Megjelenés: 2018. február 7.
Fejlesztők: Eipix Entertainment
Történet:
Egy házaspár éppen egy vásárba tart, miközben álmodoznak a közös jövőjükről. Partraszállást követően azonban egy hosszú, szőke hajú nő elrabolja Theodort, így a mi dolgunk utánaeredni.

Amanda szemszöge

Azt mondják, sokan bármeddig képesek elmenni azért, akit szeretnek. Nos, ideje volt kipróbálni, itt meddig tudunk elindulni. A tájbeli gyönyörködést muszáj voltam elnapolni, annyira gyönyörű volt a hely, hogy alig bírtam megállni, hogy ne keressem meg a képet a hog-rendszer nélkül.

A kastélyban valószínűleg tudhattak a szellemről, de mindenki úgy elzárkózott, mintha minimum megölték volna a királyt. Némi nyomozás után rájöttem, hogy az a szellemszerű nő, akit láttunk egy kedves boszorkány volt, aki szerelmes lett a helyi hercegbe, és fordítva. A herceg azt választotta, hogy otthagyja az addigi életét, hogy újat kezdhessen a nővel, akit Lorelei-nek hívtak. Kezdetben a király kedves volt velük, egészen addig, amíg a boszorkányok megtagadták, hogy elárulják, miben rejlik az erejük. Onnantól kezdve kitagadta őket. Persze, jogosan nem árulták el a titkot, mert olyan veszélyes volt, hogy attól féltek, sötét időket hoz maga után, ha a király kezébe kerül.

Az erdőbe menve megtaláltam a boszorkányok rejtekhelyét. Hárman voltak, mind különböző házakban éltek. A legidősebb volt a vezető, a másik kettő ennek nem örült, és csak Lorelei-t akarták visszakapni. Meglepetésként megtaláltuk Sebastiant, a herceget, aki fogolyként élt a boszikkal.
A három nővér közül az egyik készségesebb volt. Elárulta, hogy Lorelei lezuhant egy szikláról, ott lelte halálát. Viszont nagyon is támogatja az ötletet, hogy Sebastian kiszabaduljon, mert így végre rendet tehetnének maguk körül. Azonban, miután Sebastian hazakerült, kiderült, hogy van a kastélynak egy lezárt része, amit szintén egy boszorkány akar megszerezni – csak éppen Lorelei-t használja fel, hogy bekerülhessen, így a szőke boszorkány abszolút ártatlan. És így a főhősnőnk is visszakaphatja a férjét.
A föld alatti rendszerben megtaláltuk Theodort, akit a legidősebb boszorkány tart fogva, mert azt hiszi róla, hogy ő Sebastian. Kicsit hiányzik a szemüveg, te banya, mindegy. Ki kellett szabadítani őt, de nem volt ez egyszerű. Még a szőkét megszállt banyával is meg kellett küzdeni – szerintem a legidősebb és a megszálló egy és ugyanaz, de erre nem találtam utalást. A varázsbirodalomban egy pálcát kellett megszerezni, amivel meg lehetett állítani a boszorkányt. Amint ez megtörtént, Lorelei és Sebastian találkozhattak, és a nő elengedte a férfit, hiszen előtte még volt egy élet, és tudta, hogy a túlvilágon úgyis találkoznak majd, Theodor meg a főhősünk tovább haladtak, szerencsére sértetlenül.

A bónuszban visszatér egy férfi öt hónap után, akit az édesanyja fogad. Ő elárulta, hogy egy nő megszabadította a várost a szellemtől, és lekorholta, hogy nem írt neki levelet, majd beküldte a kastélyba, mert szükség volt rá.
Bent megtudtuk, hogy megint a gonosszal küzdünk, csak most másképp. Fel kell készülni egy csatára, amit természetesen a mi oldalunk nyer meg, csak előtte beszélni kell a boszorkányokkal, akik közül már csak egy maradt ott, ahol, de ő se sokáig. De segített kombinálni a négy elemet, hogy lelkeket megidézve biztos győzelmünk legyen. Még akkor is, ha először a helyi vezető le akarta a boszit fejeztetni, mert ellenségnek hitte…

Szerintem

Szép kis német legendából merítkezett a mostani játék, legalábbis a végéből ezt vontam le. Kicsit sajnálom azért, hogy megint kevés háttértörténetet kaptunk, hiszen nem mindenkinek a minik a lényegesek, de mindegy. Én csak egy vagyok a sok játékos közül.

Grafika: 07/10 – néhány karaktert enyhén szólva furcsának találtam
Teljesítmény: 08/10 – speckó effektek nélkül jobban ment
Történet: 08/10 – kevés a történet, mégha minden jól is zárult