Történt egyszer velünk, hogy volt egy eladó tévénk. Ez mindennapos eddig. Kétszer próbáltam sikertelenül eladni. Egy manus kiröhögött, hogy mit akarok annyiért, alkatrészként elviszi (egy működő darabról van szó!), a másik csak szimplán nem tudta a szállítást megoldani. LCD tévéről van szó, nem olyan rossz, tényleg kicsit régi gyártmány, de megy.

Végül testvéremnél lelt vevőre. Mondtuk, király, mindegy már, csak menjen, mert foglalja a helyet, minek is vagy te itt, valakit biztos örvendeztetni fogsz.
Szóval, este érkezett a vevő, mert nem akart megsülni a 30 fokban. Elterveztük, hogy utána vásárolnunk kell, mert kell másnapra kaja, mert dolgos ember kaja nélkül nem közlekedik, meg kávé nélkül minden borús, nem csak London, nemhogy én. A rossz elosztó miatt nehezen kapcsolt be a tévé. Nem a tévében van baj, az elosztóban volt. Úgy voltunk vele, végre, egy teherrel kevesebb, többet nem kell már látnunk.

Erre ma felhívta testvéremet, hogy valami gáz van, nem kapcsol be, ő visszahozza. Éreztük, hogy ez így gáz, mert mikor jött a párjával, érdekes módon működött. Felhozta, bedugtuk megint a rossz elosztóba, tényleg nehezen ment. Vevőnk itt kezdett el hisztizni, hogy nem erről volt szó, mi rontottuk el direkt, hogyha ő majd elviszi, akkor szívjon megint egy tévével, így nem kell, kéri a pénzét vissza. Korrekt lett volna a reklamáció, !HA! tényleg úgy adtuk volna a tévét, hogyha be sem kapcsol. Én ott csendben lapultam, öcsém intézte, de erősítésként támogattam lelkileg. Éhes voltam, kajálni akartam amúgy is, erre megjött a vevő, és éhes velociraptor lettem, és egyre mufurcabb, mikor leesett, hogy ez egy hülye, és csak kötekedni jött. Mert utána három, közvetlen konnektorba dugtuk a tévé kábelt, és láss csodát, úgy ment, mint az álom. Vevőnk fején láttam, hogy lassan lehúzzák a redőnyt a szemein, felismerte, hogy vesztett. Normális ember ugye nem egy elosztót vagy konnektort próbál ki, hanem legalább nyolcat.

Még meg is kaptuk azt, hogyha van rejtett hibája, ő vissza fogja kérni a pénzt, nem érdekli hogy. Igen, elfogadtuk volna, ha tényleg igaznak bizonyult volna az állítása. Plusz, így hó végén sok embernek kevés van a pénztárcájában a mai társadalomban. A mi helyzetünk meg most főleg spéci, mivel új helyre költöztünk, kicsivel több, mint negyed milliót fizettünk a főbérlőnek, hogy itt legyünk, nem elherdáltuk, egy eltévedt számlát fizettünk be, és valamiből útra kellett indítani a munkásokat… kisemberi problémák, I know.

Van még sztorim, de ezt muszáj volt elmesélnem.