectekkel, de csak kedvtelésből, nem csináltam belőle értékeléseket, így született meg a HOG Reviews. Sokszor agyaltam, hogy van-e értelme, és eddig szerencsére nem dobtam el.
Zenekarokat bemutatni már a metal-days.gp elődje idején is tervem volt, mert hazánkban nincs elég, de nem úgy akartam, hogy ez és ez ekkor alakult, ennyi lemezük jelent meg stb., hanem azt tartottam szem előtt, hogy nekem mit jelent egy zenekar. Így született meg az Amy Loves Metal.
A Polyvore talán az, ami döcögös, mert nem minden dalcímre lehet szettet alkotni, de igyekszem. Ez a három lett állandó.

06. Milyen eszközöket használtál régen és milyeneket most a blogoláshoz?
Asztali gépet eddig is, a Paint Shop Pro-t idővel felváltotta a Photoshop, majd a Photoscape.

07. Vannak olyan olvasóid, akik a kezdetektől követik a munkásságodat?
Szerintem már nincsenek, de bárki is olvassa ezt, cáfoljon meg, hogy tévedek.

08. Vannak bloggerek, akikkel már személyesebb kapcsolatot is kialakítottál?
Igen, az egyik ilyen lány Holly, a másik Viki, aki már nem blogol, de ismerem személyesen Irinát és Limonadee-t is. Velük a mai napig napi szinten beszélek, de nem szabad kifelejtenem, hogy tavaly a nyár szenzációja volt akkori bajaim közepette, hogy találkoztam Izabelle-lel. Szeretnék még több bloggerrel találkozni, mert bizony ott vannak még delikvensek, akikkel nagyon szívesen meginnék egy teát/kávét.

09. Megváltozott a környezeted hozzáállása a blogoláshoz, a te blogodhoz?
Nem, mert sosem vertem nagydobra, hogy nekem van egy blogom, ami ezzel és ezzel foglalkozik. Egyetlen egy személynek mondtam el, hogy blogolok, de mikor elmondtam a témáját, láttam, hogy nem érdekli, így röviden ennyi.

10. Szerinted miben fejlődtél leginkább a blogolás tekintetében?
Fogalmazás terén igen, grafikai szempontból szintén. Megtaláltam egy ideje a stílusom, mi az, amitől a blogom az enyém lesz, és nem egy sablonkülsejű, de mégis egyedi. Azt akartam mindig is, hogy olyan blogom legyen, amilyet én látni akartam. Azt hiszem, sikerült, de még mindig nem vagyok elégedett.

11. Akadt-e az életedben olyan lehetőség, amihez azért jutottál hozzá, mert blogolsz?
Nem, még nem, de a független promóterségemet szeretném hivatalos promóter szintre emelni. Ehhez először az kellene mondjuk, hogy nyíltan felvállalom a blogot, és elkerülöm a pereskedési balhét Vargo bácsival.

12. Van olyan téma, amiről megbántad, hogy írtál?
Egyetlen egyszer tettem ki egy személyes bejegyzést, ahol E/3-ban írtam magamról, hogy annyira csalódtam saját magamban, hogy nem bírtam tükörbe nézni. Annyira megviselt egy vészhelyzet, amit nem tudtam kezelni, hogy magam alá kerültem, és magamat okoltam, hogy nem tudtam csinálni semmit. Ismerősömnek elküldtem, aki több, mint valószínű elküldte egy közös ismerősünknek, hogy én ezt biztos róla írtam. Ország-világ előtt én lettem lejáratva.
Azóta soha többet nem írok ebben a módban történeteken kívül.

13. Mi az, amit ma már másképp csinálnál a blogodon/blogoddal, mint régen?
Nem ingadoznék, hogy most itt vagyok, vagy máshol, és előbb keresném a saját stílusom.

14. Melyik a valaha megírt kedvenc blogbejegyzésed?
Mikor leírtam, mit jelent számomra fémvérűnek lenni.

15. Kaptál valaha olyan kritikát, ami miatt lényegesen megváltoztattál valamit a blogoddal kapcsolatban?
Egyszer volt egy The 69 Eyes lemezkritikám, amire megkaptam, hogy elfogult vagyok, mert agyonfényeztem. Mondjuk visszagondolva, minden második szavam volt, hogy imádom, így félretettem azt a modulsorozatot. Most kacérkodok a gondolattal, hogy feltámasztom, mert utánajártam, hogy illene ezt megírni képzettség nélkül.
Meg még 6 éve volt egy designom, amire megkaptam, hogy érdekes változtatásaim vannak a rózsaszín és a goth között. Akkor döbbentem rá, hogy bár imádom a gothic stílust, nem goth vagyok, hanem metalhead.

16. Szerinted mennyi ideig fogsz még blogolni?
Pánik fog el, ha a jövőre gondolok, így nem gondolok erre. Egy pár évig még biztos.

17. Mit gondolsz, mennyire sikerült az évek alatt a blogodon közvetíteni önmagadat, a személyiségedet?
Másoktól kell ezt megkérdezni, nem tőlem. Nem játszom meg magam, bár néha egy-két megnyilvánulásomért elnézést kellene kérnem (főleg, ha kiesik belőlem a fangirl), de ez vagyok én. Bármikor belelkesedek valamiért, hogyha teszik valami.

18. Fogalmazd meg, mit jelent számodra a blogolás és a saját blogod!
Egy hely, ahol adhatok valamit magamból, és ahol visszajelzés nélkül is figyelnek a szavaimra.

19. Írj egy dolgot, ami szerinted igazán egyedi a blogodban, és kiemeli azt a tömegből!
Nem sok metalheadet ismerek, aki ennyi ideje blogol, így talán ezt mondanám. De szerintem, hogyha csak játékokról írnék, hamar lekopnának rólam az olvasók.
Azt tudnám kiemelni, hogy kendőzetlenül írok olyan problémákról, amik miatt szégyenkeznem kellene, nem pedig kitárni mindenkinek. Lehet, hogy túlontúl őszinte vagyok, de inkább vagyok őszinte, mintsem álszent.

20. Miért ez a blogos álneved?
Összekötöttem az írói nevemmel, így nem kizárt, hogyha valamikor mégis megjelennének a könyveim, akkor fenntartanám a blogot. De ez még nagyon a jövő zenéje! 😀