Múlt héten volt egy kifakadásom, hogy a GP így meg úgy, és úgy elkapott egy fajta pánik, amit nehezen, de most tudtam leküzdeni. Kellett hozzá egy segítőkész poszt a közösségünk csoportjában, innen is köszönöm az írójának (magadra ismersz, remélem! ;)).

Tegnap este kínomban már elkezdtem Halloween témájú sablonokat nézegetni, mert részemről az a legjobb ünnep, ami létezik, minden játék, amivel játszom, ontja magából a jó kis horrorisztikus elemeket, és elkapott a hév. Ez olyan nekem, mint másnak a karácsony. A mostani Diggy event miatt tervezek egy külön bejegyzést szentelni neki, mert konkrétan olyan event van most, hogy egy mozis bácsinak köszönhetően a horrorfilmek szörnyei kiszabadultak a moziplakátokról, és terrorizálnak. Van közte Nosferatu is, úgyhogy kicsi szívem most naaagyon boldog :D.

Nem terveztem olyan röviden hagyni a pánikolásomról szóló bekezdést, mert ez valóban egy komoly félelem volt. Minden nap feljöttem a blogomra, néztem, és komolyan, mintha egy haldoklóra néztem volna. Pedig a fejemben ott motoszkált, hogy ez él még, nem lesz baja, és hogyha én, az egyik alapkő fogom magam, és lelépek, akkor aztán tényleg annyi lesz neki.

Tegnap este írtam egy posztot blogspoton… és hát nem volt meg az a nagy katarzísos élmény, hogy én ott akarom folytatni. Ott leírtam a terveimet, amiket tulajdonképpen itt is meg tudok csinálni, csak picivel kötöttebb keretek között. Nem másolnám át azt a bejegyzést, legyen a süllyesztő és a kevés olvasók hamarosan eltűnő emlékének része. A lényeg az, hogy ideiglenes megoldást terveztem, ahova elmentek mindent, amit csak tudok, aztán várok egy tárhelyre, ami lehet, hogy össze sem fog jönni, mert a legtöbb ingyenes fansite szolgáltató nem ad blogoknak, még akkor is, hogyha nem sok személyes dologgal szolgálhatok… a többire azért még reménykedem, hátha sikerül.

Szóval, visszajöttem, és miközben írom ezeket a sorokat, úgy érzem, hogy jó itt minden. Mintha egy kis cozy cottage-ben lennék, kint esik az eső, teát iszom, alszik mellettem a macskám, és valami lassú metal dal szól a gépemből.

Remélem, hogy azért lesznek kommentek, meg nem csak cserét fognak kérni az olvasók, hanem találnak valamit, amivel igazán leköthetik a figyelmüket. Észrevettem a nézettségen is, hogy esett, de talán a pánik alatt érthető az is, hogy itt is utolért a „kell-muszáj-kötelező” érzés, ami korábban egyszer már jelentkezett. Annyi különbséggel, hogy itt hamarabb tudtam ezt leküzdeni…

Megpróbálom visszahozni azt, mikor vártam, hogy megoszthassam mindenkivel, milyen jó kis bandákat találtam, milyen ruhákat raktam össze a Polyvore-ban, meg mostanában milyen HOG-kalandokban volt részem. Kettő nagyon izgalmas volt, ennyit előre elárulhatok :3.

Odin áldása kísérjen titeket utatokon, olvasók! Amy a boszi nem tűnt el, hanem folytatja!