Megjelenés: 2017. szeptember 9.
Fejlesztők: Daily Magic Productions
Történet:
Reynellt évek óta rémálmok gyötrik, amik napjainkra olyan szinten elhatalmasodnak rajta, hogy a végén szembe kell néznie velük. 

Amanda szemszöge

Én komolyan mondom, ritkán hagy játék bennem olyan mély élményt, mint ez a darab. Volt néhány olyan pillanat benne ugyanis, amiben magamra ismertem, és ez ritka játékoknál.

Történet szerint 1977-ben Reynell szülei meghaltak egy autóbalesetben, az akkor még egy éves kisfiút a nagyszülei vették magukhoz. A gyerek később magát kezdte hibáztatni a szülei haláláért, emiatt jöttek az árnyak, amik már születéskor kiválasztották Reynellt. De a mostanra férfivá cseperedett meggyötört ember a felesége miatt legyőzte ezeket a démonokat, így megszabadult tőlük a végén.

A sulis részben rám akart támadni egy vörös szemű ijesztő szellem, de bezártam, és akkor még az iskolai terror megjelenítéséről hadd ne beszéljek, elég rémálomkeltőek voltak 😀

A bónuszban egy Dr. Olney kísérletezik a gonosz álmokkal, és ő is láthatta, hogy milyen veszélyesek. A régi otthonát láthattuk lepusztult állapotban, majd a vidámpark után egy kórházba kerültünk, mert Olney nagyapjának gondjai adódtak a szívével (minek is ültél fel egy hullámvasútra, hm?), aki végül is meghalt, és úgy kellett felébresztenie a segédjének, mielőtt ott ragadna.

Szerintem

Kicsit tényleg horrorisztikus az itt-ott megjelenő árnyékokkal, de nem véletlen Personal Nightmare. Kicsit mindenki bele tudja magát képzelni a karakter helyébe.

Grafika: 10/10 – ijesztő is, korrekt is, csak egy szellemet nem találtam meg
Teljesítmény: 10/10 – nem panaszkodtam 😀
Történet: 10/10 – egyszer játszható, én csak a témája miatt nem akarom többször látni 😀