Főoldal Amy Regények Carrd Galéria Oldal
Mysteries of the Night
Egy csippetnyi blog egy nem átlagos lány tollából.
2017/07/07
Írta: Amy | Hozzászólások: 0 | Kategóriák: Eipix Entertainment HOG Reviews Myths of the World

Megjelenés: 2017. június 30.
Fejlesztők: Eipix Entertainment
Történet:
Történet elején Lysandra szembesül a ténnyel, hogy az apja, Prometheus ellopta a tüzet az Olümposz hegyéről, az embereknek adta, emiatt Zeusz úgy tervezi, hogy börtönbe záratja, így a lányon a sor, hogy megmentse apja becsületét.

Amanda szemszöge

Szeretném tudni, hogy ugyan már miért kattant be Zeusz ennyire, hogy nem tiszteli az embereket. Holott mitológiai ismereteim alapján igencsak sok nő mellett érezte szűkösnek nem létező nadrágját, szóval… de Hermész felhívatta a főhősnőnket az istenek hegyére, ahol némi csata után Zeusz emberré változtatta a lányt, lezavarva ezzel a földre, Prometheus-t pedig bebörtönözte a világ végén. Az a feladatot kapta, hogy Delphoi városában keressük meg a szentélyt, ahol Pythia él jelenleg, mert ő segít az erőnket visszaszerezni. Nem lesz egy nehéz menet, érzem én.

Delphoi-ban először leirigyeltem Pythia ruháját, olyan tökéletes volt (nem csak azért, mert vörös-arany, hanem amúgy is), utána segítettem neki megtalálni Apollón kelyhét. Miután Pythia elárulta, hogyan juthatok el a világ végére, megjelent Zeusz, megölte Lysandrát, aki így lekerült az alvilágba. Mielőtt még a Herkules meséből képzelnétek el Hádészt, nem, nem volt kék színű lánggal lobogó haja… sőt, haja sem volt. De jól állt neki. Mellesleg közölte, hogy ellenség ellensége a barátja. Ahha… Cerberussal és a Sorsfonókkal itt nem kell foglalkozni.

Bent Hádész fogad, egyességet kötünk, csakhogy a lent bolyongó lelkek figyelmeztetnek, hogy ne bízzunk olyan nagyon az istenben, így mikor kiszabadítja őket, ellenük fognak fordulni, Lysandra pedig az erejével megállíthatja addig, amíg meglép onnan. Charonhoz kellett mennem utána, akit meg kellett győzni, hogy engedjen már ugyan ki, egy istennő nem maradhat lent.

Kijutva az alvilágból – mert miért ne? – Athéné templomában fekete füst szállingózik felfelé. De legalább közel van a világ vége. Pegazust kell megtalálnom sürgősen, úgy tudok tovább haladni. Zeusz „szörnyei” voltak egyébként, akik megtámadták a templomot. Kicsit elmentek az öregnek otthonról.

Athéné templománál van egy fickó, akiről fogalmam sincs, hogy ki. Elsőre rájöttem, hogy megjátssza, hogy segít nekünk, holott Zeusz felbérelte, hogy intézze el Lysandrát, cserébe megkapja Pegazust. Még jó, hogy az örök fagy istennőjét alakítjuk, komolyan! A torony tetején ott van Pegazus, ellátjuk, és irány az Olümposz. Egy kis leágazásnál megtaláltuk a világ végét, kiszabadítottuk Prometheust, majd megküzdöttünk Zeusszal. Ugyan legyőztük, és bezártuk az Olümposz kapuit, Lysandra és az apja halandóként folytatták tovább az életüket.

Adós vagyok a történet háttérsztorijával, ami igencsak a görög mitológiából táplálkozik, így ha valami ismerős lenne, akkor ismételtünk egyet:

A titánokkal való háború után, a három fivér szétosztotta maga között a világot. Zeuszé lett az ég, Poszeidóné a tenger és végül Hádészé az alvilág. Hádész féltékeny volt Zeuszra, és ez addig fajult, hogy a végén Hádészt kizárták Olümposzról, cserébe az alvilág istene pedig gondoskodott róla, hogy aki a Styx folyón átkel, az sose térhessen onnan vissza.

Zeusz megbízta Prometheust, hogy csináljon embereket (vicces lenne így a teremtéstörténet, na mindegy). Ő meg is csinálta, Athéné pedig életet lehelt a legelsőbe. Hamarosan az emberiség Prometheus kedvenceivé váltak, a többi isten azonban nekiállt őket szekálni, szórakozásból, amivel az istent igencsak bosszantották. Zeusz a fejébe vette, hogy biztos Prometheus fellázítja ellene az emberiséget, szóval kitalálta, hogy elpusztítja őket. Prometheus adott nekik tüzet, erősítve őket, és ekkor döntött úgy Zeusz, hogy megbünteti az istent.

Mikor Perszeusz megölte a gorgót, a vére keveredett a tengervízzel, így született meg Pegazus, aki annyira vad volt, hogy egyedül csakis Athéné tudta megszelídíteni, és onnantól kezdve az Olümposzon élt. Zeusznak annyira tetszett, hogy még a villámait is vele hordatta, sőt, olyan ritka képességgel ajándékozta meg, hogy szabadon közlekedhetett a birodalmak között.

Krónosz vezette a titánokat, aki később elkezdte megölni gyermekeit, nehogy a trónját akarják. Zeusznak sikerült megmenekülnie, összegyűjtötte túlélő testvéreit, és hadsereget szervezett apjuk ellen. Ez a harc száz évig elhúzódott, és miután megnyerték, az istenek a Tartaroszba száműzték a titánokat, és újjáépítették az Olümposzt, egy kapuval védve azt.

A bónuszban Pythia szólítja magához Lysandrát, ugyanis nagyon nagy baj van: mivel az istenek be lettek zárva a helyükre, egyikük szabadon mászkál, és senki sem állítja meg. Kitaláljátok ki az? Igen, Hádész.

Annyi volt a dolgom, hogy megidézzem, legyőzzem, így visszakerült a helyére, így nem háborgatták az istenek a vidéket.

Szerintem

Prometheust el tudnám fogadni így élőben is… na, viccet félretéve. Maga a játék a szokott színvonalon mozog, imádok mitológiába bújni, ámde szeretném, ha a sorozat visszatérne valamikor a görög mitológiába még egyszer. Kimeríthetetlen forrás, főleg ha így csavarják a szálakat, mint most itt.

Grafika: 07/10 – miért kezdtek el csúnyulni a karakterek; új rajzolók vannak?
Teljesítmény: 08/10 – a speciális effekteket bezzeg kezdik túlzásba vinni…
Történet: 10/10 – egyik legjobb kombó, amit játékon belül láttam: (görög) mitológia és HOG.


Alább tudsz üzenetet hagyni.