Én gyerekek sokkos vagyok. De komolyan. Először, mikor jött a hír Vikitől, ezt gondoltam, hogy ez kacsa. Aztán szinte másodpercenként közölte az összes nagyobb metalos oldal, hogy bizony igen, éppen ma, a nemrégibben szintén öngyilkos Chris Cornell születésnapján vetett véget az életének Chester Bennington.

Ugye, hogy milyen kibebaszottul hihetetlen?

Most se tudom elhinni.

És sajnos… nem hoax.

Chester’s LINKIN PARK bandmate Mike Shinoda confirmed the reports, tweeting: „Shocked and heartbroken, but it’s true. An official statement will come out as soon as we have one.”

Mi vesz rá egy hatgyerekes apát, egy világszerte kedvelt embert, hogy ezt tegye magával? Tudtam róla akkor is, mikor aktív figyelmemet élvezték, mivel két évig veszettül meg voltam halva a zenéjükért, hogy küzd az alkohollal és a drogokkal. De mertem azt remélni, hogy nincs semmi baja. De sajnos, nem láthatunk a felszín mögé.

Nem voltam ott a VOLT-os bulin, nem láthattam azt a bandát, akikért korábban tényleg képes lettem volna x ezreket kiadni. Így viszont nagyon le vagyok sokkolódva, hogy ez történt. Ez az ember konkrétan a Meteora lemezükkel akkora kötelet dobott nekem így költőien fogalmazva… a Numb számomra az a dal, ami… ami egyszerűen egyszerre fáj, mert arra a korszakra emlékeztet, sírva fakaszt, mert amiatt nyugodtam meg, de fel is vidít, mert itt vagyok.

De most mégis szomorú ismét, mert elment. Rettenetesen le vagyok törve, hogy ez történt, felfoghatatlan és hihetetlen számomra. Chazy, mégha nem is csináltatok olyan lemezeket az utóbbi időben, amik számomra érdekesek lettek volna: köszönettel tartozom, hogy azt a két lemezt megcsináltátok, hősök vagytok, te főleg azok után, amin keresztül mentél. Köszönöm azt a két lemezt, amik a metalhead életmód felé tereltek. Köszönöm, hogy annak idején a Numbbal mentőövet kaptam, kisírhattam magam, és tovább léphettem, felállhattam a gödör mélyéről. 

Most én is így érzem magam… most… most sírnom kell megint. Sajnálom. 

RIP Chester, we will miss you. Thanks for everything.