Megjelenés: 2017. december 14.
Fejlesztők: Artifex Mundi
Történet:
Egy birodalomban volt egy csata, aminek Raphael király volt a győztese, hiszen legyőzte Sylvanheirt, akinek szörnyű mágia volt birtokában. A király olyan tűzzel győzött, aminek nagy az értéke és az ereje, bár a győzelemnek hatalmas ára volt.

Amanda szemszöge

Elsőre a történet annyira zavaros, hogy utána kellett néznem, mik voltak korábban.
A főhősnőnk, a király testvére imádkozik, hogy testvére épségben hazaérjen, de egy ceremóniára is készülődnek. Csakhogy az ellenséges seregek megérkeztek, így először a helyieket kellett megvédenünk. Amint ez sikerült, az emberek után akartunk menni, de a biztonsági út felé vezető átjáró tönkrement, az ellenség bekerítette a királynőt, és elég hamar elvesztette az eszméletét.
Egy álomszerű képben találkozhatunk vele újra, mikor ő és Raphael még fiatalok voltak, és a lánynak éppen születésnapja volt. Egy toronyban kapta meg az ajándékát, majd váltás történt, és egy tucatnyi csuklyás alakot láttunk, de elég hamar szörnyekké váltak, és az otthonukat kezdték támadni.
Megint váltás, a lány bebörtönözve, mert Raphael úgy hitte, azért keltette életre a szobrokat, hogy puccsot csináljon. De a jobbkeze segített kijutni a cellából, majd egy rabtársat is kiszabadítottunk menet közben. Közben kiderült, hogy ez az egész közjáték Sylvanheir műve, megbűvölte Raphaelt, és persze, hogy hatalomvágy vezeti előre. Raphael megint majdnem elkapta a lányt, de a jobbkéz segített megszökni, így a mágus (vagy mi az ördög) rejtekhelyére menekültünk. A kiszabadított rabtársunk bevallotta, hogy szolgált Raphael seregében, mégha a mágiát tiltotta is, és azzal a tűzzel, amivel a király győzött, olyan csúnyán megsebesült, hogy maszk mögé kellett rejtőznie – nekem ez áttetsző történet volt, nem is hittem neki.
A rejtekhelyen a volt rabtárs bevallja, hogy Raphael kémje volt, az volt a dolga, hogy elkapja Sylvanheirt, de kudarcot vallott, és persze, hogy ez a királyt rosszul érintette. És azt is, hogy valami kutat őrzött, de valami miatt gonosz indulatokat kezdett sugározni, ezért segítségért fordult Raphael-hez a népe érdekében, de a király megtagadta a sajátjai védelmében a segítséget. Ez érthető egy szinten, de na. Emiatt haragossá vált, és bosszút esküdött. Egy átkozott bot volt a fegyvere, de az a király kezébe került, emiatt hamarosan ő vált haragossá. A fickó megpróbálta a királynő előtt tisztázni Sylvanheirt, mondván, hogy nem volt önmaga, de ez még nem mentség. Kinek esett le, hogy a bebörtönzött rab és Sylvanheir egy és ugyanaz a személy?
Egy torony előtt a királynőnek végre leesik az igazság, és persze, hogy kifakadt a háború, a szülei elvesztése miatt, de Sylvanheir is tisztában van ezekkel, nem tagadja bűnösségét, és kész vállalni értük a felelősséget. Egy furcsa lényt okol, ami tönkrevágta az ő királyságát, és most az övékét akarja. A birodalomba jutva Sylvanheir aggódni kezd a húgáért, hiszen itt kellett volna várnia őt a túlélőkkel együtt, de a helyen senki sem tartózkodott. Luvienn (az elf király testvére) készített egy bájitalt, aminek olyan erős ereje van, hogy képes lett volna az egész kutat befagyasztani, ezzel tönkretéve az erejét, ami nagyszerű tervnek tűnt.
A nő a kútnál van, félig átváltozva – vagyis majdnem holtan. A bájital csak akkor működik, ha áldozatot hoznak, így úgy tekintett saját magára, hogy amint megissza a lötyit, sikerrel jár. Azonban megjelent Raphael, tönkrevágta az egész akciót. Luvienn meghalt, Sylvanheir fel akarja áldozni magát, de mégsem tette. A királynő megmentette az elvérzéstől, de ragaszkodott hozzá, hogy találni fog módot arra, hogy megsemmisítse a kutat, és visszahozza az elf királyt az életbe. Mert úgy néz ki, valamit elkezdtek táplálni egymás iránt…
Amúgy Raphael csak elájult, nem halt meg.

Szerintem

Nem értem, Artifexék miért kezdtek abba a tendenciába, hogy nem csinálnak bónuszokat. Értem én, elégedjek meg ennyivel, és bár az elején kimondottan nem tetszett a történet, a végére egész megkedveltem. Bár lehetett volna jobb is. Most az lesz a negyedik részben a lényeg, hogy az elf fickót visszahozzuk a testvérével együtt?

Grafika: 10/10 – van azért, ami nem tetszett, de egész pofás fantasy világot kaptunk
Teljesítmény: 08/10 – elegem van az ablakos mód hiányából! >.< Történet: 07/10 – nehezen indul, de a történet attól még érdekes, bár nem találtam összefüggést a korábbiakkal

2017. 12. 15.    Amy      Artifex Mundi, HOG Reviews, Lost Grimoires     0 hozzászólás(ok)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük